Bérmunkás, 1935. január-június (23. évfolyam, 824-849. szám)

1935-01-05 / 824. szám

8 oldal BÉRMUNKÁS 1935 január 5. Az igaz, hogy a vak kapita­lista kapzsiság felelős ezen polgárháborúért Californiában, de az szintén igaz, hogy a kommunista vak gyűlölet szin­tén felelős az önök tehetetlen­ségükért ezen harcban.” Ezt a választ Sinclair a KP párt állandó támadásaira adta még a választások előtt, mikor a tengerész sztrájk alkalmával elfogott kommunisták' a gyű­lölt és minden eszközzel elnyo­mandó SP Sinclair ellen támad­tak, mert több védelmet vártak tőle mint képes volt nekik nyújtani. Megkérdezhetnék a KP ta­gok a vezéreiktől, ha Sinclair áruló, akkor miért várják tőle, hogy védje a KP tagokat? Ha pedig bíznak benne, akkor mi­nek ócsárolják? Hiszen alapjá­ban véve hitsorsosok, testvérek, politikailag. Beszélgetések SZERVEZETLEN: A múlt ( héten kerestem az alkalmat, 1 hogy a véleményét kikérjem az oroszországi kivégzésekkel kap- 1 csolatosan. Nagyon érthetet- j lennek hangzik, hogy egy em- 1 bér miatt százakat kivégezze- 1 nek. Miért teszik azt? WOBBLY: Ezt leghelyesebb ( volna ha egy kommunistától kérdezné meg, bár előre tudom, hogy azt válaszolná, hogy azok ellenforradalmárok voltak. Le­tagadták, hogy Serge Micoli- ev, Kirov gyilkossá forradal­már volt, úgyszólván az orosz forradalom neveltje és éveken keresztül a fiatalok kommunis­ta mozgalmának és a Stalin ál­tal szervezett ellenőrző titkos rendőrségnek nagyon aktiv tagja volt. SZ.: Hiszen az itteni kom­munista lapok nagyon dicsérik, hogy ottan jól van minden és a munkások megelégedettek. W.: Igen azok, akik a cáriz­mussal is megvoltak elégedve. De olyan neveket látunk az el­lenzék listáján, akik a cári zsarnokság ellen is mertek har­colni, mint Trotzky, Zinoviev, Kamenev, most éppen olyan el­szántsággal harcolnak a Stalin zsarnoksága ellen. SZ.: Talán túlzás volna a proletár diktatúrát zsarnokság­nak nevezni, vagy éppen Sta- lint okolni érte. W.: Elsősorban ami Oroszor­szágban van az nem proletár, hanem párt diktatúra, melyet bizonyít, hogy a proletárokból álló ellenzéket kegyetlenül ül­dözik. Vagy minek lehetne ne­vezni azt a kormányt mely egy tagja miatt százakat vé­gezteti ki s ezrével börtönöz- tett be embereket, köztük olya­nokat, akik egész életükben az orosz zsarnokság ellen harcol­tak és hősiesen harcoltak az orosz munkásságért a forrada­lomban, mint a fentebb említet­tek is akikre csak a rosszaka­rat és a pártot és annak cse­lekvését védők tudják rámon­dani, hogy a munkásságnak el­lenségei. Stalint azért okolni lehet, . mert a pártdiktaturának a fe- ' je, aki saját elvtársait, régi és } kitartó fegyvertársait végezte- 1 ti ki, akár csak Hitler, a múlt j nyáron, vagy Marat később Robespierre a francia forra­dalom idején. SZ.: Még is mi lehet az igaz­ság abban, hogy Kirov meg- bosszulására, már 120-at ki­végeztek és még újabb elf oga­tások vannak. W.: A teljes igazságot nem lehet megtudni, a polgári lapok nem birják az igaz híreket megszerezni, az orosz pártdikta- tura meg vigyázz rá, hogy ki ne szivárogjon és amit a KP lapok külföldön meg is tudná­nak, egy kicsit szépítve adják elő. SZ.: Hogyan tudnék tiszta képet alkotni arról, hogy mi történik Oroszországban, mert engem igazán nagyon érdekel? W.: Sok gondolkozó mun­kás van akit szintén érdekel ez a kérdés, azonban nagyon bajos tiszta képet alkotni csu­pán a hírek nyomán. Mélyebb tanulmányt kell folytatni, mely­ben a Zinoviev és a Trotzky féle ellenzékek irányelvét is megkellene ismerni, ami most lehetetlen, azonban ha a múl­tak történelmét tanulmányoz­zuk, ismerjük a pártnak a dik- tátorságról alkotott fogalmát, akkor megértjük, hogy minden eszközzel igyekeznek ezt a ha­talmat megtartani. SZ.: Nagyon szomorú, mikor olyan forradalmárokat üldöz­nek, börtönöznek be mint , Trotzky, Zinoviev, Kamenev, . akik testtel-szivvel harcoltak a . munkásságért, még akkor mi- ; kor körül voltak véve a fehér . gárdistákkal. ; W.: Nem csak szomorú, ha­• nem az a veszély fenyegeti az • orosz forradalmat is, mint a ■ francia kommunt, hogy a vezé­- rek hatalmi vágya, egymás el­- leni intrikája, mely üldöztetés­ben tömeges kivégzésben nyil­vánul meg, elvérzi, elerőtleniti a forradalmat, amint a párisi kommunt is elvérezte Dante, Marat, Robespierre és Héberts egymás elleni harcaik. E mellett egy nagyon erős fegyvert, ellen érvet ad a mai rendszer védőinek a kezébe, melyet nem csak a párt dikta­túra ellen, hanem minden pro­letár megmozdulás és szervezet ellen feltudnak használni. SZ.: Nagyon nehéz azt elhin­ni, hogy Stalinék csak azért száműznek, börtönöznek be és végeznek ki kipróbált forradal­márokat, mert más véleményen mernek lenni. W.: Nagyon nehéz ezt el­hinni olyanoknak, akik nem is­merik a hatalmi pozíciókért harcoló vezérek lelki világát, de az események ezt bizonyít­ják. Mi nem azért Ítéljük el ezen üldöztetést, mert talán Trotzky vagy Zinoviev jobbak volnának, mi tudjuk azt, ha ők volnának a hatalmon éppen úgy üldöznék a Stalinistákat. Mi azért ítéljük el az ilyen véres terrort, mert nem célra vezető, melyet a múltak törté­nete is bizonyít. És csak ellen bosszút, újabb gyilkosságokat szül. SZ.: A forradalmi időkben nem lehet szentimentálisnak lenni, aki ellensége a forrada­lomnak azokat el kell tenni láb alól. W.: Elfeledi, hogy ezt min­denkire rá lehet fogni, amint Dantere valamint most Trotz- kyra is rá fogták, s holnap rá­foghatják azokra, kik ma ha­talmon vannak, melyet mindég azok döntenek el, akik hatalmon vannak, igy védik ezzel is ha­talmukat, és semmisítik meg az ellenzéket. SZ.: Hogyan gondolja az IWW, hogy kezelni kellene az ellenzéket ? W.: Amint ma kezeljük, azon ellenséget mely gazdasági ér­dekből támadja a munkásságot igyekszünk gyengíteni, úgy gazdaságilag, mint érveléseiben. És azokat, akik bár gazdasági­lag a munkásság közzé tartoz­nak, de tudatlanságból, vagy hatalmi vágyból ellene vannak a munkásságnak, azokat lelep­lezzük, mert tudjuk, ha a mun­kásság tiszta valóságukban meg ismeri őket, akkor elfor­dul tőlük. SZ.: Mire következtetnek ezek a legújabb kivégzések Oroszországban ? W.: Arra, hogy ahol a sza­bad kritika és vélemény nyil­vánítás lehetetlen, ottan az el­lenzék orvgyilkosságtól és a hatalmon levők meg tömeg- gyilkosságtól sem riadnak visz- sza. Ez csak újabb orvgyilkos­ságra, bosszuállásra és meg­torlásra, kivégzésekre vezethet. Az öntudatos munkásság nem akarhat egy olyan kormányt, vagy rendszert mely csak tö­meggyilkosságon keresztül ké­pes magát fentartani. EGY NYILATKOZAT Az alábbi nyilatkozat már régebben megjelent az egyik liberális heti folyóiratban, azonban nem akartunk Sinclair- nek propagandát csinálni, mert mi nem hittünk sem ő benne, sem az ultra vörös politikusok­ban, azonban nagyon világos és még tévedésből is nagy igaz­ságot mondott ezen nyilatkozat­ban, igy érdemes a gondolkozó munkások elé vinni. A nyilatkozat, melyet levél­ben is elküldött az illetékes helyre igy szól: “Mint az ame­rikai Civil Liberty Uniónak Dél Californiában csoport ala­kítója, álláspontom a szabad szólás, sajtó és gyülekezésről közismert úgy önöknél mint minden szabadságot szerető népnél. Én szemben találtam magam nehézségekkel a kom­munisták jogait védeni, akik önönmaguk megtagadják a szó­lás szabadságot, a sajtó és gyü­lekezési jogokat, mindent meg­tesznek, hogy másokat meg­fosszanak ezen jogoktól. GREGORY ZINOVIEV LEON TROTZKY LEO KAMENEV Vi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom