Bérmunkás, 1934. július-december (22. évfolyam, 799-824. szám)
1934-08-18 / 805. szám
4 oldal________________________________________BÉRMUNKÁS______________________________1934 augusztus 18. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARIAN ORGAN OF THE 1. W. W. Előfizetési árak: Egy évre ......................$2 00 Félévre ........................... 1.«. 0 Egyes szám ára .......... 5c Csomagos rendelésnél 3c Subscription Rates: One Year .......................$2.00 Six Months .................. 1.00 Single Copy ............... 5c Bundle Orders ............ 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S.S, Sta. TELEPHONE: GArfield 7114. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 8622 Buckeye Rd., Cleveland. O. Application for transfer of second-class entry from New York, N. Y. to Cleveland, Ohio pending Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Az NRA és a Hobbi közel száz jelszó, amelyek egyrészt arra voltak alkalmasak, hogy a nevük mellett jó pár ezer politikus meghúzódva nem megvetendő' életlehetőséget csináltak azoknak állandó hangoztatásával, másrészt, hogy a négy esztendős depresz- szióban mindenéből kifogyott amerikai munkás családokat “reményekkel” telítsék, amelyektől rendületlenül várják a helyzetük megváltoztatását. Sem az NRA, amely a gyárosokon, a munkaadókon keresztül próbálta a közel húszmillió munkanélküli hadsereget lecsapolni és munkába elhelyezni, nem sikerült, sem pedig a kormány pénzekkel tartott állami és városi munkák nem voltak elégségesek ahoz, hogy az ország vérkeringését a munkás családok vásárlóképességével egyensúlyba hozták volna. A néhány hetes munkaalkalmak országszerte szünőben vannak és a munkanélküliség és az azzal járó nyomor újból otthonos lesz sok millió munkás családban. Ezt a tényt nem változtatja meg az NRA washingtoni hivatalának a hetenként tonna számra szétküldött Írásai, amelyek az újjáépítés tervezetét hosszú mesékkel felmagasztalják. Ennél meglátóbban kezeli a helyzetet Roosevelt elnök, aki tisztán látja és bevallani sem szégyenli, hogy a kormány és az egész adminisztráció csalódott azok részéről, akiktől elvárták, hogy a nemzet újjáépítésében elsősorban fognak melléjük állani. Mert hiszen tagadhatatlan, hogy a nemzet még Amerikában is az a néhány nagy kapitalista, akik az ország vagyonának nagy százalékát a kezükben tartják, akiknek magán tulajdonát képezik a termelési eszközök a gépek, a temérdek nyers anyag a bányák mélyében. Az itt szünetelő profit felhalmozódásást volt célja az NRA tervezetének újból megindítani. De mert ehez a Wall St.-nek is az anyagi hozzájárulására volt szükség, az egész akció sikertelen maradt. Wisconsin állam 300 éves fennállásának ünnepélyén tartott beszédében az elnök az elért “eredményeket” tagolva megállapítja, hogy azok nem kielégítők és “uj osztás” cimén azt fejtegeti, hogy a nemzeti vagyon elosztását úgy kellene rendezni, hogy abból minden amerikai család részesülne, mert csak ezen az utón lehet tartós javulás az ország talpra állásában. A nemzet vagyona, amelyre az elnök hivatkozik nem a kormány kezében van. Az magán tulajdon és ennek a rendszernek egyik alapját képezi annak szentségébe való bizalma. Csak egy kis tiszta meglátás kell hozzá, hogy valamennyi munkás felismerje azt, hogy az “uj osztást” a mai rendszer keretein belül nem lehet megvalósitani. Ehez elsősorban a magántulajdont kell megszüntetni, amit egyedül a munkások forradalmi szervezeteik utján vihetnek keresztül. Ez az IWW-nak a célja és ezért nem bizakodni, nem reménykedni kell a munkásoknak a szépen kfirül irt beszédekben, hanem csatlakozni az IWW-hoz, hogy minél előbb a munkás családok is részesek legyenek az “uj osztásban.” nincs a munkásoknak többé bennük bizalmuk, most maguk ezek a vezérek foglalkoznak az ipari szervezet kérdésével és Cleveland város 39 acél iparban dolgozó’szervezetét egy szervezetté akarják kovácsolni. Mi, akik ismerjük Cleveland acélipari munkásainak a nézetét megértjük az AFofL városi intézőinek ezt az akarását, mert hiszen a régi utón minden kilátásuk az, hogy teljesen elvesztik a kontrolt a munkások felett. Az IWW agitációjának az eredménye, hogy az AFofL csoportjainál is az Egy Nagy Szervezet szükségességéről beszélnek. De, hogy ott csak beszélni lehet arról, ezt lapunkon keresztül már számtalanszor kifejtettük és ma sem vagyunk féltékenyek, hogy az acél ipari munkások Egy Nagy Szervezetét ők fogják megalkotni, mert annak alapját az IWW már lerakta és építi. Amilyen mértékben erőslödik ez a szervezet, olyan arányokban dobja ki