Bérmunkás, 1934. július-december (22. évfolyam, 799-824. szám)

1934-08-04 / 803. szám

8 oldal BÉRMUNKÁS 1934 augusztus 4. A NEVELES MÓDJA Irta: KÓSA MIKLÓS. (Folytatás.) Rendkívül erősen mutatko- i zik a leendő kutatónak ellen- j szegülése a középiskolákban, ] még pedig rendszerint a nyel­vek körül, miután az eljárás ( dogmatikus. A tényleges viszo- , nyok csodálatos félreismerése ‘ következtében az antik nyelvek Németországszerte egy évszá- i zad óta szinte vallásos tiszte- , letnek örvendenek és szószóló- j ik türelmetlenség dolgában a középkor papjaival vetekedhet­nek. Hogy az ilyen türelmet­lenségnek megfelelő korlátolt- ; ság az igazi tudományok terén ; való járatlanságban és e tudó- mányok megvetésében nyilvá­nul, ama képtelen ürügy alatt, hogy az ókor népei már az em­beri tökéletesség legfőbb fokát érték el. Az antik nyelvek imá- dása azután a többi nyelvek túlbecsülésére is vezetett, ame­lyeknek különösen “műveltsé­gi értéket” tulajdonítanak, de a bizonyítás eddig még nem sikerült. Vagy láttuk-e már, hogy egy sok nyelvet beszélő ember valami rendkívülit hozott létre? Ha igy volna, akkor a nemzetközi szállodák portásai és a hálókocsik ellenőrei, akik egy fél, sőt egész tucat nyelvet beszélnek, az emberiség értel­mi virágát képviselnék. A nők különösen alkalmasak idegen nyelvek tökéletes elsajátításá­ra, viszont már határozottan meggyőződhetünk aról, hogy a női lélek a kutató képességet általában nélkülözi. A fenti megjegyzés váratlan világításba is helyezte a nyelv­tanítás állítólagos logikai érté­két, amit szintén határozottan kétségbe kell vonnunk. A geo­metria logika értékét például el lehet ismernünk, mert e tu­dományban rendszeres megha­tározások és következtetések vannak és ezáltal a gyakorlati logika iskolájául szolgálhat, mindaddig, mig a tanítás üres formulákba nem fül. A nyelvek­nél azonban csak önkényes sza-, bályok alkalmazásáról van szó, melyek épp ilyen Tónkényes ki­vételek által mindenütt meg­törnek. Abban a számtalan esetben, amikor a logika, vagy­is egy éppen megtanult szabály szakszerű alkalmazása, hatá­rozott formákat kívánna, a ta­nulóknak azt kell megjegyez­nie magának, hogy ez a forma — tilos. Ez a gyakorlat hom­lokegyenest ellenkezője annak, amire a matematikai és a ter­mészettudományok oktatnak és az a tanuló, aki nyelvek közt növekedik fel, kénytelen szel­lemi szempontjait alapjukban megváltoztatni, ha például fizi­kát akar elsajátítani. A nyelvtanítás olyan baj, amelynek szükségszerűségét nagyban túlozzák. Azt mond­ják mindig, hogy csakis a nyelv által lehet az idegen né­pek szellemébe és leikébe be­hatolni. Milyen jelentősége van a középiskolai tanuló számá­ra, hogy az idegen népek szel­lemébe és leikébe behatoljon? Legközelebb fekvő feladata mégis az, hogy a maga népé­nek szellemét és lelkét ismerje meg és az iskola e kézenfekvő fontos feladatot illuzórius cé­lok javára hanyagolja el. , Az idegen népek belső meg- 1 értéséhez olyan éretség kell, - amilyent egy középiskolai tanú- ; lónál nem szabad föltételez- i nünk és ha elérhető is volna, vájjon érthető értékviszonyban állna az eredmény ahhoz az • óriási idő- és energiapazarlás­hoz, amelyet reá fordítottak? A helyzet még rosszabodik 1 amaz aprólékoskodó módszer miatt, ahogy a régi filoglógiai hagyományok szerint a modern nyelvek tanítása is folyik. Mig pincérek, kereskedelmi tanon- cok, hálókocsi-kalauzok rövid idő alatt sajátítják el az ide­gen nyelveket, gimnazistáink sok évi tanulás után jóval ke­vesebb eredményt érnek el. Itt van azután a modern ifiu, aki­től a tanuláshoz való kedvét s látköre kiterjesztésének vá­gyát egész életére elrabolták és aki már csak azt akarja ta­nulni, amivel leggyorsabban “karriért” csinálhat. Szeren­csére nem mindnyájan ilyenek. E fejtegetéseimet nem sze­mélyes ízlés, hanem sajnos, teljesen reális viszonyok iga­zolják: az a rendszeres ellen­szenv, amely a későbbi nagy kutatók és felfedezők, vagyis az emberiség értelmi vezetői részéről is iskolák nyelvi zsar­noksága ellen mindig megnyil­vánult. Ifjúkorukban mohó tudásvágyukkal tűnnek ki a reális tárgyak iránt, könnyen megkülönböztethetők tehát azoktól, akik csakis lustaság­ból szegülnek ellene az iskolai követelményeknek. Éppen a nagy kutatók azok, akik a leg­több ellentállást fejtik ki; a körülményekhez képest, úgy ahogy keresztül csúsznak vagy hajótörést szenvednek, később azután, mint nagy férfiak “rendszertelen kiképzés”-ük folytán öreg nyelvtanáruk fej-1 csóválásait provokálják. ' Junior Column A BOOK REVIEW Upton Sinclair’s “The Spok esman’s Secretary” is a bool written in the form of letters — being the letters of Marne, a beauty specialist, to her Mom in Camden, New Jersey. One day while Marne is in the Elite Beauty Shoppe, a man calls for a manicure. While trimming his nails Marne wonders about this man. He seems to be friendly and begins conversing with her. During their conversation, she learns that he is on the lookout for sympathy (his wife suffers from imaginary ailments.) The man, Mr. Edgerton, being the least advertised in the whole U. S. A. Marne asks whether or not he is in the