Bérmunkás, 1935. július-december (23. évfolyam, 850-873. szám)
1935-07-13 / 851. szám
1935 julius 13. BÉRMUNKÁS 3 oldal Magyarországi Tükör Az IWW Hírszolgálati irodájától Budapest. AZ ADÓ SRÓF működik. Budapesten az év első negyedében 84.00 adóügyben foglaltak (tavaly ebben az időszakban csak 33.889 esett volt.) Árverést adóügyben ugyanezen idő alatt 536 esetben tartottak, (tavaly csak 49-et.) Az árveréseket 359.000 pengő adóhátralék miatt tartották meg és befolyt ezeken az árveréseken összesen 8.061 pengő. Na meg tönkretettek párszáz magyar családot egyben ezzel. Gömbös tehát gőzerővel védi a magyar fajt. BUDAPEST. (Az év első negyedére értendő.) A születések száma 3.989, (tavaly 4.023,) az elhalálozások száma 4239, (tavaly 3.396 volt.) Éhez nem kell kommentár. A GÖMBÖS féle reformkormánynak, már összeülésénél meglett a reformbotránya. Tar- pán Bajcsy-Zsilinszky Endrét a szokott módszerekkel kibuktatta a “választáson.” Kenyeres Miklós műszaki főtanácsos, re- formnemzedékes képviselő, akiről most kiderült, hogy nem Kenyeres, hanem Kaufmann, nem Miklós, hane mMózes, nem főtanácsos, hanem adós maradt egypár szigorlattal a műegyetemen. A reformképviselő valamennyi adata valótlannak bizonyult csak egy maradt valódi, hogy Gömbös nép-bizalmasa volt. Ugyanis kiléptették a pártból, de azért hatóság félrevezetéséért, hamis név használatáért az egyszerű embert lecsukják itt. Na de ez nem egyszerű ember vagy mi a szösz nem igaz? Aki ilyen stilü kalandor az itt is tud érvényesülni. A Kenyerest választották meg ugyan, de a Kaufmann lett a képviselő. Most ezen röhög az ország népe, mig Gömbösék fogukat szívják. és a fejére tette legkedvesebb kalapját, egy fakult bársonykalapot, amelyet valamikor még diákkorában vásárolt és azóta ilyen nevezetes alkalmakra kegy.eletesen őrzött. Amint Watson elindult, az asszony az ablakból utána nézett és elfogta a keserűség, amikor látta, hogy a férje ilyen madárijesztő. Úgy látszik, a francia kollégával jól mulattak, mert Watson Richárd vacsorára se jött haza. Sőt nem is telefonozott. Az asszony dühös.en várta késő estig, de csak nem jött. Kilenc óra körül megszólalt a telefon. Idegen férihang kérdezte, hogy Watsonné őnagysága van-e a telefonnál és az igenlő válaszra igy folytatta: — Itt a Trinity-kórház irodája beszél. Watson Richárd urat baleset érte. Egy autóbusz elgázolta. Amint az asszony a telefont hallgatta, egy percre igazi aggódást fejezett ki az arca. Egy másodperc töredékéig fáradt, szürke szeméből az a lány nézett ki ijedt pillantással, akit A HÍRHEDT “Ébredő Magyarok Egyesülete” .elvileg már régebben, mig most pénzügyileg is csődbejutott 31.000 pengő tartozás miatt csődöt kér az egyesület ellen Colussi Béla. Ez a politikai brávók sorsa nem más. KEVESEN TUDJÁK külföldön azt, hogy a magyar kormányzó 17 esztendővel a háború befejezése után még mindég a háború esetére szóló kivételes hatalommal kormányoz. Szóval háborút visel saját országával szemben amelynek az élén áll. Mi az, hogy áll, lesem lehet vakarni úgy odanőtt. BUDAPESTEN. Radó Jánosné 31 éves munkásasszony 3 gyermekével a Dunába akarta Ölni magát, de útközben ösz- szeesett. A mentőorvos mikor megvizsgálta