Bérmunkás, 1935. július-december (23. évfolyam, 850-873. szám)
1935-10-05 / 861. szám
8 oldal BÉRMUNKÁS 1935 október 5. Tanulni sohasem szégyen Szeptember hónapja az, amely az iskolaköteles tanulókat a három hónapi vikésinről vissza szélit ja az iskola padjaiba, mert tudatában van már annak, hogy csakis tudomány által lehet az ember — egész ember. Az East Side IWW magyar csoportja is megnyitotta az esti tanóráját szeptember 20-án, a 8622 Buckeye Road-i termében. És a tanulni vágyók, akik érezzük magunkba, hogy hiányzik belőlünk a kellő tudomány, megjelentünk egy néhá- nyan, igaz még volt hely több tanulni akarók részére is, de én remélem, hogy a következő tanórákon megfogjuk tölteni a padsorokat. Én is mint legkissebb uj kéz-1 dő, beiratkoztam a ginigárdiba, meg is kezdettem az ábc tanulást. Azért van szükségem a tanulásra, hogy a tudomány által megismerjem az Egy Nagy Szervezetnek alapigazságait. A tanítónk volt ez alkalommal Lefkovits mtárs, aki munkástársi szeretettel, úgy tett velünk, mint egy igazi autó elárusító kell, hogy tegyen, ha komoly vevővel van ügye. Az autó elárusító meg mutatja a vevőnek az autó külső szépségét és csinosságát, aztán felnyitja az aj tájait, megmutogatja a belső szerkezeteit és megmagyarázza miképpen vannak összeállítva az összes szerkezetek, amelyek egymásra vannak utalva, hogy csak egy gombnyomás által működésbe jönnek az ösz- szes szerkezetek és kész az indulásra. És mily öröm egy kifogástalan autóval utazni az ország szélétől a másik széléig.így tett Lefkovits mtársunk is, bemutatta a Világ Ipari Szervezetnek a szervezetét és a szerkezetét. Megmagyarázta, hogy ennek a minden autók, autójának a szerkezetei mi bérmunkások vagyunk, kivétel nélkül a legfelsőbb kormányzótól le az utca seprőig, hogy mily szép sorrendbe lehet összeállítani az élő szerkezeteket az őt megfelelő helyre, és ezek az összes fogaskerekek, csavarok, kapcsok egymásba össze vannak szerelve. A nagy autó, (egy gombnyomás) vagy az öntudatosság parancsszavára igazi harmóniába, vagy működésbe jön, amellyel nem csak az ország egyik szélétől a másikig fut, ha nem az egész földgolyón tökéletesen egyformán működik. Az lesz az igazi boldogság, mikor a nagy autónkból a benzin soha ki nem fogy. Azt kérdezhetnék a munkástársak, hát hogyan érhetnénk ezt el? Felelet: Nagyon egyszerűen. Ébredjen fel minden elnyomott bérrabszolga és törölje ki szemeiből az évszázados álmait. A szokás korszakának fordítson hátat, forduljon az uj, a tudás korszaka felé. Figyeljük meg csak a mi jelen indőnket. Mit látunk? Nem-e úgy vagyunk, mint mikor azt mondjuk, sem kint, sem bent nem vagyunk. Hát akkor milyen időben élünk? Egy átmeneti időben vagy korszakban élünk. Ha vissza pillantunk a múltba, azt látjuk, hogy csak szokásból tettünk többett mint nem. Előttünk egy uj világ áll, a mely felé haladunk akár látják a munkás milliók akár nem, de haladunk, még pedig rohamosan. És ha e jelen zür-zavaros korban nem szerzünk magunknak kellő ismeretet, a ránk közelgő nagy veszedelem elseper bennünket mint tudatlan embereket. De a nagy eszme a viharon keresztül is megmarad, mert annak semmi veszedelem nem árthat. Még van idő és az alkalom kínálkozik, hogy a munkástársak ismeretet és tudományt szerezhetnek az Egy Nagy Szervezetnek alapigazságairól, szánják rá magukat egy héten egy este, (péntek este 8 órakor) tömegesen jelenjünk meg a fent jelzett helyen. Értekezzünk és tanuljunk, mert csak úgy haladhat velünk ez a nagy autó, ha az egyetértés és szeretet úgy egymáshoz láncol bennünket, mint az autóba a szerkezetek. Tisztelt munkástársak az nem elég, hogy az IWW veres kártya a zsebünkbe van, vagy azt mondjuk én IWW-ista vagyok, mert ha csak ennyibe tekintjük az Egy Nagy Szervezetet, akkor úgy járunk mint az egyszeri falusi fösvény gazda a kovácsmester fiával. Tudom, hogy kiváncsiak lennének reá ha el nem mondanám, hát elmondom. A falusi fösvény gazda úgy gondolta, hogy a fiát kitanitattja kovács mesternek, hogy ne kelljen a kovácsnak fizetni, hát elvitte a fiát a városba egy kovácsmesterhez, hogy tanítsa meg a mesterségre, de megparancsolta a mesternek, hogy nem engedi azt, hogy a fia dolgozzon, mert az ő fia olyan fiú, ha csak nézi is, hogy más dolgozik, akkor is megtanulja. A mester beleegyezett abba is, de akkor az apától 3 évre, háromszáz forintot kért, hogy ott lábatlankodott a fiú a műhelybe, tehát három évig ott lustálkodott a műhelybe, mig a mester és az inasok izzadva dolgoztak naponként. Az apa az alatt mig a fia lopta a napokat, szép