Bérmunkás, 1934. július-december (22. évfolyam, 799-824. szám)
1934-09-08 / 808. szám
1934 szeptember 8. BÉRMUNKÁS 5 oldal Jegyzetek egy gyűlésről Szokatlanul élvezetes estét töltött Cleveland West oldali magyar munkássága szeptember 1-én. Már azok kik komoly érdeklődést tanúsítanak saját ügyük iránt. Az est sikerét az itt konvenciózó IWW-isták és Munkás Dalkörök szolgáltatták. Messziről jött, régi vágású, hosszú év.ek tapasztalatával, tudásával biró emberek beszédeit hallottuk. Keller munkástárs, a duluthi munkásegyetem tanára a bonyolult társadalmi élés vagy nyavajgás közeli ismeretéről adott könnyen megérthető szavakban találó képet, olyat, amilyent nagy ritkán van módunkban hallani s melyből a sok is kevés volna. Szerinte: “egy átmeneti korszakot élünk, hol a gyors tempóban egymást követő események régi filozófiákat romba döntve majdnem lehetetlenné teszik a holnap vagy az azután követő nap esélyének előrelátását, még kevésbé körvonalazását. Itt Amerikában egy uj helyzettel állunk szemben: a nagy tömegek kilátás- talanságával, rohamos proletá- riálózádásával. Hogy ez a szinte vállámlásszerüen beérkezett reménytelenség milyen utakra tereli • a munkásmilliókat, nehéz megmondani. Ma spontán kitörések, a köznapi életet megbénító általános sztrájkokat látjuk. A munkából kiszorítottak a munkát megtagadókkal együtt harcolnak a közös ellenség ellen. A jelekből ítélve a holnap ennek sokszorosát hozhatja. Ezek a hirtelen kiábrándult tömegek kiút keresése : osztályhelyzetük keserű sejtése. Ebben a helyzetben az IWW mint egyetlen szervezet, mely következetesen évtizedek óta figyelmeztetett a mai állapot bekövetkezésére, történelmi szerephez jutott a termelők megszervezésében. Vagy követjük tanácsát s jutalmunk ipari demokrácia ; vagy bambán várunk egy uj messiást s jutalmunk ipari feudalizmus lesz. Melyiket akarjuk?. . .” A következő előadó Takács mtárs Hazelwood, Pa.-ból a munkás egyszerű szavaival ecseteli a vidéken létező viszonyokat, szervező erők szükségességét. Majd Visi munkástárs tartalmas előadásban ismerteti Detroit és környékének munkásmegmozdulásait, eredménytelennek látszó harcait s a tanulságot, mely közelebb hozta őket munkás osztálytudatuk felismeréséhez. Visi beszédje az építő mozgalmi ember benyomását keltette. “More power to you,” ezt mondhatnánk találó angol kifejezéssel. Aztán a clevelandi Általános Munkás Dalkör az akroni Magyar Ház Dalkörrel együtt Wagner gyönyörű kompozició- ju Tanhauser Induló-j át forra- dalmias magyar szöveggel lelkesítőén, vérbizsergető taktusokban adta le. Ennek a hatása alatt lépett az emelvényre az IWW magyar propaganda veteránja: Pika Pál munkástárs. A dal tüzétől felindultan a dal végeztével gyorsan kivonuló munkásapák és anyák után küldvén üzenetét, olyat, amilyet a munkásábrándokért egy életet feláldozó veterán küldhet a közönség sötét várának. E jogosnak látszó megbotránkozás természetes a helyzet nem ismeréséből ered. Mert mig az említett Dalkörök munkásdalokat is leadnak; megbocsátható (?) szerénységből “munkás” nevet viselnek, tagjaik között nem bérmunkások is vannak s nagy többségük otthonosan érzi magát a polgári, hazafias és egyházi szervezetekben. Az IWW kimondottan proletár jellegéről fogalmuk nincs, mint egy újabb politikai alakulatot könyvelik ,el. Már pedig a politikusokkal nyakig telve vannak a kommunistáknál szerzett tapasztalataik után. A ma még nem bérmunkás, de nyakig eladósodott kis üzletember ; a kiábrándulását még csak most átélő daloló bérmunkás munkásdalainak jelentőségét nem bírja megérteni, hallgatnak a kapitalisták által szugerált ellenünki vádakra, innen származik velünk szembeni közönyösségük. A gazdasági kényszer hatása alatt az álmunkás szervezet és politikai humbugokból való kiábrándulásuk után a többi milA könyvtárak története az Ókor szent irásgyüjteményei- hez vezeti vissza a kutatót. A régi perzsák és egyiptomiak irásgyüjteményeiket szentségként őrizték, hatalmas templomaikban. A legnagyobb zsidó könyvtár a jeruzsálemi templomban volt felhalmozva, ami akkor pusztult el, amikor a rómaiak háborút indítottak Kis Ázsia ellen. A régi korok leghíresebb könyvtára Alexandriában volt és állítólag nem kevesebb, mint 700.000 példányból állt. A negyedik században a történet iró 28 nyilvános könyvtár létezéséről tud Rómában, amelyeket az olasz félszigetre időnként betörő barbár csoportok tökretettek. Amerika felfedezése idején már igen sok európai városban voltak kisebb- nagyobb könyvtárak. Az első amerikai könyvtárat a Harvard Collége Libraryt 1638-ban alapították, ezt követte a philadelphiai könyvtár 1731-ben. 1820-ban az összes könyvtárak nem tudtak 12.000, könyvnél többet felmutatni. New Hampshireben 1833-ban alapították az első kölcsön- könyvtárat, amit azután rohamos mértékben követtek az állami, városi és privát könyvtárak, ezeket sok esetben adózás utján segítettek létrehozni. \ Andrew Carnegie egymaga több mint 60.000.000 dollárt hagyományozott könyvtárak javára. Az American Library Assoc.