Bérmunkás, 1935. január-június (23. évfolyam, 824-849. szám)

1935-06-29 / 849. szám

1935 junius 29. BÉRMUNKÁS 5 oldal New Yorki Hírek “A SZAKSZERVEZETEK A MUNKÁSOK EGGYIK CSOPORT­JÁT AZ UGYANAZON IPARBAN DOLGOZÓ MÁSIK CSOPORT ELLEN USZÍTJA.” tituciónak. A mai társadalmi rendszer eltörlésének szüksé­gességét pedig nem kívánhat­juk, hogy felismerjék olyan törvényszéken, ahol félkegyel­műik hoznak ítéletet. A MUNKÁSOK NEM BÍZHATJÁK A SAJÁT VÉDELMÜKET MÁSRA, AZÉRT MAGUKNAK KELL CSELEKEDNI. Érdekes látványosság színhe­lye a 38-ik utca a hetedik és nyolcadik Avenuek között. A ruhaipar eggyik legforgalma­sabb központja ,ez a környék ahol tízezres tömegek fordul­nak meg. A környéken levő éttermek a ruhaipari munká­sok sovány étkezéséből is nagy profitot zsarolnak ki, ami köny- nyü manőver a tömeg fogyasz­tásnál. Az éttermi munkások ki­zsákmányolása csak egy ter­mészetes kisérő társa a pro­fit harácsolásnak. Ezekben az éttermekben a munkások nagy­része az “úgynevezett extrá­sok” akik csak a déli érákban vannak alkalmazásban, napi keresetük a legjobb esetben éri el az egy dollárt. Ezen ét­termek ablakában ott díszeleg az AFofL unió label je bizonyít­vány, hogy szervezett hely. A napokban az eggyik ilyen étteremben a szakácsok és konyhai alkalmazottak követe- léssal álltak elő a tarthatatlan viszonyok ellen, melynek kö­vetkezménye sztrájk lett. Nagy táblákkal picketelték a helyet és kérték a támogatást, hogy senki ne étkezzen ott ahol a munkások sztrájkolnak. Az AFofL nevében kérték a tá­mogatást és a nagy táblákon ott tündöklött az unió label. Igen ám, de ugyancsak az AFofL-hez tartozó pincérek és étel kiadók a munkán marad­tak, mivel nekik külön szerző­désük volt a tulajdonossal és jelenleg az ő részükre nem volt semmi követelés. Ez nem is olyan különleges eset az AFofL történetében, hiszen ez a természete a szakszervezet­nek. A különleges eset ott kez­New Yorkban nagy tiszto­gatási munkát folytatnak a til­tott prostitúció ellen, és nap- ról-napra újabb szenzációval traktálják a napilapok olvasói­kat. Már van vagy egy tucat bizottság a prostitúció racket vizsgálatára kinevezve, már van egy külön grand jury is és egymás után Ítéli el a “bűnösö­ket.” Mindig elfognak valami főracketeert, akiről megírják hány százezer dollárt harácsolt össze ebből az alacsony fog­lalkozásból. De csak egy-két napig ma­rad fővezérnek a fővezér, az­tán derül ki, hogy van mégegy főbb racketeer, akit aztán la­kat alá fognak, ha csak nem valami nagyobb politikus, aki­nek részére a racketeering tör­vényesített foglalkozás. Egy­szóval jó néhány politikus most a vizsgálatnál űzi a racketeer­ing foglalkozását. A napokban a grand jury éppen ítéletet mondott ki az eggyik díszpéldányra, mely két évtől húsz évig terjedhet, amidőn az eggyik tanú a jury tagok között egy többszörösen dődött, hogy az étterem tulaj­donos elbocsátani akarta a pin­céreket és ételkiadókat, akikre nem volt szükség, mert az ét­terem előtt táblákat hordozó picketek annyit elértek, hogy csaknem teljes bojkott alá ke­rült az étterem, csak elvétve ment oda be egy-egy vendég. A pincérek és ételkiadók akik a szakszervezetben tanulták meg az osztályszolidaritást, na­gyon felbosszankodtak azon, hogy a szakácsok és közönsé­ges konyhai munkások miatt, nekik vakációra kell