Bérmunkás, 1935. július-december (23. évfolyam, 850-873. szám)

1935-10-12 / 862. szám

6 oldal BÉRMUNKÁS 1935 október 12. Augusztus 13-án, néptárgya­lás volt Chicagóban, melyet a becsületében megtámadott két munkás ember hivott össze, alkalmat adva a vádaskodóknak rágalmaik bizonyítására. A vá­dat az “Uj Előre” cimü “mun­kás” lap hasábjain “Egy több gyermekes özvegyasszony” emelte “Sztrájktörő IWW Ve­zetők” címen a nevezett lap 1935 julius 5-iki számában. A megvádoltak az IWW, illetve a Junior Wobbly Union tagjai, névszerint Bokor Pál és Zára Lajos. A vádak elhangzása után a Bérmunkás szerkesztője — aki előbb értesült a ragálmazá- si hadjáratról, mint a nevezet­tek — a “Bérmunkás” jul. 13- iki számában visszautasította azokat, majd az érdekeltek meg­bízásából e sorok Írója a “Bér­munkás” jul. 20-iki számában ismertette a körülményeket és egyben bejelenti, hogy az ügy tisztázását nyilvános néptár­gyalás keretében kívánják az érdekeltek elintézni. A néptár­gyalást előkészítő bizottság ju. lius 13-iki keltezéssel az “Uj Előre”-n keresztül tudatta a vádaskodókat szándékukról, be­jelentve, hogy a néptárgyalás idejét és helyét később fogjuk jelezni. Erre az “Uj Előre” jú­lius 29-iki számában ismét egy nyilatkozat jelent meg, melyet a hicagoi kér. Büró nevében Anna Slezák irt alá és a nyi­latkozat keretében a tényeket ismét csak ferde világításban tárják az olvasók elé, mint vizs­gálatuk eredményét. Augusz­tus 3-án, ismét cikkezett az “Uj Előre,” ekkor már az “öz­vegy asszony” nevet is kapott, mégpedig “özv. Szabó F.-né” lett. Erősen hangsúlyozza, hogy ő milyen forradalmár, aki a magyarországi kommün alatt lett azzá. Férje, aki forradal­márt csinált belőle 4 évvel eze­lőtt toledóban halt meg, stb. Beígéri, — dacára annak, hogy “egyesek figyelmeztették, hogy ne jelenjen meg a néptárgya­láson, mert véresre verik a száját” — ő bizony ott lesz és szemtől-szembe fogja megmon­dani az igazságot. Az előkészítő bizottság augusztus 3-iki kel­tezéssel az “Uj Előrén” keresz­tül értesítette a vádaskodókat a néptárgyalás idejéről és he­lyéről és felszólítja őket, hogy az alábbi vádakat bizonyítsák: 1. Hogy abban a gyárban, ahol Bokor és Zára dolgoznak sztrájk volt. % 2. Hogy az említettek bár­melyike, vagy mindketten sztrájktörőket toboroztak. 3. Hogy “Bokor sztrájktörő­ket tanított be, hogy kell a gé­pet kezelni.” 4. Hogy “Bokor a saját gé­pével, Zára meg a bósz masi­nájával hordták a magyar asz- szonyokat minden reggel a gyárba szkebelni.” 5. Hogy “Bokor azzal dicse­kedett, hogy neki a bósz a sztrájk óta már kétszer adott 5—5 dollár javítást, aztán min­den munkásért, akft bevisz, kü­lön öt dollárt kap.” Az özvegy asszony még több ostobaságot is összeirt, de mi Kiegészítés egy jegyzőkönyvhöz a fenti pontokhoz ragaszkod­tunk, amennyiben ezek szorul­tak bizonyításra a jelen “sztrájkkal” kapcsolatban. A néptárgyalás ideje elérke­zett és a magyar komikusok nagyszámmal vonultak fel, de csodák-csodájára a “többgyer­mekes özvegy asszony” nem jelent meg és egyetlen egy ta­nú sem jelent meg a vádakat bizonyítani. E sorok írását azért látjuk szükségesnek, mert a néptárgyalás jegyzőkönyvé­ből — mely csak egy hónappal a tárgyalás lezajlása után ke­rült kezeink közzé — sok fon­tos tény hiányzik, melyek el­hangzottak a tárgyaláson és benne kellene lenni a jegyző­könyvben. Meg kell jegyeznünk, hogy a “pártatlan” jegyző olyan ember volt, aki — nem állítjuk ugyan, hogy kommu­nista, mert elve sohasem volt — de a jelenben éppen szoros összeköttetésben van a