Bérmunkás, 1935. január-június (23. évfolyam, 824-849. szám)
1935-02-23 / 831. szám
6 oldal BÉRMUNKÁS 1935 február 23. A FRONT MÖGÜL Amint lapunk más részében olvasható, Clevelandban sztrájk van. Több fronton folyik a harc. Ezrekre megy a családok száma, akik ezekben a harcokban közvetlen érdekelve vannak. Testvér, apa, anya vagy nővér marsol reggel, délután, a késő éjjeli órákban, hogy posztot álljon a város külöm- böző helyein, hogy számon- tartsák, megjelöljék maguknak azokat a salakokat, kik bedőlnek a gyáros és bérencei sorbontó csalogatásainak . A pénz mindenható hatalmában vetett hitű kapitalista másként fogja fel ezeket a sztrájkokat, mint a közönség nagy része, ők nem csupán a néhány centnyi bér javításra gondolnak. Hatalmi kérdést látnak benne. Tűrhetetlen a szurtos munkás egyöntetű megmozdulása. Hogyne. Mikor csupán szórakozásból, vagy a hosszú ülés után elernyült izmait mozgásba hozandó nagynéha végig sétál a zavartalan üzem dolgos méhei között, ügyelve, hogy nehogy zsirfolt vagy piszok ragadjon elegánsan kivasalt ruhájára, kaján megelégedéssel dörzsöl- geti 'kezét az őrült igyekezet láttára, mely a mérnöki irodájában kidolgozott “szisztem” hibátlan gördiiléseként a munkásokból gondolkodásnélküli automatákat csinált; mely becses jelenléte által megsokszorozódott pontossággal, mint a gépnek jól beállított része, végzi a termék előállításában szükséges műveleteit, végeredményében peidg növeli az ő kívánt profitját. Egy ilyen vizit után siet a szabad levegőre, hogy a tüdejébe szívott füstölő olaj és emberszagtól megfertőzött levegőt a természet szabad ege alatt tiszta éltető élenyel váltsa fel. Az ő gyárbani jelenléte nyik- kanás nélküli engedelmességet parancsol. Ezt látja a gépekben, az emberekben. A gép az emberi agy termékenységének szülötte. Elképzelhetetlen ügyességgel mozog, fejezi be kimért hivatását. Az ő jelenléte nem hozza zavarba. Az emberi törekvések évezredes civilizációja van benne megörökítve. Szem, fül, ügyes kezek, emberi izmok gyakorlat által szerzett pontos munkavégzői. Csupán egy hiányzik : az önálló gondolkodás, mely módosíthatja mozdulatait. Ez a hajlékony, ezerféle mozdulatokra felhasználható gép — az ember — ideges, könnyen zavarba hozható. Ha gyáros uram lélekbúvár volna, ha tudna olvasni a szemekben, hosszú évek felgyülemlett keserveit, mely várja az alkalmas pillanatot orkáni kitörésekre, olvashatna benne. Az ő “speedup” rendszere s különösen az utóbbi évek átélt nyomorúsága mély nyomokat szántott ember gépjeinek tudatába. Felbérelt hírvivőinek jelentéseit saját érdekében tanácsos volna, hogy próbálná megérteni. , , , A sztrájkban levők elszánt tettei nem a pillanat szüleményei. Az ő gyári vizitje, bérenceinek dölyfös parancsai, nógatása, emberi mivoltuknak géppé sülyedése, ilyetén kihasználása érlelte meg bennük. S mint egy nagy viharnak előre vetett hullámai söprik az útjukban álló akadályokat. Ezeknek a megmozdulásoknak csellel, vagy erőszakkal való megtörése csak olaj a tűzre. Ne feledjék, a türelemnek is van határa. A ma becsapott vagy kijátszott sztrájkoló nem felejt. A salak, mely eszközül dobja magát a gyáros aljas kampányjához, megkapja érdemelt jutalmát osztálysorsosaik megbélyegzésében. S ezt a bélyegzést a folyók és tavak