Bérmunkás, 1935. január-június (23. évfolyam, 824-849. szám)

1935-04-06 / 837. szám

8 oldal BÉRMUNKÁS 1935 április 6. Újabb politikai csoportosulás A polgári pártok soraiban I egy bomlási folyamat indult meg, mely meglehet a jövő év­ben teljesen kidomborodik, de legkésőbb a 1940-es választá­sok idejére, ugyan ha addig még mindég tudják a népet bo- londitani. Az a tendencia, hogy mind­két uralkodó pártban, arra készteti a pártvezéreket, hogy a saját pártjukban levő reak­ciós maradi vezérek ellen má­sikpárt liberális — progresszív tagjaival egység frontot alkos­sanak. így sokkal közelebb áll elvben a liberális demokrata ugyancsak liberális republiká­nushoz, mint a saját pártjában levő maradi — reakciós tag­jához. Mindkét párt egymással el­lentétes elveket valló elemekből áll, ez a szakadás késhet, azon­ban mivel a tömegek hangulata a liberális ellemek felkarolásá­ra alkalmas, igy minden oppor­tunista, konjunktúra lovag, fog igyekezni magát a liberális áramlattal kapcsolatba hozni, hogy azon keresztül beúszhas­son a kormány pozíciókba, de azután csak a nagytőkét fog­ja szolgálni mint az elődjei, de igyekezni fognak azt is liberá­lis köppeny alatt tartogatni, amint Roosevelt is teszi. A pártban levő reakciósok, még mindég nem ismerik fel ezt a tendenciát és nem azért nem csatlakoznak, vagy Vali­nak szint a liberálisabb áram­lathoz, mert ők nem tudnak alkalmazkodni, de még mindég bizonytalanok abban, hogy a nagytőke adna-e nekik támo­gatást a választások alatt, ha nem volnának reakciósok, a régi rendszernek mindenben hűséges szóvivői a nagy polgá­ri pártokban. így csak mint csalétek tartják magukat meg reakciósoknak, hogy mindkét irányzatnak meglegyen a ked­ve adva. A republikánus pártban is, mint a demokrata pártban meg­található az uj hangokat adó, liberális köppeny alatt bujkáló ellemek, de egyikre sem lehet­ne azt mondani, hogy igazán liberális, a tömeg kezd elégedet- lengedni, úgy hogy a teljes balratolulást megakadályoz­zák, szükségszerű lesz egy tel­jesen liberális elveket valló pártnak a megszervezése. Amit meg is fognak tenni. Ezt az alakulást nem a poli­tikai fejlemények, hanem min­dent elseprő gazdasági fejle­mények és a megoldhatatlan gazdasági krízis idézi elő. Ezen fog elbukni Roosevelt, meg nagyon sok minden hájjal meg­kent politikus. Ezen fog rágód­ni a liberális párt, mely meg­lehet, hogy hamarosan önálló- lag fog a közönség elé lépni. Ez csak próbálkozás, azt nem lehet politikailag megoldani, sőt még csak a szocialista, meg a kommunista párt sem képes rá, mert itten nem politikai bajok vannak, hanem gazda­sági. melyre csakis gazdasági orvoslás használ. Pártok jönnek, pártok men­nek, elpusztulnak, ezt a gaz­dasági krízis kimélyedése csak gyorsítani fogja. Azonban min­dég több és több lesz azoknak a száma akik- a pártok pusztu­lásával, azokban való csalódá­son keresztül felismerik, hogy itten a bajok okát, a magán- tulajdon rendszerét és a bér­rendszert kell megszüntetni amint azt az IWW ajánlja és a melyért harcol. Ezt csakis az IWW hirdeti, nincs más mozgalom sehol a világon mely oly gyökeres or­voslást akarna, mint az IWW, nincs más mozgalom melynek bátorsága volna a bérrendszer megszüntetését a zászlajára írni. Nincs más mozgalom mely­nek az alapja az