menni. A cselekvés terére léptek a saját érdekükben. Ez a cselek­vés pedig nem volt más, ők is kimentek picketelni, három­szor olyan nagy táblával mint a rendes picketek, melyre az volt írva, hogy “mi pincérek és ételkiadók akik az AFofL- hez tartozunk, a mi részünkről ezen a helyen nincs sztrájk.” így most aztán egymás mel­lett járnak le-fel az egy és ugyanazon szakszervezethez tartozó munkások, ' az eggyik viszi a nagy táblát, itt nagyobb darab kenyérért sztrájkolunk, támogassatok bennünket, a má­sik viszi a még nagyobb táblát a mi részünkről nincs sztrájk minket támogassatok. Minden jó érzésű munkást a szégyenpir környékezi ami­kor ilyesmit kell látnia, hogy a szakszervezetbe tömörült munkások ennyire bután egy­más ellen harcolnak, és a harc­ban szervezettségükre hivat­koznak. Vagy talán jó az ilyes­mit látni, az a két ellentétes tábla, hátha mégis kinyitja so­kaknak a szemét. Csak a tisz­tánlátás óvhatja meg a mun­kásságot hasonló szégyentől. büntetett személyt ismert fel. Azonnal jelentette a bírónak aki vizsgálatot rendelt el. Ki­derült, hogy az az egyén, aki a mai társadalmi rendszer er­kölcsi súlyát a prostitúciótól védelmezi már kétszer volt rablás és betörésért büntetve. Sőt még az is kiderült róla, hogy a Belleveu kórház megfi­gyelő osztályán hosszabb időt töltött, ahonnét áthelyezték az elmegyógyintézetbe, ahonnét egy év múltán politikai befolyá­sa révén szabadult ki. Jellemző a mai igazságszol­gáltatásra, mig az egész vizs­gálat elénk tárja az egész tár­sadalmi rendszer korhadtságát, melynek csak egy kis részét képezi a gyilkos prostitúció. Nem ez az első eset amidőn kiderül, hogy a mai igazság­szolgáltatás itélőszékébe félke­gyelmű embereket ültetnek, akiknek Ítéletét szent és sért­hetetlennek tartják. N.em cso­da tehát, ha a jury tagok nem látják azt, hogy a prostitúció oka, tulajdonképpen nem a sze­mély aki elköveti, hanem a mai rendszer, mely okozója a pros­A Department of Labor je­lentése szerint május hónap­ban 91 halálos kimenetelű bal­eset történt a New York ke­rületi iparokban. Az ipari bal­esetekről persze nincs nagy­hangú beszámolás a kapitalista újságokban. Ott egy-egy elvá- lási ügy a felsőbb körökből lehet szenzáció Leteken át, ball gamek minden nap az első ol­dal szenzációi, de 91 ipari mun­kás halála a kenyér harcmeze­jén, az csak egy olyan kis hír­ben lát napvilágot, hogy csak véletlenül lehet észrevenni. Naponta három munkás éle­tét rabolják el a szent profit mellett a new yorki iparmág­nások, akiknek a legnagyobb kényelem és biztonság van a Park Ave és a Fifth Avei pa­lotáikban. A munkások osz­tályrésze világosan kitűnik a Department of Labor jelenté­séből. Az uralkodó osztály ér­dekében minden nap 3 munkás­ember áldozza fel életét. Ha elgondolkozunk ezen ki­mutatáson mennyire fájdalmas kell legyen részünkre az a tény, hogy a munkások a saját érdekükben semmiféle áldoza­tot hozni nem akarnak, mig a gyárosok részére habár aka­ratlanul, naponta hárman az életüket adják oda. Amikor a munkásharcosok részére ada­kozni kell, hogy megóvjuk őket a börtöntől, a tömeg ré­széről nincs áldozat. Ha szervezet építéséről, vagy valamilyen munkáról van szó a munkásosztály érdekében, hányszor halljuk azt a meg­jegyzést, kár a fáradságért úgy sem érjük mi meg a jobb világot. A gyárosok