Bérmunkás, 1935. január-június (23. évfolyam, 824-849. szám)
1935-01-05 / 824. szám
8 oldal BÉRMUNKÁS 1935 január 5. Az igaz, hogy a vak kapitalista kapzsiság felelős ezen polgárháborúért Californiában, de az szintén igaz, hogy a kommunista vak gyűlölet szintén felelős az önök tehetetlenségükért ezen harcban.” Ezt a választ Sinclair a KP párt állandó támadásaira adta még a választások előtt, mikor a tengerész sztrájk alkalmával elfogott kommunisták' a gyűlölt és minden eszközzel elnyomandó SP Sinclair ellen támadtak, mert több védelmet vártak tőle mint képes volt nekik nyújtani. Megkérdezhetnék a KP tagok a vezéreiktől, ha Sinclair áruló, akkor miért várják tőle, hogy védje a KP tagokat? Ha pedig bíznak benne, akkor minek ócsárolják? Hiszen alapjában véve hitsorsosok, testvérek, politikailag. Beszélgetések SZERVEZETLEN: A múlt ( héten kerestem az alkalmat, 1 hogy a véleményét kikérjem az oroszországi kivégzésekkel kap- 1 csolatosan. Nagyon érthetet- j lennek hangzik, hogy egy em- 1 bér miatt százakat kivégezze- 1 nek. Miért teszik azt? WOBBLY: Ezt leghelyesebb ( volna ha egy kommunistától kérdezné meg, bár előre tudom, hogy azt válaszolná, hogy azok ellenforradalmárok voltak. Letagadták, hogy Serge Micoli- ev, Kirov gyilkossá forradalmár volt, úgyszólván az orosz forradalom neveltje és éveken keresztül a fiatalok kommunista mozgalmának és a Stalin által szervezett ellenőrző titkos rendőrségnek nagyon aktiv tagja volt. SZ.: Hiszen az itteni kommunista lapok nagyon dicsérik, hogy ottan jól van minden és a munkások megelégedettek. W.: Igen azok, akik a cárizmussal is megvoltak elégedve. De olyan neveket látunk az ellenzék listáján, akik a cári zsarnokság ellen is mertek harcolni, mint Trotzky, Zinoviev, Kamenev, most éppen olyan elszántsággal harcolnak a Stalin zsarnoksága ellen. SZ.: Talán túlzás volna a proletár diktatúrát zsarnokságnak nevezni, vagy éppen Sta- lint okolni érte. W.: Elsősorban ami Oroszországban van az nem proletár, hanem párt diktatúra, melyet bizonyít, hogy a proletárokból álló ellenzéket kegyetlenül üldözik. Vagy minek lehetne nevezni azt a kormányt mely egy tagja miatt százakat végezteti ki s ezrével börtönöz- tett be embereket, köztük olyanokat, akik egész életükben az orosz zsarnokság ellen harcoltak és hősiesen harcoltak az orosz munkásságért a forradalomban, mint a fentebb említettek is akikre csak a rosszakarat és a pártot és annak cselekvését védők tudják rámondani, hogy a munkásságnak ellenségei. Stalint azért okolni lehet, . mert a pártdiktaturának a fe- ' je, aki saját elvtársait, régi és } kitartó fegyvertársait végezte- 1 ti ki, akár csak Hitler, a múlt j nyáron, vagy Marat később Robespierre a francia forradalom idején. SZ.: Még is mi lehet az igazság abban, hogy Kirov meg- bosszulására, már 120-at kivégeztek és még újabb elf ogatások vannak. W.: A teljes igazságot nem lehet megtudni, a polgári lapok nem birják az igaz híreket megszerezni, az orosz pártdikta- tura meg vigyázz rá, hogy ki ne szivárogjon és amit a KP lapok külföldön meg is tudnának, egy kicsit szépítve adják elő. SZ.: Hogyan tudnék tiszta képet alkotni arról, hogy mi történik Oroszországban, mert engem igazán nagyon érdekel? W.: Sok gondolkozó munkás van akit szintén érdekel ez a kérdés, azonban nagyon bajos tiszta képet alkotni csupán a hírek nyomán. Mélyebb tanulmányt kell folytatni, melyben a Zinoviev és a Trotzky féle ellenzékek irányelvét is megkellene ismerni, ami most lehetetlen, azonban ha a múltak történelmét tanulmányozzuk, ismerjük a pártnak a dik- tátorságról alkotott fogalmát, akkor megértjük, hogy minden eszközzel igyekeznek ezt a