vize soha nem mossa le róluk. Becsületes munkások örökre patkányokat látnak bennük s mint ilyet fogják kezelni. Ezt lehet érezni az itt-ott megnyilvánuló társalgásban. “Az utca sarkán találkoztunk” — mondja az egyik sztrájkoló — “a nagyhasu Szabóval. Nem is szabó, csak igy hívjuk, hogy neve legyen” — mondja élcesen. “Jöjjön picketelni a srófgyárhoz.” “Nem megyek én. Mi közöm hozzá.” “Héi Szabó! tudja-e mit beszél? Tudja-e, hogy sok gyerekes családapák, családtartó özvegyek, gyárba kergetett fiatal lányok verekednek ott egy nagyobb darab kenyérért? Tudja-e, hogy még a kirendelt rendőrség is, ahol lehet, szemet huny a Szabófajták rendreutasításánál ?S hogy buta nyelvöltögeté- se “ellapithatja” a nagy hasát?” Szabó: “Nem akarok belekeveredni ilyen kommunista ricsajba.” N: “Ki mondta ezt magának, hogy ezek kommunisták?” Szabó: “Hát én csak ug.> gondolom.” N: “Vegye tudomásul: ez a sztrájk az IWW-ban szervezett munkások sztrájkja. Sokféle politikai és vallási nézetüek vallási és politikai- felfogásuk félretevésével sorakoztak fel az említett szervezet vezetése alatt jobb munkaviszonyok kivívásáért. Sem a kommunistáknak, sem semmi másféle szervezetnek nincs beleszólása az ügyek vezetésébe. Sem röplapokat, sem semmi más fajta irodalom terjesztését nem engedjük meg sorainkban. Nehogy alkalmuk nyíljon a külső beavatkozóknak megbontani egységfrontunkat.” Szabó: még mindig nem látom be, mért akarják az én segítségemet, holott én nem dolgozok ott, sem az IWW-hoz nem tartozók? N: Ha az elmondottak után nem látja a sztrájkban állók igazságát, ha nem érzi sorsuk közös voltát, nem akarjuk. Utáljuk a patkányok büzlő irháját. Embereket akarunk, kik távolabb látnak az orruknál! Szabó: (Mély gondolatokba merülve szembenéz N.-nel.) “Ha megengedik, magukkal tartok.” Egy festő beszéli: A fore- manom volt nálam. Meg levelet is kaptam a gyártól. Azt mondják és igaz is, hogy nekünk semmi közünk a követeléshez. Kaptunk fizetésjavitást, meg aztán mi nem csinálunk csavarokat. De én félek bemenni. Nagyon csúnya szemmel néznek a scab-re. Még asszonyok, meg fiatal lányok is dögönyö- zik őket. (Távolba merengő szemmel néz rám. Sok csiklandós jelenetek lerakódását rátom benne.) Nézze barátom — mondom szerény — “körülbelül 25 évvel előbb ismertem meg egy szabómunkást. A ruhakészítő munkások sztrájkjánál sztrájktörő volt. Ezt megelőzőleg aktiv volt a magyar szocialisták között. A sztrájk ideje alatt kikapott. Ezt még kiheverte volna. De meg is bélyegezték. Azóta tisztességes munkások Ha valaki azt gondolja, hogy az “egységfront” ereje a forradalmi utón a győzelem irányában robog előre úgy csak tegyen egy rövid pillantást a magyar egységfrontra mely oly hatalmas erővel robbanik most minden magyarlakta telepen. Kezdjünk csak kutatni a forradalmi célok iránt, mely tulajdonképpen a magyar kommunisták forradalmi hangjához híven a forradalmi lármából a legmagasabb hangot kellene rikácsolja régi tradíciójához hűen. Ugylátszik a kommunista barátaink a forradalmi kiabálásukban teljesen berekedtek, már forradalmi hangjuk sincsen. Legalább is ezt bizonyítja az uj egységfront, ahol a papok, kihizott üzletemberek, nagyházra vágyakozó kisháztulajdonosok, helyi bootlegge- rek és a kommunisták által spiclikké kinevezett