-t 1876-ban alapították. Ennek az intézetnek célja: könyvtárak felállítása, a már fenálló könyvtárak szükségét és hiányosságait tanulmányozni. Jelszavuk: “egyetemes ismeretet, a könyveken keresztül mindenki számára elérhetővé tenni.” Az Egyesült Államokban körülbelül 7.000 könyvtár van (nyilvános,) mintegy 70.000.000 könyvvel. Évenként körülbelül 250.000.000 könyvet váltanak ki az olvasók a nyilvános könyvtárakban. A könyvtár problémája még mindig nincs megoldva, ugyanis éppen a fentebb nevezett intézet kimutatása igazolja, hogy sok millió ember lakik oly vidékeken, ahol könyvkölcsönzésre semmi alkalom sem nyílik. Az Egyesült Államokban a könyvtárak tulajdonképpen kiliókkal együtt keresni fogják jövő boldogságuk útját, mely a ma még lesajnált Pikáéval és a többi IWW-istákéval vág egybe. Hogy majd ne csak a dal kedvéért, de velünk és minden proletárral együtt szívvel, lélekkel, meggyőződéssel orkán- szerüen zúgják: “Fel, fel, te szolga nép hát fel. . .” Pika mtárs beszéde a proletár élet csengő hangjai voltak, mely tiszta meghatározásaival sokáig tartó emléket hagy hallgatóink sorában. S—n. egészítő, vagy mellékszerveí a középiskoláknak, s amelyeket gyakran népegyetemeknek is neveznek. A nyilvános könyvtárakban a régi modem tudományok minden szaka fellelhető, anélkül, hogy a tanulónak a legcsekélyebb összeget is kelljen fizetnie. A könyvtárakban alkalmazott egyéneknek nemcsak az a szimpla szerepük jut, hogy a kívánt könyvet kikeressék és kiadják az érdeklődőnek, de hasznos útbaigazítással, tanácscsal is szolgálnak. FLIS. Ez is osztályharc A kommunista párt Wisconsin állami konvencióján egy indián származású párttagot jelölt képviselőnek, amellyel büszkélkednek is. Van is miért! Ezzel akarják megnyerni a Wisconsin állami indiánok szavazatát. A indiánok szavazata éppen olyan fontos az osztályharcban mint a többi leadott szavazat. Nem árt; de nem is használ a munkásosztály felszabadítása érdedébe; csak annyit árt, hogy még mindig szavazat fogmosással foglalkoznak. , A farmerok meg az indiánok — na meg hát a feketék szavazatával akarják a párt szekerét vontatni. Nem gondolják az elvtársak, hogy az osztályharc nem a szavazatok fogdosásában nyilvánul meg, hanem abban a gazdasági szervezett megmozdulásában, amely a munkásosztály életszínvonalának emelésében és abban a végső harcban amit a munkásosztálynak kell megvívni, de nem a képviselő állások megnyerésére, hanem a termelő eszközök lefoglalására. MEGHÍVÓ! Az ipari szervezet Burnside magyar csoportja 1934 szeptember 22-ikén, szombat este 7 órai kezdettel fogja megtartani az ŐSZI MULATSÁGÁT 9348 Cottage Growe Ave-i helyiségében, amire a Belépti dij 25 cent. Kérjük a munkásság becses pártfogását. Kitűnő zene, ételekről és frissítőkről gondoskodik a rendezőség. AZ ALÁBBI KÖNYVEK kaphatók a Bérmunkás kiadóhivatalában. A könyveket Magyar- országból kaptuk és csak korlátolt mennyiségben vannak raktáron. Rendelésnél kérjük az összeg beküldését is. Ady: Kilátott engem. (Versek.).................,........................ —.75 Franknói: Martinovics élete.................................................... 1.00 Dr. Totis: Szerelem és szaporodás......................................... 1.00 Gogoly: Holt lelkek................................................................... 1.00 Fábián: Ezer ember asszony nélkül....................................... 1.00 Zola: A Rougon család..........................................,.—........... —.75 Barbusse: Erő............................................................................ —.75 Ady Endre életéről, verseiről, jelleméről............................... 2.00 Zola: Paskal orvos................................................................... 1.00 New York regénye. (2 kötet.)............................................... 1.50 Fábián: Hat ló negyven ember............................................... 1.00 Jack London: Mélység............................................................ —.75 Ady: így is történhetik........................................................... —.75 Ady: Uj versek........................................................................ —.75 Ady: A menekülő élet. (Versek.)......................................... —.75 Csehov: A koldus.................................................................... —.75 London: Az alaszkai diana ................................................. —.75 Glasworth: Testvériség............................................................. —.75 Lubbock :Az élet örömei........................................................... —.75 Gorkij: A besúgó..................................................................... —.75 London :Az ősök istene........................................................... —.75 J. Smith: Krisztus Istensége.............. ........................... —.40 Amerikai könyvtárak Olvasás után adja lapunkat szomszédjának
