Bérmunkás, 1934. július-december (22. évfolyam, 799-824. szám)

1934-08-18 / 805. szám

4 oldal________________________________________BÉRMUNKÁS______________________________1934 augusztus 18. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARIAN ORGAN OF THE 1. W. W. Előfizetési árak: Egy évre ......................$2 00 Félévre ........................... 1.«. 0 Egyes szám ára .......... 5c Csomagos rendelésnél 3c Subscription Rates: One Year .......................$2.00 Six Months .................. 1.00 Single Copy ............... 5c Bundle Orders ............ 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S.S, Sta. TELEPHONE: GArfield 7114. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 8622 Buckeye Rd., Cleveland. O. Application for transfer of second-class entry from New York, N. Y. to Cleveland, Ohio pending Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Az NRA és a Hobbi közel száz jelszó, amelyek egyrészt arra voltak alkalmasak, hogy a nevük mellett jó pár ezer politikus meg­húzódva nem megvetendő' életlehetőséget csináltak azoknak ál­landó hangoztatásával, másrészt, hogy a négy esztendős depresz- szióban mindenéből kifogyott amerikai munkás családokat “re­ményekkel” telítsék, amelyektől rendületlenül várják a helyzetük megváltoztatását. Sem az NRA, amely a gyárosokon, a munkaadókon keresz­tül próbálta a közel húszmillió munkanélküli hadsereget lecsapol­ni és munkába elhelyezni, nem sikerült, sem pedig a kormány pénzekkel tartott állami és városi munkák nem voltak elégsége­sek ahoz, hogy az ország vérkeringését a munkás családok vásár­lóképességével egyensúlyba hozták volna. A néhány hetes munkaalkalmak országszerte szünőben van­nak és a munkanélküliség és az azzal járó nyomor újból otthonos lesz sok millió munkás családban. Ezt a tényt nem változtatja meg az NRA washingtoni hiva­talának a hetenként tonna számra szétküldött Írásai, amelyek az újjáépítés tervezetét hosszú mesékkel felmagasztalják. Ennél meglátóbban kezeli a helyzetet Roosevelt elnök, aki tisztán látja és bevallani sem szégyenli, hogy a kormány és az egész adminisztráció csalódott azok részéről, akiktől elvárták, hogy a nemzet újjáépítésében elsősorban fognak melléjük állani. Mert hiszen tagadhatatlan, hogy a nemzet még Amerikában is az a néhány nagy kapitalista, akik az ország vagyonának nagy százalékát a kezükben tartják, akiknek magán tulajdonát képezik a termelési eszközök a gépek, a temérdek nyers anyag a bányák mélyében. Az itt szünetelő profit felhalmozódásást volt célja az NRA tervezetének újból megindítani. De mert ehez a Wall St.-nek is az anyagi hozzájárulására volt szükség, az egész akció siker­telen maradt. Wisconsin állam 300 éves fennállásának ünnepélyén tartott beszédében az elnök az elért “eredményeket” tagolva megállapít­ja, hogy azok nem kielégítők és “uj osztás” cimén azt fejtegeti, hogy a nemzeti vagyon elosztását úgy kellene rendezni, hogy abból minden amerikai család részesülne, mert csak ezen az utón lehet tartós javulás az ország talpra állásában. A nemzet vagyona, amelyre az elnök hivatkozik nem a kor­mány kezében van. Az magán tulajdon és ennek a rendszernek egyik alapját képezi annak szentségébe való bizalma. Csak egy kis tiszta meglátás kell hozzá, hogy valamennyi munkás felismerje azt, hogy az “uj osztást” a mai rendszer keretein belül nem lehet megvalósitani. Ehez elsősorban a magántulajdont kell megszüntetni, amit egyedül a munkások forradalmi szervezeteik utján vihetnek ke­resztül. Ez az IWW-nak a célja és ezért nem bizakodni, nem re­ménykedni kell a munkásoknak a szépen kfirül irt beszédekben, hanem csatlakozni az IWW-hoz, hogy minél előbb a munkás csa­ládok is részesek legyenek az “uj osztásban.” nincs a munkásoknak többé bennük bizalmuk, most maguk ezek a vezérek foglalkoznak az ipari szervezet kérdésével és Cleve­land város 39 acél iparban dolgozó’szervezetét egy szervezetté akarják kovácsolni. Mi, akik ismerjük Cleveland acélipari munkásainak a néze­tét megértjük az AFofL városi intézőinek ezt az akarását, mert hiszen a régi utón minden kilátásuk az, hogy teljesen elvesztik a kontrolt a munkások felett. Az IWW agitációjának az eredmé­nye, hogy az AFofL csoportjainál is az Egy Nagy Szervezet szük­ségességéről beszélnek. De, hogy ott csak beszélni lehet arról, ezt lapunkon keresz­tül már számtalanszor kifejtettük és ma sem vagyunk féltékenyek, hogy az acél ipari munkások Egy Nagy Szervezetét ők fogják megalkotni, mert annak alapját az IWW már lerakta és építi. Amilyen mértékben erőslödik ez a szervezet, olyan arányokban dobja ki önmagából a hozzá és rája nehezedő vezér külüncöket, mert csak nélkülök viheti győzelemre maga a munkásság