Bérmunkás, 1935. július-december (23. évfolyam, 850-873. szám)
1935-10-12 / 862. szám
4 oldal BÉRMUNKÁS 1935 október 12, BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARIAN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Egy évre....................... $2.00 Félévre ......................... 1.00 Egyes szám ára ......... 5c Csomagos rendelésnél- 3c Subscription Rates: One Year ___ $2.00 Six Months _________ 1-00 Single Copy ________ 5c Bundle Orders ......— 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 8622 Buckeye Rd., Cleveland, Q. Application for transfer of second-class entry from New York, N. Y. to _______________________Cleveland, Ohio pending. Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD A munka biztosítása; (P.) Az IWW programja az emberi igazságra van alapozva. Ellenez minden jogot arra vonatkozóan, hogy bárkinek joga legyen a magántulajdonhoz. Az IWW programja tiszta és világos úgy, hogy mindenki könnyen megérthesse. A jelen gazdasági krízisben is olyan alapot nyújt a munkanélküliség megoldására, amellyel teljesen ki lehet azt küszöbölni. A gépek fejlődése, amely megnyitotta a termelés folyamatát, de azért mégsem szükségszerűség, hogy ez által milliók legyenek munkanélkül, mert ha a termelő eszközök fejlődésével arányosan a munkaidőt is megrövidítenék úgy a munkanélküliség teljesen kiküszöbölhető volna. Ez a megállapított tény, amit az IWW igyekszik úgy a dolgozókkal, mint a munkanélküliekkel megértetni. A munkanélküliség megoldása csak a munkaidő megrövidítésén alapszik. A társadalmi biztosítás nem megoldás a munkanélküliségre vonatkozóan, hanem egy olyan reform, amely csak a munkások megtévesztésére és a forradalmi akció meggátlására alkalmas. Sokan a kommunisták közül is ezt elösmerik és a társadalmi biztosításról úgy nyilatkoznak, hogy csak energia pocsékolás és megalkuvás a reakcióval a konc felett. Mi ipari unionisták a társadalmi biztosítást egy kapitalisz- tikus reformnak tartjuk — ami egyik alkalmas eszköz a mai rendszer fentartására. Maga a kapitalista osztály is elösmeri, hogy a munkaidő megrövidítése nagyon káros az ő üzleti vállalkozásukra és a rövid munkaidő behozatala veszélyezteti a profitjukat. A munkaidő megrövidítése olyan arányban, hogy a munkanélküliek munkához jussanak, emelné a munkásosztály életszínvonalát. Maga az a tény, amikor a munkanélküliek munkához jutnak a munkaerő piaca megürül, a kereslet és kínálat törvénye alapján a munkabéreknek emelkedniük kell, amely folyamat kell, hogy a munkások életszinvanalát emelje. A munkásosztály életszínvonalának emelkedése pedig csökkentené a profitot. Igen ám csak, hogy a munkaidő rövidítése csak a munkások szervezettsége révén jöhet létre. Azért a munkásoknak első sorban azt kell megérteniök, hogy szervezett erőre van szükségük a munkaidő megrövidítésére és ebben a szervezés munkájából a munkanélkülieknek is ki kell, hogy vegyék a részüket — ha munkához akarnak jutni. Ha az IWW ezen tanítását megtudja a munkásosztály érteni, akkor elérte a munka- biztositását. Az a megalkuvó taktika, amit a kommunistáknak nevezett elemek próbálnak tenni a társadalmi biztosítás érdekében, semmi más, csak kilincselés a törvényhozó testület ajtajánál, azoknál, aik csak olyan törvényjavaslatot látnak jónak, amelyek az uralkodó osztály továbi fenmaradását biztosítják. Sokszor felvetődött az a kérdés, hogy a radikálisok miért nem lépnek egységfrontra. Azoknak csak annyit válaszolhatunk, hogy a munkásosztály egységfrontja csak a munkaszin- helyén jöhet létre, amikor a munkások a fejlett iparokhoz meg- felelőleg forradalmi ipari szervezetekbe tömörülnek, hogy szervezett erejökkel biztosítsák a rövidebb munkaidőt, amely által a munkanélküliek is munkához jutnak. A munkabiztositása a munkásosztály szervezettségétől függ. Ha szervezett erőnkkel képesek leszünk a munkaidőt annyira rövidíteni, hogy a munkanélkülieket munkához juttassuk, akkor szervezett erőnkkel képesek leszünk arra is, hogy a munkás osztály végcélját elérjük, amely nem a kommunisták kö- nyöradományt követelő társadalmi biztosításán alapszik, hanem a munkások szervezett munkarejének megtagadása a további profit termelésre. $300-T SZERVEZÉSI ALAPRA Több csoportunk, amelyek hangosak voltak a szervező kiküldésének a követelésében, a 300 dolláros alapnak a megteremtésére ezideig nem tettek lépéseket, vagy arról értesítést még nem küldtek, pedig az idő erősen közeledik a november elsejéhez, amikorra az összegnek együtt kellene lenni. Hol maradnak az egyesek, hol maradnak a csoportok hozzájárulásai? Az IWW a maga valóságában; Nem amilyennek hiresztelik Angolból fordította: Vlasits Márton. (Folytatás.) A modem