kijelentette: “Borzasztó, ez az asszony már napok óta nem evett. Az éhségtől esett össze.” Mikor magához téritették kijelentette az asz- szony: “Az a kisebbik baj, hogy én éheztem, de gyermekeimnek sem tudtam enni adni.” Budapest fürdőváros és Európa legszebb városa, hirdetik külföldön az idegenforgalmi plakátok. Ezt a kis szépséget mint ez az eset helyezzük el Budapest propaganda )püakát- jaira, hogy lássák nem fenékig tejfel itt az élet, de nem ám. A NYOMOR nagy, igy a munkanélküliek levelezőlapokat stb. dolgokat árulnak az utcákon, hogy pár fillérhez jussanak. De itt csak éhenhaláshoz van jog (azt is csendessen.) Budapest rendőrkapitánya, most elrendelte a gyakori utcai razziákat, hogy mint a rendelete mondja: — szükségesnek látom, hogy az utcai koldusokat és hasonló lézengőket a közteWatson évek előtt úgy szeretett. De újra felülkerekedett a mindent kifogásoló gáncsos- kodó szellem: — Baleset ? Remélhetőleg nincs komoly veszély ? Mindig olyan szórakozott volt, — felelte. Egy percnyi csönd volt. Azután a hivatalos hang újra megszólalt : — Félre tetszett érteni, Watson ur meghalt . . . Már útban van vele a halottszállító kocsi hazafelé . . . Watsonné másnap megdöbbenéssel látta, hogy az újságok hosszú cikkeket Írnak “a nagy veszteségről, amely az angol tudományos világot érte Watson halálával.” Egy előkelő kormánytisztviselő jelent meg a házánál és közölte, hogy a nagy tudóst az állam temetteti el. A koszorúk egymást érték. Éjjel-nappal hozták a táviratokat, virágokat, koszorúkat és a holttestet a keleti tudóstársaság palotájának díszes márványelőcsarnokában ravatalozrületekről rendszeres razziákkal eltávolítsák. — Főkapitány ur! A lézengőknek eltávolítását talán saját magán gezdhet- né el, mert köztudomású, hogy az inproduktiv munkát végzők a lézengők és ezekhez elsősorban is (legelsősorban pedig) a rendőrség tartozik szőröstől- bőröstől. Tessék tehát itt kezdeni és békén hagyni azokat, kiknek amig azok dolgozhattak adójából az önhöz és testületéhez tartozó — hasonló lézengőket — jól eltartották és eltartják. HORVÁTH József kőbányai ,em- Uer kutyahus mészárszékre kért engedélyt. Haladunk a korral .. . visszafelé. MAGYARORSZÁGON 10 év alatt 513.134 csecsemő pusztult el mielőtt az egy éves kort elérte volna. Az összes halottaknak több mint egynegyed részét teszik ezek ki. 1924— 1933-ig 264.729 ember halt el tuberkolózisba, 1934—35 adóévben a nagybirtokosok 28 millió pengőt, mig az alkalmazottak (munkások és egyébb magánalkalmazottak) kereseti és különadó címén 22 millió pengőt kellett, hogy befizessenek. Azért a földbirtokosok a hazafiak, mig a munkások a hazátlan bitangok. A HÁBORUELŐTTI 20.000.000 lakosú Magyarország mindössze 48 millió korona nyugdíj terhet viselt addig a mai 8 milliós Magyarország lakosainak közel kettőszázmillió pengőt kell kiizzadniuk, hogy az állami nyugdíjasokat eltarthassák. GÖMBÖS szerint uj védelmi vonal van kialakulóban Varsó- Budapest- Bécs- Róma- Berlin között. A fascizmus tehát igyekszik kooperálni és ezzel ellensúlyozni még a polgári demokráciát. Sajnos hasonló védelmi vonalaknak az eredménye a mai megcsonkított Maták fel. De amikor a következő távirat