Bérmunkás, 1934. július-december (22. évfolyam, 799-824. szám)

1934-08-11 / 804. szám

1934 augusztus 11. BÉRMUNKÁS 3 oldal KIK AZ ELLENSÉGEINK? Az osztályharc kiéleződése folytán mindég nagyobb fon­tossággal bir annak a felisme­rése, hogy kik a munkásság­nak az ellenségei. Ezt leginkább egy-egy sztrájk. . . osztályharc. . . ese­tén tudjuk meglátni, melyből elég szépszámmal van napjaink­ban. Sok esetben az osztály­harc annyira kiéleződik, hogy a katonaságot de legtöbb eset­ben a rendőrséget rendelik ki, mely esetben a munkások azo­kat tartják legnagyobb ellen­ségnek. Vizsgáljuk meg, hogy egy ilyen osztályharc. . . sztrájk... esetén melyik a nagyobb ellen­ség, a sztrájktörő-e, vagy azo­kat Védő scab-őr? Azt tudjuk, hogy úgy a katonaságnál, mint a rendőrségnél leginkább olya­nok vannak, akik minden ter­melő munkától irtóznak és még egyetlen egy esetben sem bir- ták ezeket a sztrájktörő őröket arra bírni, hogy a munkásság által ott hagyott munkát el­végezzék, de a sztrájktörésre hajlamos munkásság az, mely a harcunk sikerességét veszé­lyezteti. Emellett azt is vegyük szá­mításba, hogy ha nincs sztrájk­törő, akkor nincs szükség azo­kat védő őrségre, mert legtöbb esetben csak a sztrájtörők vé­delme ürügye alatt rendelik ki a rendőrséget, katonaságot. Nagyon fontos, hogy utat- módot találjunk a sztrájktö­résre hajlamos munkások fel­ismerésére, még a harc kitöré­se előtt, hogy azokat szigorú ellenőrzés alatt tarthassuk. Legtöbb esetben egy ilyen elő- csatározásnak a sikere az első napoktól függ, ha megvan az összetartás, egységesek a mun­kások, kevesebb idő alatt meg­nyerik a sztrájkjukat. A munkásság legnagyobb el­lensége a sztrájktörő. Legna­gyobb bűn a munkásság ellen a sztrájktörés, mint ilyenek a legnagyobb büntetést érdem­lik. Második figyelemre méltó ellenség azon munkások, akik vagy tudatlanul, vagy mert az­ért fizetve vannak, nem a sztrájktörők elleni harcra, ha­nem azokat védő rendőrség el­leni harcra izgatják a munká­sokat, azokat akarják a mun­kássággal megtámadni, vagy azoktól támadást kiprovokálni. Ilyen példa volt az egyik sztrájkunk alkalmával, amikor egy nagyon forradalmi párthi­vő (?) azt javasolta, hogy a rendőrséget kövezzük meg, melyre egy kiforrott Ipari Unio- nista helyesen megmagyaráz­ta, hogy a mi munkánkat a gyárban nem a rendőrség vég­zi el, nem ők az ellenségeink, hanem azok a sztrájktörők, akik bent helyeinken dolgoz­nak. így minden gyűlöletünket, — köveinket, ökleinket azok el­len tartsuk meg. Ezek az úgynevezett agent- provokatuerok, akik minden erőpróbát, minden megmozdu­lást vérbe, verességbe akarnak belefojtani. Nem csak azokat soroljuk ezen kategóriba, akik ezért fizetve vannak és tuda­tosan végzik, hanem azokat is, akik tudatlanul ilyen nem célra­vezető vérengzésre uszítják a munkásságot, amikor azt köny- nyen kilehet kerülni. Harmadik csoportba tartoz­nak, akik a munkásosztály egységes szervezetének a kiépí­tését akadályozzák, késleltetik, szabotázsolják. Ezek is kétféle munkásokból kerülnek ki, ez egyik része aki nem vesz ma­gának fáradtságot, hogy tanul­mányozza, megismerje a mun­kásság leghelyesebb szervezeti formáját. Ezeken nem csodál­kozunk, hogy még nem vállnak tagjaivá, azonban ezeken kívül vannak olyanok sokan, akik már ismerik a forradalmi ipari unionizmus helyességét, sőt an­nak hívének vallják magukat, mégsem vesznek elég bátorsá­got, hogy annak tagjaivá le­gyenek. Ezen csoportban vannak azok a jóbarátok, akik foláhnak melettünk ha földig levernek is