egyleti titkárok foglalnak helyet. Ebben az egységfrontban alig hallható a kommunista hang és amit hallani lehet az nagyon hasonló az egységfrontos papok “forradalmi riadójához” akik a templomba csődités és az állandó és ájtatos imádkozásban látják a helyzet kulcsát. A magyar kommunista barátaink, elveszítve forradalmi hangjukat mint a süketnémák, csak mutogatnak és aláírásokat gyűjtenek. Néhány millió aláírás és úgy megrémül a Wall Street kormánya, hogy azonnal sürgönyileg küldi ki a segélyeket az aláírók címére. De akármilyen gyorsan iparkodik a washingtoni politikai cselédség a munkanélküli segélyeket kiutalni, nemsikerui nekik gyorsaságban tultenni a magyar kommunistákon, akik a munkanélküli segélyeket kérvényező címekre, rohamosztagokkal küldették ki a gyűjtő iveket, mivelhogy az Uj Előre újra veszélyben van. A magyar kommunisták forradalmi álláspontja és a pártbüró legújabb és demokratikusan megvitatott tézise szerint, “aki nem kap hát legalább adjon.” Akik tehát már egyszer aláírták a nevüket ingyen, azoknak most mégegyszer alá kell Írni a nevüket, de most már pénzért. Mert ha a pénz beszél a magyar kommunisták hallgatmegvetését hordja magán. Izgató jelenetek erkölcsi romja. Ma már öreg ember. A múlt idők botlása, munkástesvérei ellen elkövetett bünérzeté a sírig kiséri. Szánalmas renegátja a munkások mozgalmának.” Az emberek elejtett szavaiból, viselkedésükben megnyilvánult harcikészségükből ítélve; figyelve a külömböző gyárak urainak, a gyárosok bérenceket szállító vállalatának kapkodását; a polgári lapok alattomos támadásait, megállapíthatjuk: Az IWW tagjai által vezetett sztrájkok egészséges, hatékony megmozdulások. Elmaradhatatlan sikerük nagy reményekre jogosit a jövőben. Figyelő'. nak a papicsuhás egységfrontban és csak az utcasarki dámák kacsintását intézik a dollárok irányában. Ez a tulajdonképpeni cél az egységfrontban. A polgári reakciósok mindenfajta múzeumi fajtájával a magyar kommunisták vadházassága a gyűjtés után véget ér és aztán következik a halotti tor és a győzelmi lármával megindítandó újabb gyűjtés. E társaságba keveredett magyar proli, kábultan perdül újra táncra és újra és újra prédájául esik a politikus selyemfiuk ellenforradalmi taktikájának. — f — NYUGTÁZÁS. Febr. 10-től — febr. 16-ig. Előfizetéseket küldtek: Mrs. J. Locker Cleveland.... 2 K. Horváth, Lorain............. 1 F. Schnekser, Riverside...... 1 J. Horváth, Chicago.......... 1 J. Herold, Bridgeport_____ 1 M. Bulik, Harvey................. 1 St. Ehász, Brunswick........... 1 S. Varga, Buffalo.............. 2 A. Török, Chicago.............. 1 FEL ÜL FIZETÉSEK A BÉRMUNKÁSRA Febr. 10-től — febr. 16-ig. IWW cs. Cleveland W. S. 50.00 IWW cs. Burnside......... 75.00 K. Z. New York ....... 2.00 SZERVEZÉSI ALAPRA ADAKOZTAK. IWW cs. Cleveland W. S. 50.00 L. Rost, Phila______ 2.00 IWW cs. Philadelphia.... 6.35 J. Fodor, Cuyahoga Falls 2.00 A. Hulber, Ricmond....... 5.00 J. Herold, Bridgeport....... 3.00 M. Bulik, Harvey_____ 1.00 TÁNC ESTÉLY most pénteken, február 22-én, este 8 órai kezdettel a Slovenian National Hallban, 6417 St. Clair Ave. az American Stove Co. DANGLER STOVE csoportja rendezésében. Jó zene. Kitűnő ételek és hűsítők. Belépődíj taxel 30 cent. Ihaj... csuhaj... egységfront