iparokban, a gazdasági tényezőkben volna lefektetve, mint az IWW-é, igy nincs is jövője annyira biztosítva semmiféle mozga­lomnak mint az IWW-nak. Mi nem foltot akarunk a mai rendszer rozoga épületére tenni. Mi nem a külső hatást, hanem az indító okokat akar­juk megváltoztatni, hogy gaz­dasági krízisek helyet, vaká­ciózhassunk. Ha a raktárak megtelnek minden jóval, akkor ne kelljen nélkülözni. Ezt nem újabb pártokon, sőt egyáltalán nem politikai párto­kon keresztül érhetjük el, mely­ben legfőbb szerepet az oppor­tunisták a konjunktúra lova­gok játszanak, hanem a mér­nökökből, munkásokból, a ter­melők hadseregéből alakult ipa­ri tanácsok lesznek csak képe­sek megoldani. Azok melynek egyik létalapja a közös terme­lési és fogyasztási rendszer lesz, de a másik demokratikus ipari közigazgatás, amely nem tűr meg kiváltságos osztályt, igy nem lehet és nem szüksé­ges osztályharc, nem tűr meg bürokráciát, igy lehetetlen­né teszi egy újabb osztály kialakulását. Ezt végzi sikeresen az IWW nemcsak tanításban, hanem leginkább a szervezkedés ut­ján, mikor a gyári tanácsokat és azokat felölelő ipari tanácso­kat már szervezi. Amikor a hi­vatalokban való pozíciókat rö­vid ideig teszi lehetővé egyé­nek részére. Amikor adminisz­trátorokat nevel, akiknek a ha­talom és dicsőség nem szállhat a fejükbe mert nem sokáig tárt a pünkösdi királyság, — a hivatal, — vissza kell nekik menni az iparokba, egyenlővé vállnak a többi rabszolgákkal. Ez az egyedüli melyért érde­mes harcolni, nem uj pártok, nem politikusok, hanem magok a munkások az ipari tanácsai­kon keresztül oldhatják meg legjobban a saját helyzetüket. Vi. OPEN FORUM Los Angeles Californiában az IWW rendezésében az IWW Hallban, 280 Lang Bldg. 212 S. Spring St. minden vasárnap este 8 órai kezdettel. Belépő dij NINCS. Kérdések. Hozzászó­lások. OLVASD AZ IndustrialWorkert A "KIK A BŰNÖSÖK" AKRON-ban kerül bemutatásra április 7-én, vasárnap dél­után a MAGYAR HÁZ-ban. Az előadás a clevelandi szereplőkkel lesz Tomási Károly ki­tűnő rendezésével. A KIK A BŰNÖSÖK eddig több amerikai magyar városban aratott nagy sikereket és az akroni szereplők zsúfolt házak előtt mutatták be ezt az izzig-vérig munkás drámát két Ízben is Clevelandon. Úgy a darab mint annak írója Pika Pál, aki a munkás moz­galom egyik legaktívabb tagja, megérdemlik, hogy Akron ma­gyar munkássága is olyan tömegesen legyen azon jelen, hogy a Magyar Ház nagy terme szinültig telve legyen hallgatósággal.. Gyűlési tudósítás Felvétetett 1935 március 28- án, Engineers Auditóriumban, Cleveland, 0. A National Screw sztrájkoló munkásai .és a szim­patizálók megtöltött teremben várták a tiltakozó' gyűlés behir­detett szónokait. A gyűlés el­nöke jelenti, hogy Frank Ce- dervall, IWW szervező nem tehet eleget, mivel a jelenben Cleveland város börtönének kényszerlakója. Zatkovits mtárs helyettesíti. Zatkovits mint uj katona az IWW mozgalmában derekasan megállta helyét. Ismertette a sztrájk keletkezésének okát. Eddigi fejleményeit. Kilátásait. Beszédjéből kiérzett az ipari unionista iskola tanítása. A harckészség. A szolidaritásra való hajlam. Morris Wolf, a védelem ügy­védje mondja: a hosszú évek­re menő parazita foglalkozá­somban van egy szeplőtlen fe­hér pont, mely életemnek leg­kedvesebb, sőt hasznos pontja, ez amikor a törvények szöve­vényes uit vésztőjében haVcol!