hatalmat megtartani. SZ.: Nagyon szomorú, mikor olyan forradalmárokat üldöznek, börtönöznek be mint , Trotzky, Zinoviev, Kamenev, . akik testtel-szivvel harcoltak a . munkásságért, még akkor mi- ; kor körül voltak véve a fehér . gárdistákkal. ; W.: Nem csak szomorú, ha• nem az a veszély fenyegeti az • orosz forradalmat is, mint a ■ francia kommunt, hogy a vezé- rek hatalmi vágya, egymás el- leni intrikája, mely üldöztetésben tömeges kivégzésben nyilvánul meg, elvérzi, elerőtleniti a forradalmat, amint a párisi kommunt is elvérezte Dante, Marat, Robespierre és Héberts egymás elleni harcaik. E mellett egy nagyon erős fegyvert, ellen érvet ad a mai rendszer védőinek a kezébe, melyet nem csak a párt diktatúra ellen, hanem minden proletár megmozdulás és szervezet ellen feltudnak használni. SZ.: Nagyon nehéz azt elhinni, hogy Stalinék csak azért száműznek, börtönöznek be és végeznek ki kipróbált forradalmárokat, mert más véleményen mernek lenni. W.: Nagyon nehéz ezt elhinni olyanoknak, akik nem ismerik a hatalmi pozíciókért harcoló vezérek lelki világát, de az események ezt bizonyítják. Mi nem azért Ítéljük el ezen üldöztetést, mert talán Trotzky vagy Zinoviev jobbak volnának, mi tudjuk azt, ha ők volnának a hatalmon éppen úgy üldöznék a Stalinistákat. Mi azért ítéljük el az ilyen véres terrort, mert nem célra vezető, melyet a múltak története is bizonyít. És csak ellen bosszút, újabb gyilkosságokat szül. SZ.: A forradalmi időkben nem lehet szentimentálisnak lenni, aki ellensége a forradalomnak azokat el kell tenni láb alól. W.: Elfeledi, hogy ezt mindenkire rá lehet fogni, amint Dantere valamint most Trotz- kyra is rá fogták, s holnap ráfoghatják azokra, kik ma hatalmon vannak, melyet mindég azok döntenek el, akik hatalmon vannak, igy védik ezzel is hatalmukat, és semmisítik meg az ellenzéket. SZ.: Hogyan gondolja az IWW, hogy kezelni kellene az ellenzéket ? W.: Amint ma kezeljük, azon ellenséget mely gazdasági érdekből támadja a munkásságot igyekszünk gyengíteni, úgy gazdaságilag, mint érveléseiben. És azokat, akik bár gazdaságilag a munkásság közzé tartoznak, de tudatlanságból, vagy hatalmi vágyból ellene vannak a munkásságnak, azokat leleplezzük, mert tudjuk, ha a munkásság tiszta valóságukban meg ismeri őket, akkor elfordul tőlük. SZ.: Mire következtetnek ezek a legújabb kivégzések Oroszországban ? W.: Arra, hogy ahol a szabad kritika és vélemény nyilvánítás lehetetlen, ottan az ellenzék orvgyilkosságtól és a hatalmon levők meg tömeg- gyilkosságtól sem riadnak visz- sza. Ez csak újabb orvgyilkosságra, bosszuállásra és megtorlásra, kivégzésekre vezethet. Az öntudatos munkásság nem akarhat egy olyan kormányt, vagy rendszert mely csak tömeggyilkosságon keresztül képes magát fentartani. EGY NYILATKOZAT Az alábbi nyilatkozat már régebben megjelent az egyik liberális heti folyóiratban, azonban nem akartunk Sinclair- nek propagandát csinálni, mert mi nem hittünk sem ő benne, sem az ultra vörös politikusokban, azonban nagyon világos és még tévedésből is nagy igazságot mondott ezen nyilatkozatban, igy érdemes a gondolkozó munkások elé vinni. A nyilatkozat, melyet levélben is elküldött az illetékes helyre igy szól: “Mint az amerikai Civil Liberty Uniónak Dél Californiában csoport alakítója, álláspontom a szabad szólás, sajtó és gyülekezésről közismert úgy önöknél mint minden szabadságot szerető népnél. Én szemben találtam magam nehézségekkel a kommunisták jogait védeni, akik önönmaguk megtagadják a szólás szabadságot, a sajtó és gyülekezési jogokat, mindent megtesznek, hogy másokat megfosszanak ezen jogoktól. GREGORY ZINOVIEV LEON TROTZKY LEO KAMENEV Vi.