a bér­rendszer alól való felszabadulását. Sztrájk az alumínium iparban Ez is eredmény Az a néhány hónapos fáradhatatlan munka, amely Clevelan- dot az IWW térképére helyezte nemcsak a megszervezett mun- katlepeken mutatja meg a munkások jobb munkahelyzetbe való kerülését, de erős szöget ütött a faker American Federation of Labor vezéreinek is a megélhetési lehetőségére való törekvésükbe. Az IWW egyre nagyobb térhódítása nem hagyja tétlenül eze­ket a vezéreket és mint a múltban, most is minden eszközt fel­használnak arra, hogy az IWW terjeszkedését megakadályozzák. A régi eszközök, hogy bombavetők és gyilokkal dolgozók vagyunk már eredménytelenek, mert hiszen azok a munkások, akik az IWW által ellenőrzött munkatelepeken dolgoznak már lemosolyogják az ilyen bárgyuságokat. És minderősebb a felis­merésük a munkásoknak, hogy nekik EGY SZERVEZETET KELL ALKOTNIOK A VÁROS EGY IPARBAN DOLGOZÓ MUNKÁ­SAIVAL VALAMINT AZ ORSZÁG VALAMENNYI DOLGO­ZÓIVAL. , „ Mivel az IWW clevelandi kampánya óta ezt sokszor hallotta az AFofL vezetősége maguktól a munkásoktól és hogy ezért is Majdnem hihetetlen, hogy az American Federation of Labor amelyben az aluminium ipar­ban dolgozók egyrésze szervez­ve van sztrájkot mondjon ki, mielőtt hetekig tartó tanács­kozás címen időt adna a mun­kaadóknak, hogy minden ren­delésüket extra sifták beállítá­sa révén elkészítsenek. De nincs kizárva, hogy az autó iparban beállott munka csökkenés erősen redukálta az aluminium szükségleteket is és a gyáraknak amúgy sincs munkájuk és igy nem volt szük­ség a sztrájk kimondásának az elhalasztására. Mint pittsburghi levelezőnk jelenti az egész környék, de különösen New Kensington, ahol az amerikai aluminium szükségletek nagy százalékát elégítik ki ünnepélyesen csen­des. Maguk a sztrájkoló mun­kások tekintik ezt ünnepnek és nem a picketvonalban vannak, hanem a házkörüli munkákat végzik most el. Az egységes bérek valameny- nyi munkatelep munkásai ré­szére követelés mellett a legfon­tosabb a check off rendszer­nek a bevezetése. Az unió vezérek biztosítani akarják a maguk fizetését az­által, hogy minden napi vagy minden óra bérből a munkate­lep irodája vonja le az unió il­letéket. Eddig a bányaiparban volt bevezetve ez a check off rend­szer amely ellen a munkások hosszú és elkeseredett harcok utján sem tudtak megszabadul­ni, mert ez a legjobb összekötő kapocs az unió vezérek és a munkaadók között. A check off rendszer segítségével történik a legtöbb árulás a munkások rovására és ennek a rendszer­nek a meghonosításáért most maguknak az aluminium ipar munkásainak kell sztrájkolni. Bizonyos, hogy győzelem esetén rövidesen hallani fogjuk, hogy újabb harcra készülnek ezek a munkások a check of rendszer eltörléséért. BUFFALO, N. Y. M. Stattman mtárg a város­ba érkezett és minden este ut­cai gyűléseket tartunk. Egyik gyűlés sikeresebb a másiknál. A füzetek szépen fogynak és nagy reményünk van arra, hogy rövidesen magkezdhetjük a szervezési munkálatokat a gyárak munkásaival egyetem­ben. Stattman mtárs egész au­gusztusban itt lesz és hisszük, hogy Buffalo az IWW térképé­re kerül aktivitásban is. HIVATALOS ÉRTESÍTÉS. Az IWW Egyetemes Vég­rehajtó Bizottsága augusz­tus hó 31-én, Chicagóban 2422 N. Halsted St. gyű­lést tart. A gyűléshez minden megkeresés Jós. Wagner központi titkár-pénztáros nevére küldendők. ELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nin­csen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között, s az élet összes javait ama kevesek bír­ják, akikből a munkáltató oszály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai, mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a ter­melő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és keve­sebb kezekbeni összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) kép­telenné teszi arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, mely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó, másik csoport ellen uszítsák s ezáltal elősegítik, hogy bérhar­cok esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorou állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni <*akis olyképp felépitet szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell valamennyi iparban — dolgozó tagjai be­szüntessék a munkát, bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak vala­melyik osztályában, igy az eggyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért tisztességes napi munkáért.” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “Le bérrend­szerrel r A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrend­szert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom keretein belül. “Uj osztást”

Next

/
Oldalképek
Tartalom