bennünket. Ezek a barátok leginkább okolhatók, hogy még nem sikerült az Egy Nagy Szer­vezetet jobban kiépíteni, mert mit várhatnánk az indiferens munkásságtól, amikor még ezek sem mernek tagjaivá vállni. Ilyen rokonszenvező, barát legalább is egy millió van Ame­rikában, akik helyeslik az ipa­ri szervezkedés eszméjét, amint azt az IWW hirdeti és ha ma ennek a helyes szervezetnek tagjaivá vállnának, holnap más milliók csatlakoznának, a jó példán felbuzdulva. Egy ilyen határozott lépés, a felelősségben osztozkodás a rokonszenvezőink részéről egy hatalmas lökést adna a helyes szervezkedési formának, erőt, tekintélyt, mely a munkások millióit voná magával. Azt a tényt, egyetlen ellen­ség vagy álbarát sem tudja letagadni, hogy az IWW felel meg legjobban a modern ipari követeléseknek a Unió terén, valamint harcias szelleme és a jövő rendszerének szükséges­ségének hirdetése és előkészíté­se, legtökéletesebb formát, fegyvert ad a munkásság kezé­be. Itt az ideje, hogy MINDEN velünk rokonszenvező, minden munkás, aki már megérti, he­lyesli az ipari szervezkedés esz­méjét, beálljon, velünk együtt felelősséget vállaljon annak mentül hamarabbi kiépitésé- ben. Azonnal csatlakozzon minden munkás, még akkor is ha vélet­lenül csak egyedül van egy-egy gyárban, mert holnap éppen ot­tan indulhat meg a harc a mun­kaviszonyok javításáért és ak­kor nagyon sokat számit annak a szigeten. A rettenetes nőin- ség a forró Afrikában, ahol az internált férj a férfiinternáltak, a feleség pedig a női internál­tak közé volt becsukva, egészen közel egymáshoz, két dróttal elkerített pavillónban és nem engedték őket egymáshoz, hagyták, hogy inkább meg­őrüljenek. Emlékszem Nagyiványinak egy kis cikkére, — ő halálosan pesszimista volt és az volt a meggyőződése, hogy menthe­tetlenül el fogjuk veszíteni a háborút, — a francia kis fiuk­ról, akik alig-alig bírták a tor- nisztert, de mentek a harctér­re. Az orleansi szűz párizsi szob­ra előtt masíroztak a kis fiuk, a párizsi ablakok mind kinyíl­tak a kis gyerekek után, akik­nek az anyjuk szoknyáját kel­lett volna még fogni, nem pe­dig a1 puska tusát. Az ablakok­ban siró asszonyok, a gyere­kek után kullogó anyák és ami­kor a század feszesen elhalad az orleansi szűz szobra előtt, az utolsó oldalsarzsi ránéz a szűzre, szalutál neki és hátra­kacsint : — Gyere velünk kislány. Nagyiványinak volt egy ki­ugrópengéjü kése, amely bajo- nettnek is beillett volna. A tou- loni kikötőben vásárolta egy angol katonától, akit akkor raktak partra. Ezt a kést Nagy- iványi magával vitte a harc­térre és egyedül ezt mentette meg a hadifogságba kerülése­kor és azt tartotta magánál, mint valami szent talizmánt. Mindig tisztára borotvált, elegáns, fess fiú, aki minden reggel borotválkozott, a haját szépen simára fésülte, a nad­rágja mindig elegánsan vasal­va és rettenetesen szerette az életet, amelyet már egyszer el akart dobni magától. Halálosan utálta a háborút, amelyet az emberek megátkozott baromsá­gának szokott nevezni. A lapnak két másik főmun­katársa nem lakott a pavilo­nunkban. A hatos pavillónban laktak. Nekik is volt egy-egy időszaki szépirodalmi folyóira­tuk. Markovics Rodion inkább csak magának és a barátainak irta az Amuri Echót, amely levélformájában az otthoniak­hoz intézett sorokban számolt be a hadifogolyélményekről. Elek Béla Szibériai Ujság-ja már a napi kérdésekkel foglal-, kozott és a hatos tábor egész nyilvánosságának szólt, sőt az egyes példányokat felolvasás céljaira mi is kölcsön kaptuk a