önmagából a hozzá és rája nehezedő vezér külüncöket, mert csak nélkülök viheti győzelemre maga a munkásság a bérrendszer alól való felszabadulását. Sztrájk az alumínium iparban Ez is eredmény Az a néhány hónapos fáradhatatlan munka, amely Clevelan- dot az IWW térképére helyezte nemcsak a megszervezett mun- katlepeken mutatja meg a munkások jobb munkahelyzetbe való kerülését, de erős szöget ütött a faker American Federation of Labor vezéreinek is a megélhetési lehetőségére való törekvésükbe. Az IWW egyre nagyobb térhódítása nem hagyja tétlenül ezeket a vezéreket és mint a múltban, most is minden eszközt felhasználnak arra, hogy az IWW terjeszkedését megakadályozzák. A régi eszközök, hogy bombavetők és gyilokkal dolgozók vagyunk már eredménytelenek, mert hiszen azok a munkások, akik az IWW által ellenőrzött munkatelepeken dolgoznak már lemosolyogják az ilyen bárgyuságokat. És minderősebb a felismerésük a munkásoknak, hogy nekik EGY SZERVEZETET KELL ALKOTNIOK A VÁROS EGY IPARBAN DOLGOZÓ MUNKÁSAIVAL VALAMINT AZ ORSZÁG VALAMENNYI DOLGOZÓIVAL. , „ Mivel az IWW clevelandi kampánya óta ezt sokszor hallotta az AFofL vezetősége maguktól a munkásoktól és hogy ezért is Majdnem hihetetlen, hogy az American Federation of Labor amelyben az aluminium iparban dolgozók egyrésze szervezve van sztrájkot mondjon ki, mielőtt hetekig tartó tanácskozás címen időt adna a munkaadóknak, hogy minden rendelésüket extra sifták beállítása révén elkészítsenek. De nincs kizárva, hogy az autó iparban beállott munka csökkenés erősen redukálta az aluminium szükségleteket is és a gyáraknak amúgy sincs munkájuk és igy nem volt szükség a sztrájk kimondásának az elhalasztására. Mint pittsburghi levelezőnk jelenti az egész környék, de különösen New Kensington, ahol az amerikai aluminium szükségletek nagy százalékát elégítik ki ünnepélyesen csendes. Maguk a sztrájkoló munkások tekintik ezt ünnepnek és nem a picketvonalban vannak, hanem a házkörüli munkákat végzik most el. Az egységes bérek valameny- nyi munkatelep munkásai részére követelés mellett a legfontosabb a check off rendszernek a bevezetése. Az unió vezérek biztosítani akarják a maguk fizetését azáltal, hogy minden napi vagy minden óra bérből a munkatelep irodája vonja le az unió illetéket. Eddig a bányaiparban volt bevezetve ez a check off rendszer amely ellen a munkások hosszú és elkeseredett harcok utján sem tudtak megszabadulni, mert ez a legjobb összekötő kapocs az unió vezérek és a munkaadók között. A check off rendszer segítségével történik a legtöbb árulás a munkások rovására és ennek a rendszernek a meghonosításáért most maguknak az aluminium ipar munkásainak kell sztrájkolni. Bizonyos, hogy győzelem esetén rövidesen hallani fogjuk, hogy újabb harcra készülnek ezek a munkások a check of rendszer eltörléséért. BUFFALO, N. Y. M. Stattman mtárg a városba érkezett és minden este utcai gyűléseket tartunk. Egyik gyűlés sikeresebb a másiknál. A füzetek szépen fogynak és nagy reményünk van arra, hogy rövidesen magkezdhetjük a szervezési munkálatokat a gyárak munkásaival egyetemben. Stattman mtárs egész augusztusban itt lesz és hisszük, hogy Buffalo az IWW térképére kerül aktivitásban is. HIVATALOS ÉRTESÍTÉS. Az IWW Egyetemes Végrehajtó Bizottsága augusztus hó 31-én, Chicagóban 2422 N. Halsted St. gyűlést tart. A gyűléshez minden megkeresés Jós. Wagner központi titkár-pénztáros nevére küldendők. ELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nincsen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között, s az élet összes javait ama kevesek bírják, akikből a munkáltató oszály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai, mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekbeni összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) képtelenné teszi arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, mely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó, másik csoport ellen uszítsák s ezáltal elősegítik, hogy bérharcok esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorou állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni <*akis olyképp felépitet szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell valamennyi iparban — dolgozó tagjai beszüntessék a munkát, bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, igy az eggyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért tisztességes napi munkáért.” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “Le bérrendszerrel r A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom keretein belül. “Uj osztást”