közlekedés és áruszállítás kikapcsolta a távolságokat, ezáltal közelebb hozta egymáshoz az iparokat. A világ munkásságának egy táborba való tartozását az IWW fejezte ki leghelyesebben. Azért illő és helyénvaló, hogy az iparilag legkifejlettebb ország járjon elől a legcélravezetőbb szervezeti formával a munkásság részére. Az IWW tana a nemzetközi proletáriátus vezérkönyve. “Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom keretein belül” mondja az IWW elvinyilatkozata. Ebben a nyilatkozatban találjuk meg azt, ami meghatározza a különbséget a többi állítólagosán forradalmi munkásszervezetek között. Ez az eszme hirdeti az uj korszakot a munkás ideológiában és adja meg a munkásmozgalom vezérelvét. Az IWW történetének első négy évében, két irány uralta és foglalkoztatta annak tagságát, az előbbi munkásszervezeti alakulásokkal szemben. Ezek a politikai tanácsadók és politika ellenes erők voltak. Ez a két irány volt mérvadó az amerikai munkásmozgalomban egészen 1828—32-ik évi politikai munkás- mozgalom összeomlásáig az Atlanti államokban. A haladó elemek szerint ha egy mozgalom nem foglalkozik politikával úgy természetesen politika ellenes és megfordítva. A marxisták harcoltak a Lassalleisták ellen, Bakunin és Proudhon követői szintén vitatkoztak egymás és az előbbiekkel. Amikor az ipari program le lett fektetve, úgy a munkáspolitikusok, mint a politikaellenesek igyekeztek az uj mozgalmat a saját céljaikra megnyerni. Az eredményben mindkét irány csalódott. Ennek dacára mindketten azt hiszik, hogy győztek, és hogy ezáltal az IWW veszített. A tény ezek ellenében az, hogy az IWW mindkét irány uralmát elvetette és mindegyik iránytól csak azt fogadta el. ami megái ja a bírálatot. Elfogadta Marx gazdasági tételeit, de elvetette a spekulativ filozófiáját, helyette átvette más filozófusok tanait, olyanokat, amelyek helyesebben állnak összhangban a munkásosztály gyakorlati küzdelmével. Legtöbbet vett át a Marx, Engels és Dietzgen tanításaiból, de elvetette ezek filozófiáját, amelyek a munkásság fölszabadulását politikai utón tanítják. Nem anarchisztikus, mert céljai és szervezeti formája erősen központosított, amely az iparok vezetését és ügyeit kollektivisztikus, közösségi és nem individualisztikus, egyéni szempontból akarja intézni. Csak egy pontot vett át az anarchista tanításból — elveti a politikai párt akciót mint eredményes hatásos fegyvert a munkásnép fölszabadulására. Az IWW gazdasági szervezet, gazdasági téren működik, gazdasági eszközöket használ mindig a gazdasági célok elérésében, végcélja az ipari társadalom. Az IWW világnézete az elismert gazdaságitani világnézetekből fejlődött. Ellentmond azoknak a nézeteknek, amelyek nem szervezett emberi munka, hanem más módokkal és eszközökkel akarják a kapitalizmust megdönteni. A társadalmi fejlődés is bizonyítja az IWW azon tanát, amely az uj társadalmat a régi keretein belül építi. Bizonyítja azt, hogy az emberi társadalomban megtörtént változások nem politikai, hanem gazdasági okokból történik. Továbbá azt is, hogy a gazdasági fejlődés csak akkor öltötte magára a politikai formát, ha már képes volt a forradalmi felelősséget viselni. Nincs okunk azt hinni, hogy a kapitalista társadalom kivétel lesz ebben a történelmi fejlődésben. Ha majd a proletáriátus a szervezkedés által elérte azt a fejlődési fokot, amely képessé teszi a társadalmat vezetni, válik ténnyé az ipari átalakulás a forradalom. Oroszország a legeklatánsabb példát mutatja arra nézve, hogy mi történik akkor, ha nem építjük az uj társadalmat a régi keretein belül. Nem az orosz forradalmárokat tesszük felelőssé az adott viszonyokért, ők megtettek minden lehetőt, de az ipari és gazdasági állapotok fejletlensége és szétzüllése folytán, dacára az igyekezetnek nem érték el céljukat, ők megcsinálták a politikai forradalmat, de az ipari fejletlenség folytán Oroszország állam kapitalista formát öltött, kommunista termelési forma helyett. Nem azért lett ez igy, mert az orosz forradalmárok igy akarták, hanem azért mert a gazdasági fejlődés törvénye minden államformán belül ugyanaz. Az oroszországi fejlődés alátámasztja az IWW tanát. Gazdasági és nem politikai vagy katonai szervezkedés utján tudjuk az uj társadalmat a régi keretein belül fölépíteni. IPARI SZERVEZKEDÉS AZ IPAROKBAN. Vegyük példának a szénbányászatot és nézzük, hogy miképen van az iparilag szervezve. Ha a szénbányászok iparilag szervezkednek, ezáltal nem lesznek megakadályozva más, nekik tetsző ténykedésben. Ha az nekik úgy tetszik elmennek szavazni, vagy nem szavaznak, ha azt ők jobbnak látják. Járhatnak templomba ha kedvük tartja, de a helyett otthon is maradhat- xicik (Folytatjuk.)