kommu­nistákkal, aki kerületi titkára a társadalmi biztosítási hum­bugnak és alig fér hozzá két­ség, hogy a jegyzőkönyvnek ily soká való visszatartása “or- derre” történt. Ugyan ily ok­ból hiányoznak a jegyzőkönyv­ből fontos tények, melyeket alább kívánunk papírra vetni megörökítés céljából. Amikor a tárgyalást előké­szítő bizottság felszólította a vádaskodókat, hogy nevezzenek ki egy bizottságot, hogy közö­sen fektessük le a tárgyalás szabályait, valamint nevezzék meg a tanúikat, ők kijelentet­ték, hogy nekik nincsenek ta­núik. A tárgyalást pedig úgy akarják intézni, hogy a meg­jelentek közül mindenki el­mondja, ami a szivén fekszik és aztán szavazzunk. Nem raj­tuk múlt, hogy a tárgyalás megszabott keretek között folyt le. A vádak első pontját a vá­dat képviselő Tomanicka Kál­mán a következőkép próbálta bizonyítani: A chicagói lapbizottság egy levelet kapott az “Uj Előrétől,” melyet a nevezett “özvegyasz- szony” küldött oda és közlés előtt a szerkesztőség megakart győződni a valóságról, tehát ide küldte. A levél vétele után a bizottság felderítő útra indult, hogy meggyőződjön a levélben áhítottakról. A “Bérmunkás” szeptember 21-iki számában megjelent jegyzőkönyv szerint: “a bizottság kiment, a picke- telőket ott találták a gyár ud­varán, meg Bokor Pál automo­bilját, dacára, hogy a “Bérmun­kás” maga is foglalkozott a gyárban fennálló sztrájkkal. “A tény ezzel szemben az, hogy Tomanicka egyáltalán nem mondta, hogy a picketelőkkel beszéltek, hanem: elmentek a közelben levő üzletemberekhez ott érdeklődtek, hogy sztrájk van-e abban a gyárban. Az üz­letemberek azt felelték, hogy igen és egy automobilt mutat­tak, mely a gyár előtt állt, hogy az hordja minden reggel a sztrájktörőket a gyárba. Erre felhívták telefonon az állami engedély departmentet és be­mondták az engedély számát és azt a választ kapták, hogy az Bokor Pál autója. (Ha megkér­deztük volna ott a tárgyaláson, hogy mi volt az a szám, egész biztosan nem tudta volna meg­mondani.) A furcsa azonban az, hogy ha sztrájk volt, ak­kor picketek is kellett, hogy legyenek és miért fordultak az üzletemberekhez? Vagy ott megbízhatóbb információt re­méltek kapni, mint a pickete- lőktől? Elővette Tomanicka a Bérmunkást és abból próbált bizonyítani, de oly szerencsét­lenül járt, hogy egyetlen értel­mes mondatott nem tudott el­olvasni. Hogy tudatlanság-e ennek az oka, vagy pedig meg­volt ijedve, nem tudni. Egy tény, ahogy olvasott senki nem értette meg. Hiányzik a jegyzőkönyvből, hogy egyetlen tanú sem volt jelen a vád részéről. Akik ta­núskodtak, azok a vádlottak részéről voltak jelen és amint a védő meg is jegyezte, a tár­gyalást meg sem kellene tar­tani, mert ahol nincs vádló ott nem lehet bizonyítani. De amennyiben itt vagyunk, hogy végezzünk az üggyel, oly hely­zetbe kerültünk, hogy nekünk kell bizonyítani, hogy a vádas- kodók rágalmazók. Amikor Zára Lajos került a tanuszékbe a jegyzőkönyv a következőket mondja: “Zára Lajostól a következőket kérde­zi Tomanicka: Mit gondolt, amikor az elektric ládát kellett kezelni ?” “Nem gondoltam semmit, csak bejelentettem Bokor Pál­nak.” Azt azonban már nem emlí­ti a jegyzőkönyv — pedig ki lett jelentve, — hogy Bokor azonnal elment a munkáltató­hoz és megmondta, hogy La­jos nem fogja kezelni az elekt- rik ládát. Kilett hangsúlyozva, hogy nem kezelte. A védelem részéről megje­lent tanuk a picket kapitány és helyettese voltak, akiknek egy­behangzó véleménye volt, hogy a sztrájk nem érte el azt a na- tárt, hogy tényleg sztrájknak lehetett volna nevezni. A bent dolgozó munkásoknak csak lá­gyon kis töredéke hagyta abba a munkát és úgy Bokor mint Zára állandó összeköttetésben volt velük és utasításaik szerint jártak el. Szerintük, ha ott hagyták volna a munkát sem­mivel sem vitték volna előre az ügyet és semmi körülmények között sem nevezhetők sztrájk­törőknek. A védelem részéről Wiener Andor munkástársunk ismer­tette a sztrájk körülményeit, hogy mennyire volt ez általános sztrájk. Az International Ladies Garment Workers Unionnak több mint 10.000 tagja van Chicagóban, számos gyárban teljes kontrolt gyakorolnak és azok nem mentek társaik se­gítségére az általános sztrájk­ban. De amikor elvégezték a napi munkájukat, akkor men­tek a picket vonalra. Ezeket nem bélyegzik a kommunisták sztrájktörőknek. Ott a terem­ben többen voltak asszonyok, akik ezekben a gyárakban dolgoztak a sztrájk ideje alatt, ugyanolyan munkát végeztek, mint az állítólagos sztrájkolok, de mert az union azokat nem hívta sztrájkra, tehát azok nem sztrájktörők. Az említett két munkásember az AFofL sza­bályok szerint nem is lehet tag­ja azon szervezetnek, amely a sztrájkot proklamálta; részük­re semmiféle követelést nem állítottak fel és a kommunis­ták ezt a szervezetet támogat­ják, a munkásokat ily szerve­zetbe akarják szervezni, ami azt jelenti, hogy nekik az a szervezet megfelelő, de mert a két munkás az IWW-nak tag­ja, azért sztrájktörők. Az “Uj Előre” julius 29-iki számában a chicagói kér. Büró nyilatkozik és többek között ezeket Írják: “A kommunista párt magyar chicagói kér. Bü- rója a fentieket felülvizsgálta és megtárgyalva a következő­ket állapítja meg: . . .” Tehát az ügyet felülvizsgál­ták és megtárgyalták anélkül, hogy a vádlottakat kihallgatták volna. Ugyan azon lapszám, ugyan azon oldalán a következő hasában “ítélt a cseh demok­rácia” cimü cikkükben a követ­kezőket olvassuk:” zárt ajtók mögött, a nyilvánosság teljes kizárásával folytatta le a tár­gyalást.” Ez aztán logika. A chicagói Büró megvizsgálta és letárgyalta a szóbanforgó ügyet anélkül, hogy a vádlottakat ki­hallgatták volna és szerintük ez rendben van, de azon felhá­borodik az Uj Előre, hogy a cseh biróság zárt ajtók mö­gött tárgyalta a kommunista képviselők ügyét. De a cseh biróság még talán következe­tesebb volt, mint a magyar Büró, mert ott legalább a vád­lottak jelen voltak, itt azonban még azok sem. A tárgyalás esküdtszéke, mint a jegyzőkönyv is jelezte 8—4 ellenében felmentette a vádlottakat. Szükségesnek tart­juk megjegyezni, hogy az es­küdtszékben 4 ismert kommu­nista volt és ezeknek bármily meggyőző érveket soroltak vol­na fel, akkor sem szavaztak volna a vádlottak felmentése mellett. A baráti kötelékek kényszeritették, hogy igy sza­vazzanak. Bármennyire is pró­bálták tompitani az erkölcsi ve­reséget — a jegyzőkönyvvel és más módon — a tárgyaláson résztvett elfogulatlan hallgató­ság undorral nézi a rágalmazó­kat és saját maguk is elismerik egymás között, hogy csúfos ve­reséget szenvedtek. A jegyzőkönyv egy példánya át lett adva az “Uj Előre” meg­bízottjának, azonban a mai na­pig az nem látott napvilá­got. Vájjon mi az oka a ha­lasztásnak? Bár mennyire si­lány is a jegyzőkönyv, azért némi elégtételt ad a megrágal- mazottaknak. Ezért nem köz­ük? Az “Uj Előre” hasábjai csak rágalmazásra vannak nyit­va? Zára J. CLEVELAND East Side- on a magyar propaganda csoport 8622 Buckeye Rd. minden pénteken este pont 8 órai kezdettel előadást vagy vita estélyt tart. A Bérmunkás minden olvasó­ját szívesen látjuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom