Bérmunkás, 1935. július-december (23. évfolyam, 850-873. szám)
1935-09-28 / 860. szám
6 oldal BÉRMUNKÁS 1935 szeptember 28. Megtörtént MINEAPOLISBAN ISMÉT VÉRES HARCOK DÚLNAK MINNEAPOLIS, MINN. — Még élénk emlékezetünkben van az elszánt harc, melyet Minneapolis teherautó vezetői vívtak az elmúlt évben két esetben is, mely egyike volt a legelkeseredetettebb 1 o k ál i s sztrájkoknak. Akkor se néhány halott és számos sebesültje volt a bérharcnak. Most ismét ahoz hasonló harc van itt folyamatban, bár ez alkalommal nem a teherautó vezetők, hanem egyik helyi gyár — a Flour City Ornamental Iron Co. — alkalmazottainak több hete tartó sztrájkja fejlődött idáig. A város rendőrsége minden jel szerint roppant hűséges házőrző kutyái a munkáltatóknak és készséggel ontanak munkás vért, hogy zsold- jaikat kiérdemeljék. Az elmúlt napokban a picketed munkások oly nagy számmal vették körül a gyártelepet, hogy a munkáltatók háta borsódzott az ijedtségtől és sürgős segítséget kértek a rendőrségtől. A rendőrség nem volt készületlen és az adott jelre éjjel 11 órakor megtámadták a picket vonalat köny- gáz bombákkal és igy kénysze- ritették a munkásokat szétosztásra. A támadásból véres harc fejlődött és sok lövés dördült el. Amikor a levegő megtisztult, a munkások közül két halott és számos sebesült feküdt a szintéren. A munkáltatók a sztrájknak úgy akartak végett vetni, hogy sztrájktörőkkel indították meg az üzemet, akik éjjelre is bent maradtak a telepen. A sztrájkolok éjjeli zenét akartak adni a sztrájktörőknek és a kora esteli órákban felvonulást kezdtek az utcákon, dalolva és közben nem a leghizelgőbb üdvözleteket küldtek a sztrájktörőknek. Tizenegy óra tájban már oly hatalmas volt a tömeg, hogy a gyár őrizetére tartott 100 fegyveres bérencet elnyeléssel fenyegette. A rendőrség becslése szerint 10.000 főnyi tömeg tolongott az utcákon és amikor a gyárnak egy-egy ablakán kő repült be örömujjongás kisérte azt a sztrájkolok és rokonszenvezők részéről. A rendőrségnek hét uj páncél kocsi állt rendelkezésére és ezeket szabadították a tömeg közzé, könygáz bombákat dobálva amerre elhaladtak. Ezen támadásra a tömeg szétoszlott és egy percig úgy tűnt fel, hogy a krízis elmullott. Kis idő múlva azonban a picketek nagy csoportba vonultak előre a 26- ik Avenueról délre kövekkel felfegyverkezve, a tömeg ezt látva követte őket. A kövekkel nekiestek a gyár oldalának és alaposan helyben hagyták. A fojtó gáz nem tartotta vissza az elszánt harcosokat. A vezérek biztatták a tömeget és figyelmeztették, hogy ne dörzsöljék a szemeiket, igy a gáznak nincs oly hatása. Féltizenkettőkor a rendőrség revolver és gyorstüzelő fegy-1 verekkel támadt a tömegre, hogy azt a gyár közeléből eltávolítsa. Az ütközet csak 15 percig tartott, de a guerilla harcok reggel két óráig folyamatba voltak, amikor végre a picketek elvonultak. A halottak között volt egy 21 éves fiú, aki egy templomi bazárról volt hazatérőben társával. A másik halott egy 18 éves iskolás fiú. A sebesültek között sokan voltak olyanok, akik véletlenül kerültek a harc zónába, ami azt bizonyítja, hogy a rendőrség vadul lövöldözött. Több letartóztatás történt az est folyamán, de az elfogot- tak nagyobb része kiszabadult, mielőtt a rendőrállomásra vihették volna. Legtöbb esetben a picketek szabadították ki elfogott társaikat. Egy elfogot- tatt egy magános rendőr vezetett a rendőrkocsi felé és a fogoly odakiált társainak, hogy “kövezzétek meg őt, ne nézzetek engem,” mire a kőzápor elől a rendőr lebukott a fogoly pedig kereket oldott. Az ütközetből kifolyólag, fél tucat rendőr is orvosi kezelés alatt van. A sebesültek között van Jack Clark munkástársunk is akit súlyos sérülésekkel önkívületi állapotban szedtek fel a sztrájkolok az utcán és szállították kórházba. BRIDGEPORTI AK FIGYELMÉBE ! Az IWW bridgeporti csoportja 1935 október 11- én, pénteken este 8 órai kezdettel nagy SZÜRETI BÁLT rendez a Rákóczi Hallban. Kérjük a Bérmunkás bridgeporti olvasóit, hogy agitáljanak a mulatság érdekében az ismerőseik között. Elsőrendű öttagú zenekar huzza a talpalá valót. Belépti dij 25 cent. Tisztelettel a vigalmi Bizottság. A NORTH SIDE PITTSBURGHI “ÖSSZHANG” DALKÖR 1935 október 5-én, szombaton este pont 7 órai kezdettel nagyszabású SZÜRETI MULATSÁGOT rendez az International Socialist Lyceum termeiben, 805 James St. N. S. A “Körmagyar” táncot válogatott leányok és fiuk lejtik Kucher Olga közismert táncosnő tanítása és vezetése mellett. A zenét Nagy Árpád közkedvelt zenekara szolgáltatja. Belépti jegy előre váltva 35 cent, a pénztárnál 40 cent, adóval .együtt. ÚTIRÁNY: Pittsburghból jövők vegyék a 2 vagy 3-as számú villamost a Penn Ave. és 7th Ave sarkán. Leszállás az E. Ohio és James St. sarkán. Onnan fel egy blockra van a terem. Minden bizonnyal sok forradalmi munkás kérdezhette ónönmagától, ha nem is a hivatásos vezérektől, hogy miért nem tartották meg a 3-ik inter- nacionálé kongresszusát az utóbbi hat évben. A Kominter, melynek nagytöbbsége orosz, ellenezte, még akkor is, mikor már minden országból a pártvezéreknek a felsőbb parancs ellenére is kellet azt szorgalmazni. Elodázták, elnapolták, ameddig csak lehetett. Miért nem volt nemzetközi kérdés, a német názi uralom, a fascista terjeszkedés, a nyomorúság. A munkanélküliség nem voltak fontosak, hogy a világ proletáriátusa nevében beszélő 3-ik Internatioáló ősz- szeüljön tárgyalni? Nem, mert ezzel a kongresz- szussal elrontották a kártya paklit. Amig Litvinoff Ígért, fogadkozott, hogy Amerikában nem fognak társadalmi forradalomra szítani, amit ha meg is tettek ugyan, d,e hát azért az itteni párt volt a felelős, az oroszokból álló 3-ik Internatio- nálé nem. Most a kongresszuson, meg parancsot adtak ki, hogy Amerikában sürgetni kell a társadalmi forradalmat. De milyen vörös lett Litvinoff elvtárs arca, ha ugyan a politikusok tudnak pirulni. Két hétig keresik és nem található, azt mondják Svájcba van, mások azt mondják, hogy Csehszlovákiában van egy fürdőhelyen. Litvinoff hallgat, csak a kisebb csatlósai mentegetődz- n,ek, magyarázkodnak. De minek is engedték meg ezt az Internationálé kongresz- szust, minek engedték meg, hogy világforradalomról beszélhessenek azon, hiszen a Lit- vinoffoknak már nem kell világforradalom, ők ráértek 6 évig várni, még hatvanig is szívesen elvártak volna, csak ne kelljen a dilema elé állni. Ne kellett volna az agyon Sanyargatott német, amerikai, olasz, angol munkásság küldötteit is, no meg a polgári demokrácia és ezeknek a zászlóvivőjüket Amerikát kielégíteni, amit még szóval s.em lehetett. Most a proletáriátus sincs megelégedve, meg Amerika sincs. És aki mindezt csinálta, Litvinoff nem található, nyaral valamelyik átkozott kapitalista országban. De mit szólnak majd az amerikai kommunisták, akik évtizeden keresztül harcoltak, hogy az orosz “Fatherland”-jukat amerikai “Fatherland”-juk elismerje, hogy barátságba, sze- retetbe csinálhassák meg a kommunista párt diktatúráját Amerikába is. Ez mind felsült, az agitációt nemsokára újra kezdhetik, Szo- viet Oroszország elismerése érdekében. De hát miért nem tudlak várni ezek az átkozott angolok, franciák, németek, spanyolok azzal a világ forradalommal, a kongresszussal? Csak várni Litvinoff-ra, ő mindent szépen vérnélkül és zavarnélkül elintézett volna, mert ő reá nem haragudtak volna meg a' német, angol, amerikai urak, hanem még meg is ünnepelték minden fele. Bankettoztak, csókolództak, megvolt a szent béke, és most ez a kongresszus, mindent felborított. Hiába kaptak 4 hónapot Sta- linék, hogy a delegációt meg- gyurják, szájukba adják, hogy mit szabad mondani, mit szabad elhatározni, mégis összeomlott a kártya vár, melyet Litvinoff olyan óvatosan, diplomatikusan felépített. Hiába ígérte meg a 3-ik In- ternationálé, hogy a polgári demokráciáért is fog harcolni, ugyan akkor mikor a kommunistáknak meg azt mondja, hogy a párt diktatúráért kell harcolni, sem a polgári demokrácia, s.em a párt diktatúra hívei nincsennek megelégedve. Tudják mind két félnél, hogy ez lehetetlenség. Nem lehet polgári demokráciáért harcolni, ugyan akkor mikor pártdikta- turáért harcolunk. Tehát melyik fontosabb? Miért is kell igazán harcolnunk? Kérdik a proletárok. Melyik igaz ? Igazán fognak a kommunisták harcolni a polgári demokráciáért, vagy a párt diktatúráért ? Kérdik az urak, angol, am,erika, francia, svájc, Csehszlovákia polgári demokrácia urai. Miért nem vol szabad a német munkásságnak a szociáldemokrata, és a polgári demokráciát védeni ? Miért kellett nekik akkor Hitlerrel szövetkezni a polgári demokrácia ellen? Miért? Ha párthivek önönmaguktól és nem a pártvezérektől 'fogják megkérdezni a fentieket, 'akkor még talán a közel jövőben kialakulhat a nemzetközi forradalmi Internationálé. Mert a harmadik is összeomlott, felmondta a szolgálatot, cserbenhagyta a német és más országok munkásásgát. Lepak- tált a polgári demokrácia uraival. Vi. NYUGTÁZÁS. Aug. 25 — szept. 14-ig. Előfizetéseket küldtek: A. Kucher, Pittsburgh......... 3 G. Stana útról........................ 7 A. Refi, Lodi......................... 2 St. Miklós, Detroit............. 1 P. Buchert, Phila..................... 1 A. Karácsonyi, Bridgeport.. 1 I. Sass, Milwaukee................. 2 L. Rost, Phila.................... 1 Rose Kunz, Cleveland.......... 1 J. Asztalos, Phila................... 1 S. Varga, Buffalo.............. 7 L. Fishbein, New York...... 4 J. Horváth, Chicago............. 2 L. Csernyi, Pittsburgh____ 1 G. Rauch, Akron.................... 1 J. Szimicz, Chicago................. 1 A. Hülber, Richmond......... 1 M. Beck, Buffalo..................... 1 Nyers-Nyirán, Cleveland....... 5 F. Czibula, Cleveland........... 1 G. Nagy, New York.............. 1 J. Havel, Garfield.................. 1 B. Krajnik, Trenton............... 1 A. Alakszai, Akron................ 2 A. Pachy, Huneme................ 1 A. Foris, New York.......... 1 St. Visi, Detroit................... 1 L. Ürge, Youngstown............. 1