érdekében nem kár a fáradság és aztán még mellé a balesetnél bekö­vetkezett halál. Azok a munkásemberek akik felismerték a helyzetet úgy amint van, nem kiméinek ál­dozatot, nem törődnek a fárad­sággal amikor a szervezet épi­Az alkotmány A múlt napokban az Egyesült Államok Supreme Court ja törvénytelennek mond­ta ki az elnök NRA tervezetét. De mivel F. D. R. nem tudott belenyugodni ebbe a rendeletbe, hát alkotmány változás hang­ját pendítette meg. A kapitalista sajtó és a mai rendet védelmezők siettek is mindjárt — “közvéleményt” nyilvánítani. Nem mint ha az NRA-t akarnánk védelmezni, mert a munkásosztály szem­pontjából sem az NRA sem pe­dig a Supreme Court határo­zata nem változtat a munkás milliók nyomorán. Amit mi, ipa­ri unionisták fontosnak tar­tunk, hogy a termelési rend­szeren kell változtatni, amely­nek változtatása egész más keretek közzé fogja tenni az egész társadalmat. téséről van szó. Sajnos, hogy a nagy tömegek még mindig az uralkodó osztály oldalán ál­lanak, ennek köszönhetik a sok ipari balesetet is. A fenti je­lentés még azt is bizonyítja, hogy a munkások életének a megvédéséért fontos az ipari kontrol, hogy a termelőknek legyen meg a beleszólási jo­guk az ipari viszonyokba. Az ipari szervezet felépítése na­gyon sok munkáséletet fog megmenteni, a kapzsiság foly­tán előforduló ipari balesetek­től. Hasznos tudnivalók A különböző húsok emészt­hetősége — A legkönnyeb­ben emészthető a szár­nyasok húsa. Ezek kö­zött is emészthetőség tekinte­tében első helyen áll a csirke és a galamb húsa. Nem sokkal nehezebben emészthető a kap- pan és a nem nagyon zsíros poulard húsa. A fogoly és a fácán húsa már több munkát ad a gyomornak. Legnehezebb­ben emészthető azonban a szár­nyasok között a kacsa és a li­ba. Főtt állapotában minden szárnyas húsa könnyebben emészthető, mint megsülve. A szárnyasok után következik a borjú. Ennek is a legkönyebben emészthető része az agy vele je. A párolt borjuvelő egyike a leg­könnyebben emészthető ételek­nek. A borjúhúsnál már kissé nehezebben emészthető a hal­hús. De a nem-zsiros halak: a pisztráng, a csuka, a harcsa húsa még mindig sokai köny- nyebb emésztésű, mint a mar­hahús. Ennél is nehezebb a sertés és az ürü húsa. Az ösz- szes eddig említett husnemek emészthetősége pedig függ első­sorban a zsírtartalmuktól. Mi­nél kevesebb zsiradék van a húsban, annál rövidebb ideig marad a hús a gyomorban. Ha ellenben igen zsiros a hús, a zsiradék, melyet a gyomor nedve fölbontani nem képes, körülveszi a hús rostjait s gá­tolja a gyomor nedvét abban, hogy e rostokat föleméssze. A zsiros hús tehát hoszabb időn át emésztetlenül hever a gyo­morban. A zsírtartalom mel­let a hús elkészítése módjától is függ, hogy könnyebben vagy nehezebben emészthető-e. NYUGTÁZÁS. Jun. 16-tól — jun. 22-ig. Előfizetéseket küldtek: M. Pilcsuk, Cleveland......... 2 J. Kollár, Cleveland............. 1 St. Visi, Detroit................... 3 J. K. Detroit......................... 4 P.. Tóth, Indianapolis........... 1 F. Takács, Pittsburgh........... 2 S. Varga, Buffalo................. 1 A. Urlaub, Flint................... 1 L. Dutka, Barberton............ 1 L. Lakatos, Warburg........... 1 A “CSALHATATLAN” IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS JELLEM­ZŐ KÉPEI.

Next

/
Oldalképek
Tartalom