hetes pavilion foglyai részé­re. Elek Béla aktuális problé­mákról irt. Markovics Rodion pedig otthoni, kedves, békebeli elmlékekkel nevettetett meg bennünket minden héten. A Fogoly Vasárnap második számába ő irta a tárcát. Egy kis apróság a téli és a nyári pesti nőről. A nőről, aki télen szép és nyáron csúnya és a másikról, aki nyáron szép és télen csúnya. Milyen nő kell egy férfinek télen és milyen nő kell egy férfinek nyáron. És nekünk sírni vagy nevetni kellett a szellemes tárcán, mert nekünk nem volt se téli, se nyá­ri nőnk és mi elfogadtuk volna szívesen télen a nyári nőt és nyáron a téli nőt. Egy hatodik povillónbeli lá­togatás alkalmával ismerked­jem meg Markovics Rodionnal. Mutatta az Írásait. El voltam ragadtatva. Megkértem, hogy írjon nekem hetitárcákat a Fo­goly Vasárnapba. így került munkatársaim kö­zé. (Folytatjuk.) az ilyen elszórtan levő tagja­ink is. Úgy tudjuk meg, hogy kik­re lehet számítani, ha már nyíl­tan becsületesen mellénk állnak, nem miután már földig lever­tek, hanem még a harc kezde­tén, hogy ne tudjanak bennün­ket levereni. Nagyon sokan, akik már meg­értik, helyeslik az IWW szer­vezeti formáját, célját, csak azért nem mernek belépni, mert még nem látják elég erős­nek arra, hogy védelmet adjon a részükre. Nem látják be, hogy éppen ők az okai, hogy szám­arányban és az iparokban még nem bírtunk jobban megerősöd­ni az által, hogy még ők is ha­boznak tagnak belépni, mely által késleltetik a megerősödé­sünket, veszélyeztetik saját osztályhelyzetüket, s munkavi­szonyaikat. Munkástárs: ne haboz to­vább, áll be tagjaink közzé. Ma minden tag sokkal többett je­lent mint a jövőben, mert a gyors fejlődést indítja meg, ne csak te, hanem minden bará­tod, ismerőseidet igyekez be­állítani, mert csak az az aka­dálya a gyors fejlődésünknek hogy még ti sem álltok be, akik azt mondjátok, hogy velünk vagytok. Ha ezt megteszed, akkor már holnap büszkén vághassuk oda az AFofL valamint forradalmi kritikusainknak, ellenségeink­nek, hogy már sokan vagyunk. Fontold meg a dolgot mun­kástárs és határoz becsülete­sen, bátran a te sorsod a mi­enkkel van összekötve és az ezen bátor határozattól függ. Vi. OPEN FORUM Los Angeles Californiában az IWW rendezésében az IWW Hallban, 280 Lang Bldg. 212 S. Spring St. minden vasárnap este 8 órai kezdettel. Belépő dij NINCS. Kérdések. Hozzászó­lások. AUGUSZTUS 12-én, vasárnap este 8 órakor. Tárgy: Sza­bad idő és a munkásság. Elő­adó Mildred De Lee. AUGUSZTUS 19-én, vasárnap este 8 órakor. Tárgy: “A ne­gyedik Internacionálé.” Elő­adó Sam Meyers. AUGUSZTUS 26-án, vasárnap este 8 órakor. Tárgy: “Az Általános Sztrájk Utópiája.” AZ AKCIÓ BIZOTTSÁGBA BELÉPTEK ÉS EDDIG BEFI­ZETTEK: A. Székely, Clev................ 10.00 E. May, Cleveland........... 10.00 Louis Lefkovits, Clev.... 10.00 J. Herczeg, Cleveland..... 14.00 G. Kuhn, Cleveland........... 10.00 A. Kucher, Pitsburgh....... 10.00 B. Vitális, Pittsburgh..... 10.00 G. Deme, Akron............... 10.00 L. Fishbein, New York... 8.00 G. Wiener, New York..... 5.00 Miss Szajkó, New York.. 10.00 Miss E. Sárközy, N. Y.... 4.00 M. Vlasits, N. Y........... 10.00 J. Pataky, New York....... 10.00 M. Stefanko, N. Y............ 10.00 K. Z., New York............ 10.00 J. Engl, N. Y.................. 5.00 J. Szoláth, N. Y................ 8.00 J. Nagy, New York......... 2.00 Z. Zatykó, New York....... 10.00 A. Schöpf, Camden...... 4.00 S. Deutsch, Brunswick.... 5.00 P. Pika, Chicago............. 2.00

Next

/
Oldalképek
Tartalom