secret service. “The most sec­ret of secret services,” says he. I’m the Spokesman’s Secretary. Mame is surprised, never be­fore having heard the title. Mr. Edgerton asks if she read the news papers ? She replies that the divorce columns and beauty hints are her limit, be­ing what the customers desire to talk about and murder re­ports because she likes them. So Mr. Edgerton tells her the Spokesman is the man who resides in the White House in Washington — better known to us as President. The presi­dent is a strong, silent man and has no ideas of his own to tell the people so his secretary tells him what to say. Mr. Edgerton has a session the next day and has run out of ideas. He invites Mame to dine with him that evening; inviting any ideas she might have about what the whole world would want to hear the next morning, concerning in­ternational affair, which way and of what the poor people are thinking etc. Marne’s ideas seem to please Mr. Edgerton for she is asked and paid for her ideas more and more frequently — ideas which are then printed in the newspapers. This book gives you an in­sight into the inner workings of what is, as a rule, a mystery to most people. It is throughly interesting and educational and at the same time, you’ll get many a laugh as Marne’s letters are decidedly humurous. Helen Lockner, Cleveland. COMMENT. I can corroborate Helen’s stand that “The Spokesman’s Secretary” is interesting as I have read it myself. We’d be so pleased to hear more from this new writer. Jr. Ed. A Munkás Betegsegélyző Szövetség önkéntes szervezői hónapról- hónapra erősitik a Szövetséget taglétszámban is. És ha figye­lembe vesszük a havi jelentése­ket, úgy azt látjuk, hogy ez a tagszaporulat — ellentétben más egyletek taglétszám emel­kedésével — maradandó. Ez a jelenség annak tudha'ó be, hogy a Szövetségért dolgo­zók megértetik a hozzájuk ha­sonló munkásokkal, hogy nekik AZ ALÁBBI KÖNYVEK kaphatók a Bérmunkás kiadóhivatalában. A könyveket Magyar- országból kaptuk és csak korlátolt mennyiségben vannak rak­táron. Rendelésnél kérjük az összeg beküldését is. Ady: Kilátott engem. (Versek.)........................................... —.75 Franknói: Martinovics élete.................................................... 1.00 Dr. Totis: Szerelem és szaporodás......................................... 1.00 Gogoly: Holt lelkek...................................... 1.00 Fábián: Ezer ember asszony nélkül....................................... 1.00 Zola: A Rougon család............................................................ —.75 Barbusse: Erő............................................................................ —.75 Ady Endre életéről, verseiről, jelleméről.............................. 2.00 Zola: Paskal orvos......................................... 1.00 New York regénye. (2 kötet.)............................................... 1.50 Fábián: Hat ló negyven ember............................................... 1.00 Jack London: Mélység...............................................................—.75 Adyí így is történhetik........................................................... —.75 Ady: Uj versek.............................................,.......................... —.75 Ady: A menekülő élet. (Versek.).......................................... —.75 Csehov: A koldus...........................,.................-..................... .—.75 London: Az alaszkai diana... .............................................. —.75 Glasworth: Testvériség............................................................. —.75 Lubbock:Az élet örömei........................................................... —.75 Gorkij : A besúgó...................................................................... —.75 London:Az ősök istene............................................................ —.75 J. Smith: Krisztus Istensége................................................... —.40 miért kell ma betegsegélyzők- be tartozni. És amikor meg­ismertetik a Munkás Betegse­gélyző Szövetséget, annak mun­kás vezetését, amit minden tag ellenőrizni tud amikor megis­merik azokat a jogokat, amit a Szövetség nyújt a tagjainak és beállásra határozzák el magu­kat, akkor ezt nem a barátság kedvéért teszik, hanem mert tagjai akarnak lenni egy olyan betegsegélyző intézménynek, amely szükség esetén minden ígéretét betudja váltani. A Munkás Betegsegélyző Szö­vetség elsősorban a tagságé, az rendelkezik a Szövetség minden vagyonával, de mert munkás intézmény erkölcsi és anyagi támogatásával ott van minden igazi munkás megmozdulásnál. A Szövetségnek aránylag rö­vid idő alatt hatalmas ifjúsági csoportja alakult, amelyben alig pár centért egész esztendőre biztosíthatja gyermekét. Csak a felnőttektől függ, hogy ez az ifjúság milyen segítő társa lesz ha ők is az iparba kerülnek. Minden munkás gyermeket vi­gyünk be ebbe az osztályba és minél többett foglalkozzunk ezzel a fiatalsággal munkás szempontból is. Minden felvilágosítást a be­csatlakozásra megad a legkö­zelebbi osztály titkára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom