Bérmunkás, 1935. július-december (23. évfolyam, 850-873. szám)
1935-07-13 / 851. szám
8 oldal BÉRMUNKÁS 1935 julius 13. AZ ERŐSEBB JOGÁN (A magyarországi Dante könyvkiadó cég kiadásában nemrég ötödik kiadását érte meg Lambrecht Kálmán “AZ ŐSEMBER” cimii t.ermészettudományu hatalmas mii, amely népszerű nyelvezettel ismerteti az ember eredetét, az ősmeber életét. E mü egy részlete alábbi ismertetésünk.) A régi horvát királyság északi részében, a stájer keleti Alpok folytatásként kiemelkedő Ivanscica-hegység déli nyúlványának: a Strahinscicának a tövében fekszik Krapina helység, mely Gorjanovic-Kram- berger Károly zágrábi egyetemi tanár ősemberleletei révén világhírre tett szert. Gorjanovic néhány 1895-ben itt talált őstulok és orrszarvú maradvány révén lett a lelőhelyre figyelmessé, majd négy évvel később, 1899 augusztus havában, közelebbi megtekintés után észrevette, hogy az üregek szabadon álló rétegfejeiben tüzhelynyomok és kőszerszámok vannak. Minthogy ez alkalommal egy emheri fog is előkerült, elhatározta, hogy rendszeres ásatást végez s azt a következő hónapban Osterman nevű asszisztensével meg is kezdte. Az ásatások 1899— 1903. években nagy szorgalommal, több hónapon át folytak és világra szóló eredményre vezettek. Az üregeket kitöltő, mintegy 9 m vastag homokos üledék — melynek lerakodási idejét Gorjanovic közelítőleg 8000 évre becsüli — legalul csakis vizi csigákat és hódmaradvá- nyokat, a középső 7 méterben ellenben ugyanannyi tüzhelyes kulturréteget, legfelül pedig a barlangi medve csontjaival telt réteget tartalmazott. A kulturréteg.ekből több mint 10 ősember csontmaradványai, rengeteg moustéritipusu, patakkavicsokból kezdetlegesen pattingatott kőszerszám és tömérdek állati csont, főként őstulok és csupaszbőrü Merck- orrszarvu maradványai kerültek elő. A csontok, kivált a nagy “velőscsontok” mind ^ fel voltak töredezve és nagyrészt megpörkölve, a 3. kulturréteg- b.en pedig majdnem kizárólag széttördelt és pörkölt emberi csontok hevertek a hamu és a faszén között, biztos jeléül annak, hogy itt egykor borzalmas kannnibáli lakomák mentek végbe. Kulturális fejlődés nyoma a krapinai rétegeken belül nem volt megállapítható. A jégkorszak előtti idő végének rendkívül primitiv szabású, úgyszólván teljesen kulturátlan ősemberei voltak ezek a krapinai- ak, akiknek életében nyilván a nyers erő játszotta a főszerepet. Kannibalizmusuk is aligha fakadt vallásos kultuszból, hanem a győzelem állati jogán: az erősebb egyszerűen megette a gyengébet! * Fehéren izzott a nyári napfény a hegyek dolomitszikláin. Lomha marmoták elnyultan sütkéreztek odujuk előtt, de riadt füttyentéssel neszeitek, amidőn a fennen keringő saskesely ü éles vijjogással lecsapni készült. Egy pillanat, és a látszólag tunya állatok mintegy parancsszóra .eltűntek s a levegő királya csalódottan, üres karmokkal szárnyalt ismét a magasba. Néma csend trónolt a bércek fölött, melynek csak a rovarokra halk zümmögése adott zsongitó, lágy kíséretet. Mélyen lenn a völgyben, ahol a csobogó patak sürü bükker- dőn át tört utat, hüs, árnyas berkek alján déli pihenőjét tartotta az erdők vadja. Itt-ott egy-egy szarvas-, őz-, vagy vaddisznócsalád heverészet s elpihent az áfonyázó barna medve, meg az éjjeli préda után kajtatott farkas is. A patak ingoványos tocsogóiban már több élet volt. Emitt idom- talan teknős dugta elő a fejét, amott fürge halra leső vidra hányta a bukfencet s a hódak, a vizek e hangyaszorgalmú vár- épitői, biztonságban érezvén magukat, fényes nappal is folytatták munkájukat. Tavasszal hatalmas esőzések voltak, a patak rengeteg törmeléket hordott el s a medre megint lejjebb szállt. A hódok, melyeknek ősei még a patak fölött emelkedő barlangterra- szon tanyáztak, évről évre uj járatokat és uj gátakat építettek, hogy a vizszint sülyedésé- vel lépést tarthassanak. Ne higyje azonban senki, hogy a meder mélyebbedése hirtelen történt! Sőt, emberszemnek álig észrevehető fokozatossággal ment végbe; de a hódak finom érzéke megérezte a legcsekélyebb változást is és mindig alkalmazkodott hozzá. Járataik most pár méterrel a barlang alatt húzódtak s a patakon keresztbe emelt gátjuk — melynek az árvizszakitotta részeit most javítgatták — lejjebb valóságos kis tóvá duzzasztotta a hegyi patakot. A part közelében alig volt már fa, a berki füzek és égerek nemzedékről nemzedékre táplálékot és építőanyagot szolgáltattak részükre s most már bizony olykor messzebb utat kellett tenniük, hogy éles foguk segítségével fákat döntve s feldarabolva, a tuskókat tanyájukra cipeljék. A jégkorszak még nem jutott el ide s a mérsékelt téli fagyok vékony jégkér.eggel vonták be csupán a viz felüleltét; a hódok még nyugodtan verhettek itt uj meg uj tanyát. Cölöpépitmények biztosították számukra a meg-megujuló táp- lálékmennyiséget és gondosan vezetett, viz alatt nyíló folyosóikban fiaik biztos menedékre találtak a torkos vidranyest elől. Lejjebb délf.elé, ahol a feltorlaszolt patak a hegyek körül sik vidékre jutott, nagy, mocsaras ingoványok terültek el. Itt, a zsombékos, tőzyges nádasokban temérdek vizivad fészkelt és gulyákba verődött, laposhomloku őstulok, meg a csupaszbőrü orrszarvú volt az ur. (Folytatjuk.) 