jött, Watsonné ájultan roskadt le a pamlagra: “Őfelsége, a király megbízott, hogy Nagyságos Asszonynak őszinte részvétét tolmácsoljam . . . stb. Raldson márki, őfelsége főkamarásmest.ere.” “Ki lehetett Richárd? . . .” — ezt kérdezte magától az asz- szony és nem talált rá feleletet. « Belépett a szobalány és jelentette, hogy újabb részvétlátogatók jöttek. — Mondja meg — felelte —, hogy senkit sem fogadhatok, mert a király gyásztávirata teljesen megrendített . . . S amint igy magára maradt, leborult az asztalra és keservesen zokogva kifakadt. — Óh . . . Richárd . . . miért csaltál meg engem? Egy életen át úgy jártál, mint a madárijesztő, pedig milyen helyet foglalhattam volna el, ha te nem vagy olyan élhetetlen! .. . Ez volt az asszony gyászbeszéde. gyarország és igy joggal tehetjük fel a kérdést vájjon őrült vagy gazember-e az, de az egy- gyik bizonyossana kettő közül aki egy országot tehát Magyar- országot ismét sakkfigurának akarja odatenni a germánságnak. Olaszország beigazolta, hogy hit és szerződésszegés nála nem újság, a világháborúban amikor mint szövetségese az osztrák-magyar monarchiának pontossan Mussolini véres- hangú cikkeinek hatása alatt kezdette meg az ellenségeskedést. Kátyúból pedig — és ezt a magyar nép tudja, ha Gömbös nem tudná — sohasem lesz szalonna, még ha közben a kutyából herceg is lett. Vitális igazi arculata Régi igazság, hogy az emberek jellemét nem akkor ismerjük meg, amikor mint barátok pózolnak, de akkor, amikor mint ellenségek állnak velünk szemben. Ez az igazság nekünk nagyon szomorú színben mutatja be Vitális Boldizsárt, a Munkás Betegs.egélyző Szövetség volt titkárát, aki a konvenció határozatát úgy respektálja, hogy nemcsak eggyes tagokat vezet félre az uj Intéző-Bizottság rosszakaratú beállításával, de mint arról hosszában-széltében már beszélnek, kísérletet tesz arra is, hogy a Szövetségtől osztályokat elszakítson, hogy azokat más betegsegélyzőkbe vigyen. Vitálisnak ez a cselekedete azt bizonyítja, hogy nemcsak hogy semmi reménye nem lehet arra, hogy az uj alapszabályok értelmében három esztendő múlva újból a titkári hivatalba kerülhessen, de érdemtelenül töltötte ott azt a hosszú esztendőket is, amelynek végén a Szövetség vagyonát a maga tulajdonának tekintette. Nemcsak a Szövetség tagsága, de minden jóérzésü ember undorodva fordul el attól a Vitálistól, aki a neki huszonhat .esztendeig rendes megélhetést nyújtó testületet akkor és azért akarja tönkre tenni, mert uj embereket akar nevelni az adminisztrációs munkák végzésére. A Szövetség tagságának, mint egy embernek kell most az uj tisztviselők és az intéző bizottság háta meget lenni, hogy megsemmisitsék Vitális judás szerepét. Ennek eggyik legcsattanóbb felelete az lesz ha záros határ időn belül sikerre viszi a tagság azt a tagszerzési kampányt, amelyet az “Összetartás”-ban az intéző- bizottság folyamatba tett, hogy minden magyar munkás a munkáján vagy azon kívül reá leselkedő betegség vagy baleset esetére a Munkás Betegsegély- ző Szövetségben biztosítsa magát. Minden eggyes uj tag szerzése egy válasz arra, hogy a tagság elég érett arra, hogy testületében nem tűr meg többé önérdeket szolgáló tisztviselőket.
