Bérmunkás, 1935. január-június (23. évfolyam, 824-849. szám)

1935-01-12 / 825. szám

1935 január 12. BÉRMUNKÁS 7 oldal Beszélgetések A HÁBORÚ LEH ETŐSÉGÉRŐL. SZERVEZETLEN: Már a napokban azt hittem, hogy a magyar virtusság meg a szerb hazaiiság újabb háborúba ker­geti a vén Európát. WOBBLY: Nem rajtuk mul- lott, hogy nem ugrottak egy­más torkának, de azt hiszem, hogy nem igen engedik ezeket a kis rabszolga államokat, hogy egymás népét kiöljék, mert ak­kor nem lesz kiken bekollektál- ni a nagy kölcsönöket és an­nak a kamatjait. SZ.: Még is miért nem lett semmi abból a sok fenyegetés­ből és provokálásból, hiszen már egészen kikerülhetetlennek lát­tuk sokan a háborút? W.: Akik nem ismerik ezen kis országoknak a gazdasági helyzetét azok úgy látták, azon­ban vegyék számításba, hogy úgy Magyarországnak, mint Szerbiának a nagy vagyona, sőt az állami bányák, vasutak zálogba van adva a külföldi ka­pitalistáknak, Holland, Angol és Francia meg amerikai érde­keltségeknek, akiknél nem az irredenta, hazafiság, vagy a nemzeti becsület számit, hanem az a tény, hogy ha még újabb milliókat ellövöldöznek egymás­ra ezek a kis országok, akkor már nem igen tudják sem a bu­sás kamatot sem a tőkét, illetve a törlesztést behajtani a sza­badnak hirdetett, de a nem­zetközi nagytőke rabszolgasá- ban levő magyar, meg szerb munkásságon. SZ.: Hiszen Finnországon kívül egyik sem fizetett Ame­rikának az adósságban. W.: Az amerikai kormány­nak nem, de pontosan szedik be az amerikai bankároknak já­ró kamatokat meg a törlesztést, melynek a biztosítására bányá­kat, vasutakat foglaltak le és ezt a nemzetközi bankárok által odaállított igazgatóság intézi. SZ.: Ha ez meg is felel a két kisebb ország helyzetére, de Német meg Franciaországok is közel áltak a háborúhoz, azt mi akadályozta meg? W.: Az angol és amerikai nagy tőke, melynek nagy érde­keltsége van leginkább az uj Németországban. A világot do­mináló nemzetközi tőke, a vi­lág háborúban nem csak, hogy megszerezte amiért harcoltatott a tudatlan hazafias csőcselék­kel, hanem egyesülésre kény- szeritette azokat a tőkéseket, akik a német iparból húzták a jövedelmeiket. Bekapcsolták őket a nemzetközi bankérde­keltségekbe, igy azok is éppen úgy osztozkodnak a Du Pont bizonyos nyeresége felett, mint Du Pont a németországi meg a francia muníció és festék gyá­rak nyerességeiben. SZ.: De mivel Du Ponték mu­níciót gyártanak, nekik érde­ke lett volna a háború. W.: Nem csak muníciót gyár­tanak és nekik a fegyverkezés érdekük, de számítani is tud­nak. Tudják, hogy ha egy újabb öldöklést megkezdenek, akkor nem tudják, hogy milyen for­mában végződne, nem e sokal- ná meg a munkásság és esetleg ellene fordulna a kizsákmányo­lóinak, megtagadná a még ^na­gyobb háborús terhek viselését. Mert most egy nap alatt többe kerülne a háború, mint a világ háború első hónapjában. SZ.: Akkor az IWW nem fél egy újabb világ háborútól? W.: Nem fél, első sorban nem igen hiszünk annak a lehető­ségében, mert mindennek, igy a háborúnak is a gazdasági in­dító okait tanulmányozzuk, igy tisztábban látjuk, mint akik a politika útvesztőjén próbálják a világ folyását meg Ítélni, vagy megérteni. SZ.: A nemzeti gyűlölet mely a múltban is előidézte a hábo­rúkat, most is csak meg van és igy azt számításba kell ven­ni. W.: Nem a nemzet gyűlölet idézte elő a háborút soha, ha­nem a gazdasági érdekek. A nemzeti gyűlöletet csak azért szították, hogy amikor a gaz­dasági érdek úgy kívánja, egy­más torkának ugraszthassák a gondolkozni nem tudó népet. SZ.: Akkor az IWW vélemé­nye szerint, nem nagy kilátás van egy újabb háborúra, de mivel tudják ezt bizonyítani? W.: Azzal, hogy a nagytőke elérte a nemzetköziség legma­gasabb fokát, melybe csak a Japán nagytőke nincs még tel­jesen bele kapcsolva és ha há­ború lesz az csak a keleti piac­ért lesz és annak főszereplője Japán lenne, de Európa már fel van szerelve a nemzetközi bankárok békéltető bizottságá­val, mely először szép szóval később a hitel megtagadásával bírja rá az agyarkodó nemze­tiségeket a békére. Ezt könnyen megteheti mert minden ország koldus ma, a nagybankárok ké- nye-kedvének vannak kiszol­gáltatva. SZ.: Az IWW még is nagyon készül a háború megakadályo­zására. Ha nem hiszi, hogy egy újabb háború lesz akkor miért mondja, hogy Általános Sztrájkra kell szervezkedni, hogy a háborút megakadályoz­zuk? W.: Mert az IWW készen akar lenni minden eshetőség­re, mert ámbár olyan nemzeti összecsapásokba nem hiszünk mint a múltban történt, azon­ban tudjuk, hogy a nagy tőke ellen lázadozó nemzeteket meg­fogják büntetni, amint Ma­gyarországot is megbüntették és Hitlerrel megbüntették a nemzeti szocializmust követelő Názikat, akik a külföldi nagy­tőke ellen mertek szót emelni. Ha ez a tiltakozás meg erősö­dött volna Németországban, il­letve azok lettek volna erőseb­bek, akik a külföldiek kezében levő nagytőkét államosítani akarták volna, akkor Francia- országot mindjárt rájuk uszít­ják. Ez a lehetőség mindég fennáll, azért kell nekünk mun­kásoknak készen lenni, hogy egy általános sztrájkkal ilyen büntető expedíciókat megaka­dályozhassunk. A mellett, hogy a munkás­ság azonnali követelései kiví­vására, valamint a végső harc megvívására is legalkalmasabb. Csak ez az eddig ismert harci fegyver a munkásság kezében, úgy a fascizmus terrorja ellen, mint a gazdasági érdekeink megvédésére és esetleges enyo­mó hadjáratok megakadályozá­sára. SZ.: Ez elfogadhatónak hang­zik, azonban nem tudom mivel lehetne ezt bizonyítani. W.: Kutassa a német villany, festék, automobil, muníció, ha­jó társaságoknak a kontrolját, valamint a kis államoknak a vagyona kiknél van elzálogo­sítva? Tudja meg, hogy miért járnak angol hajók magyar lobogó alatt? Kiknek a megbí­zottai szedik az állami vasutak, só és dohány jövedelmét? Mennyit fizet a magyar mun­kásság a nagytőkének, valamint az osztrák, német, olasz, fran­cia munkásság? Ezeket az országokat csak akkor támadnák meg, ha fellá­zadnak a nemzetközi tőke ellen, mely nem nemzeti, hanem osz­tályharc lesz, amint egy elnyo­mott gyarmat lázadása is in­kább osztályharc mint nemzeti harc. Ma egész Európa nem más mint a nagytőke gyarmat- ja London — New York fő­városokkal. Szégyen érzet... Szégyenlem magamat Ha arra gondolok, Hány “nálamnál jobbak” Lettek öngyilkosok. Szégyent érzek azért Mert ötödik éve Vagyok kárhoztatva A semmitevésre. Szégyenlem, hogy öklöm Ily hosszú időn át, Nem verte laposra Néhány gaznak orrát. Szégyenem el nem száll