400 bányászt az utcára dobtak SPRINGFIELD, ILL. — A Peobody-féle Capitol bányát lezárták és augusztus végéig nem fogják megnyitni. Az ott dolgozó 400 bányász így az utcára került. Eddig szól a polgári híradás. Hogy a 400 bányásszal a család tagok száma mennyi, akik legtöbb esetben az egyedüli keresettől estek igy el, arról hallgat a híradás, de nem tesz említést arról sem. hogy az augusztusi megnyitáson a bányászok milyen uj munkafeltételekkel fogják magukat szembe találni, amelyet akármilyen szégyenitő lesz a most ott hagyott silányfizetéshez is kell, hogy elfogadjanak, mert hiszen a két hónap tétlensége éppen elegendő, hogy mindenéből kifogyjon az amúgy is napokat dolgozott bányász munkás. Az unió, az nem ér rá, hogy négyszáz munkás és azok családjával foglalkozzon, amikor Lewis elnöknek alkalma és módja van fehér galléros úriemberekkel Washingtonban pa- rolázni és éppen a bányászok bőrére az alkut megkötni. Mert neki kijár az ezer dollár havi fizetés még akkor is, ha a springfieldi bányászmunk.isok nem kettő hónapig, de két esztendeig is munkátlanul lesznek. FELÜLFIZETÉSEK A BÉRMUNKÁSRA Jun. 30-tól — jul. 6-ig. Ethel Kosha, Cleveland.. 1.00 MBSz. East Pittsburgh.... 64.13 HALÁLOZÁS. A Philadelphiában lakó NAGY BÉLA munkástárs 56 éves korában elhunyt és temetése junius 28-án, ment végbe. Nagy Béla mtárs .eggyik legrégibb tagja volt az MBSz. 17-ik osztályának és több mint másfél évtizede az ipari szervezetnek lelkes hive és támogatója. Temetésén nagyszámmal vettek részt tagtársai, ismerősei és rokonai, akik érzékenyen búcsúztak el tőle. A munkás mozgalom egy lelkes és áldozatkész tagját veszítette el benne. Tudósiló. Itomási jánosné] Cleveland West Side magyarsága osztatlan részvéttel vette tudomásul, hogy az egyesületi élet, de különösen az Általános Munkás Dalkör eggyik legfáradhatatlanabb tagja Thomási Jánosné nincs többé. Halálának hire nem jött váratlanul, mert esztendők óta kínozta az orvosi tudomány által még gyógyíthatatlannak tartott betegség és éppen ennek a hordozása és az egyesületi életben kifejtett tevékenysége, amihez párosult a mindenkivel szembeni előzékenysége, jóakarata, adta Tomási Jánosnénak azt az általános szeretetet, amely hosszú hónapok óta tárta betegségében őt a betegágyánál körülvette, de amelynek megnyilvánulása volt az a nagy részvét, amely halálhírével megnyilatkozott. A nyári hónapokban a magyarok lakta utcákban már hozzá szokott a szemünk a szebbnél-szebb virágok látásához, de mindezeket felülmúlta az a virágerdő, amely Tomási Jánosné koporsóját övezte. A nagyszámú barátok és ismerősök virágkoszorui mellett az Általános Munkás Dalkör, az IWW 440-es gépipari szervezete, az IWW west és east sidei csoportjai és több más testületek fejezték ki részvétüket a gyászoló családnak ezáltal is. A temetés szombaton délután ment végbe. A Lorain Avenuen levő Bodnár-féle temetkezési kápolnából. Az Általános Munkás Dalkör és a Munkás Betegsegélyző Szövetség II. osztálya búcsúztatták el a család, a rokonok, a barátok az egyleti tagtársak és a nagyszámú ismerősöktől, akiknek a temetésen megjelent nagy száma órákra foglalta le a Lorain Ave. forgalmat. A Bérmunkás lapbizottsága is őszinte részvétét tolmácsolta Tomási János munkástársnak, akinek vendégszerető házát, még pittsburghi tartózkodásuk idejében, sok átutazó ipari forradalmár megkereste és abban szives fogadtatásra találtak. KIRILA FERENCNÉ CHICAGO, ILL. — A mi családunk, a munkásosztály nagy családjának eggyike távozott el az élők sorából. Hosszas szenvedés után ragadta el a halál szeretett családja köréből, Kirila munkástársnőt. Egy munkásnő keblében szűnt meg az anyai szív dobogni. Julius 3-án, délután 2 órakor nagyszámban jöttek össz,e munkástársak és ismerősök, hogy búcsút vegyenek az élet delén eltávozó munkásnőtől. Úgy a kápolnába mint a temetőbe Pika munkástárs mondott búcsúbeszédet. Olvasás után adja lápunkat szomszédjának