- hatok a munkás jogáért. Itt ke­rültem össze az önök sokrabe- csült szervezőjével, a két Ce- dervall és Andersonnal, kik­nek most adom át üzenetét a börtönből. Hosszabb beszédben ismerte­ti a törvény, a hatóság és a tőke egybeolvadását a munkás­elnyomásra, mellyel szemben a munkás egyedül önmagára, szervezett erejére támaszkod­hat. Ennek kiépítése az előb­biek minden támadását jelen­téktelenségre, sőt lehetetlenre redukálja. Szerinte a rendőrség túlkapása, a bírósági részre­hajlás mind a láthatatlan ural­kodók, a pénz hatalmára ve­zethető vissza. Szimpatikus kö­vetkeztetései, a jelen harcai­ban! állásfoglalása értékes volt. Ralph Chaplin az Industrial Worker, angol nyelvű lapunk szerkesztője úgy mint írásaiban világosán, könnyen érthetően vázolja a ma harcának nehéz­ségeit s gyönyörű, költői len­dülettel tárja elénk a mai nyo­morúság ellentétét, az ipari demokráciát a kapitalizmus omladozó sáncainak őrei felé szóló üzenetével; még nem lát­tatok semmit! A ma harcai csak előkészítői a harcnak, mely minden vonalon előretör­ve a herék leigázását s a te­remtő munka mindnyájunkra kielégítő ésszerű társadalmát fogja megalapozni. A mai di­rektorok, kiknek bűnei közé tartozik a maroknyi csoport tulbősége s az ország egyne­gyedének közsegélyeken tengő­dése, elcsapásukat várhatják. Ez rövid idő kérdése. A kapi­talizmus összes csatlósai puská- jai, ágy újai, söpredékei kevés­nek bizonyulnak az áradat fel­tartóztatására. Példákkal illuszt­rálva, saját tapasztalatait is­mertetve buzdítja a sztrájkóló­kat. Majd kéri a hallgatóságot a harc vitelének anyagi támo­gatására. Felszólításának ered­ménye 78.10 lett. Max Davis, a sztrájkbizott­ság gyűlés vezető je egyszerű, de szatirikus hangon derült­ség közepette buzdított, korholt, ostorozta a gyávaságot, lelke­sítette a harcost. Ez a rekruta. veteránokat túlszárnyaló fogá­sokkal önt lelket a hosszú harc­ban immár edzett sztráj kólók­ba. Jellemző a clevelandi rendőr­ségre, hogy egy a gyüléster- mét kereső munkás a belépő­jegyét egy rendőrnek mutatva kérdezi az Engineer Hall hol­létét, a rendőr látva, hogy az a sztrájkolok gyűlése a jegyet elszakította és a kérdezőt arra szólítja, hogy ne menjen oda. Ez a gyűlés a politikai tilta­kozók gyűléseivel ellentétben; visszatükrözte a praktikus, fia­tal tanítómester napi nehéz munkáját: a pusztába kiáltó rezoluciók helyében, építő jel­legű volt. A sunnyi hatóság körmei kö>- zött levő Cedervall és Ander- sonok egész számottevő cso­portját láttuk a gyűlésen az ők lelkesedésükkel, az ők nyel­vezetükkel, az ők elszántságuk­kal felvonulni az IWW zász­laja alatt. Méltó válasz volt a hatóság s a gyárosok buta merényle­tére. Tudósitó. MEGHÍVÓ ! A Chicagói Általános Mun­kás Dalárda megalakulá­sának harmadik évfordu­lóján 1935 április 14-én, vasárnap délután 4 órai kezdettel a Northwest Hall összes termeiben, North Ave. és Western A ve. sar­kán tartandó TÁNCMULATSÁGGAL egybekötött nagy HANGVERSENYÉRE. Elsőrendű ételekről és italokról, valamint kitűnő tánczenéről gondoskodott a rendezőség. Beléptidij elő­re váltva 35c., a pénztár­nál 45 cent. Kérjük a magyarság szives megjelenését, tisz­telettel A rendezőség.

Next

/
Oldalképek
Tartalom