Mig e rendszert tűröm, Mig mulasztásomat Helyre nem ütöm . . . PÁVAY LŐRINC. FIGYELEM NEW YORK! A new yorki IWW csoport a Modern Színkörrel együtt folyó hó 13-án, vasárnap dél­után a saját helyiségében 1351 Third Ave. fölolvasó délutánt tart, amelyen Fishbein László mtár Pika Pál mtárs KIK A BŰNÖSÖK cimü munkásdrá­máját fogja recitálni. Vasárnap délután ugyanab­ban a helyiségben Somló Lipót munkástárs fog tudományos fölolvasást tartani, melynek tárgya: A harmadik Interna­tionale célkitűzése és csődje lesz. Mivel mindkét előadás ismer­ve az előadó munkástársakat érdekesnek és tanulságosnak ígérkezik, kérjük a munkástár­sak és munkástársnők tömeges megjelenését. 1351 Third Ave. a 77 éc 78 utcák között. A csoport vezetősége. Szerkesztői üzenetek G. Bakos, Los Angeles. — Sajnáljuk, de P.-vel foglalkozó levelét a papírkosárba kellett tennünk, mert az illető szemé­lyisége nem bírja el a nyomda- festéket. Bízza Bakos munkás­társnőre, aki kellemetlené teszi részére az ottani levegőt. Vantos, Cleveland. — Nyom­tatásban, elárusitásra nem hisz- szük, hogy a KIK A BŰNÖSÖK megjelent. Ha teljes egészé­ben ismerni akarja ezt a szín­darabot, január 27-én, a west sidei Turn Hallban kielégítheti ezen vágyát. Csak egy részlet volt az, amit lapunkban közöl­tünk. Abból indul ki Pika mtárs kortörténeti bemutatója. A négy felvonás igazi tükre a tő­ke és a munka harcának, amely­nek véget csak a bérrendszer megszüntetese vethet. Az elő­adáson számozott ülések nin- csennek. Akik korábban jönnek, azok jobb üléseket foglalhat­nak le. Ellenben ha elővételben veszi meg a jegyet 10 centeket takarít minden jegynél. Szövetségi tag, Detroit. — Nekünk nincs módunkban erről felvilágosítást adni. Kérje osz­tálya utján az Intéző-Bizottság­tól, akinél minden időben nyi­tott könyv a Szövetség ügyke­zelése. J. Vizi, Akron. — “Nem tu­dok többet küldeni, mert a hő­ségben vizes lesz a papirosom.” Ezen sorok kíséretében kap­tuk utolsó írását. Baj, hogy az időjárás változásával a mun­ka kedve nem tartott lépést. NYUGTÁZÁS. Dec. 23-tól — jan. 5-ig Előfizetéseket küldtek: L. Bertalan, Cleveland....... 1 M. Bakos, Cleveland........... 3 J. Orbán, Phila..................... 2 Ch. Ruttkay, Phila............. 1 Nyers-Gáncs, Cleveland....... 7 G. Nagy, New York........... 1 St. Visi, Detroit................... 1 J. Havel, Garfield............... 2 M. Fekete, Coroapolis......... 4 St. Kecskés, Ferndale......... 1 J. Zára, Chicago.................. 5 J. Spolyer, Chicago............. l J. Mladeczky, Chicago.......... 1 G. Scherhaufer, Chicago...... 1 A. Szedlák, Chicago.............. i A. Miklós, Chicago.............. 1 S. Tóth, Chicago................... 1 G. Bakos, Los Angeles......... 1 W. J. Horváth, Cleveland.... 1 P. Bujáki, Cleveland........... l J. Herold, Bridgeport.......... 1 G. Barca, Birdgeport.. 2 A. Refi, Lodi........................ i St. Ehász, Brunswick......... 4 Mrs. Grossman, Phila......... 1 J. Németh, Cleveland.......... 1 FETÚLFIZETÉSEK A B É R M U N KASRA Dec. 29-től — jan. 5-ig. MBSZ. East Pittsburgh.. 64.13 SZERVEZÉSI ALAPRA ADAKOZTAK. IWW cs. Chicago............, 10.00 J. Fodor, Cuyahoga Falls 1.00 F. Zombay, Bedford....... 1.00

Next

/
Oldalképek
Tartalom