műhelyt épített és szerszámokkal berendezte, hogy a fia ha megjön hát csak dolgozhasson. Letelt az inas év, megjött a mester, volt is öröm a családban, hogy egy úri mesterembert neveltek. Éppen szántás idő lévén, mondá az apa a mester fiának, itt ez a darab vas csinálj egy ekevasat, a mester a Junior Column Let’s have a war! I see by the papers where Ethiopia and Italy are going to “bust out” in a war pretty soon. Apparently they have a good reason for doing so — Italy wants land and Ethiopia doesn’t want to be the “goat.” When they do get into action and proceed to merrily bombard each other, neutral nations will be wracking their brains for reason to join in the fracas. It will have to be a good reason, too, or else the people will become suspicious of their leaders. Take the case of the United States before the war. When Germany was banging away at every body in general, here’s what probably happened. Several capitalists got together one day and said, ‘,Look at the profits being made over there on amunition, Why can’t we get some of it too?” One said, “I know what to do — we’ll fix it so that some U. S. ships are fired on by German submarines. The people will get very, very angry and will rush to avenge the honor of their country.” Of course, we’ll be on hand to “serve” our nation by selling it amunition a1 a cut-rate price especially marked down for this ocassion and so it happened. The boys in khaiki went there and fought. They killed and were killed. Even though they had never seen a man before they shot at him because of his nationality. When the munition maker — capitalists had gathered in enough profits to last them awhile, the armistice was announced and the soldiers went home — those that could. Some, stayed behind to push up daisies and poppies — about twenty million of them, counting civilians. If you ask an ex-service man how the war started, he’ll reply kohóba tette a vasat tüzesitet- te és kalapálta, az apa megszólal ; fiam! már nem lesz belőle ekevas; szólt a fiú ha ekevas nem lesz belőle, lesz belőle fejsze, az is kell a gazdaságba, égette és kalapálta tovább. Ismét megszólal az apa, már nem lesz belőle fejsze sem, ha nem lesz belőle fejsze, lesz belőle szeg, addig égette és kalapálta tovább, hogy szeg sem lett belőle. Szólt az apa, dobd a sarokba a kalapácsot nem tudsz te semmit, nem valóvagy te semmire. Ne feljtsük el t. munkástársak a gyakorlat teszi mesterré az embert. Végül egy igen régi öreg ember mondását idézem a régi IWW tagjaihoz: “A tanuláson meg ne resteljetek.” V. M. vaguely something about an Archduke Ferdinand being killed by someone — somewhere. That, too, was an excuse for war. Oh, yes, and they called it a war to end wars. Well, when Italy and Ethiopia get going, it certainly won’t by a ladies’ tea social. By J. S. of Detroit. COMMENT. Yes, war between the two factions — Italy and Ethiopia does seem to be imminent. And had it not been for a bit of timely interference (the U. S. government intervention in the Standard Oil — Empörer of Ethiopia Deal) the American people — the poor trusting public, would have been dragged in — whether or not. It seems that when American citizens’ live are at stake on foreign soil they aren’t really citizens but United States property — Standard Oil Company property which is endangered : As the Ethiopian matter might have turned out and other instances whrere the protection of Standard Oil rights resulted. George Vanderbilt became of age the other day. “So what!” you’ll say, in the modern vernacular. So that means just this much — he inherited 20 million dollars — a cool 20 million!! And in 14 years he’ll get 20 million more. Not bad!! But how does he get that way ? ? ? He didn’t earn a cent of it. He didn’t risk his life, endanger his health in a coal mine: he didn’t sweat “gum drops” and see “pink elephants” working as a coal stoker — keeping furnaces at white hot heat to that mighty engines could operate. He didn’t participate in any of the other countries mechanisms that keep the World in perpetnal motion. 20.000.000 wasn’t a reward for honest labor. He just happened to be born with a golden speen in his mouth — and the angels — of good-fortune kept watch over him. That’s what you Think!! Anna Zsámár. ÜNNEPÉLYES HELYISÉG MEGNYITÁST tartanak az IWW tenger- hajózási munkásai Philadelphiában 200 Walnut Streten október 12-én, szombaton este 8 órakor SPAGHETTI VACSORA és tánc. Belépődíj 25 cent. Olvasás után adja lapunkat szomszédjának
