Bérmunkás, 1934. július-december (22. évfolyam, 799-824. szám)
1934-12-29 / 824. szám
6 oldal BÉRMUNKÁS 1934 december 29. Csak ez a tél lesz még nehéz Az orvosi tudományok műhelyéből CHICAGO, ILL. — Charles G. Dawes a Hoover éra alelnö- ke nagy beszdet mondott a napokban a Chicago Association of Commerce ülésén hétszáz kapitalista előtt, akiket arról biztosított, hogy a jövő év júniusában el fog tűnni a depresz- szió és az üzleti és ipari fellendülés minden vonalon felváltja az eddigi pangást. Az exelnök ur hétszáz hallgatója megtapsolta a szép beszédet és azonal kiszámították, hogy mennyi készhez kell még nyulniok, amig a beígért prosperitás elérkezik. De milyen érzelmekkel kell, hogy fogadja Dawes ur jóslását az a tizenhat millió munkanélküli, akik már úgy tudták, hogy a kormány hatalmas munkaalkalmakat létesit, amely elsősorban az ők munkába helyezésüket fogja jelenteni, ami alkalmat ad nekik arra, hogy Már évek óta alig van szá-i mottevő bevándorlás Amerika földjére, mégis emlékezetes az j az inkviziciós vizsgálat, amely jellemezte Ellis Islandot, a bevándorlás 98 százalékát lebonyolító kis szigetet. Az orvosi vizsgálat mellett demokles kardja ként függött a bevándorló felett a kérdés, hogy mennyi pénze van ? Ugyanis a szabályok megkövetelték, hogy a nincstelenség elől menekülő bevándorló a magas ha- jóutazási költségeken felül, még bizonyos dollárokat is hozzon magával ide. Ilyen vizsgálatot folytat most le Amerika legkonzervatívabb állama azokkal szemben, akik a betegséget hordozó téli hidegek és nedves időjárás elől az örök napsugaras Floridában akarnak a tél folyamára meghúzódni. Florida nem hajlandó senkit sem a határain átengedni, akik nem tudják igazolni, hogy rendelkeznek bizonyos jövedelemmel, vagyis, hogy ottartózaz éhhalált jelentő charity listájáról a munkás öntudatot nevelő munkára kerüljenek. Ugylátszik Dawes ur beszédjének ez a része ismét a tömegek elégedetlenségének a le- csapolására volt szánva és nincs kizárva, hogy sikerül is nem csak Chicago több millió nincstelenének, de az egész országban a nélkülözőknek újabb reményt hinteni. Ismerjük el, hogy a maihoz hasonló szervezetlen helyzetében a munkásosztály a legjobbat amit tehet ez, mert ha csak a gyomra követelésére egyéni harcot folytat abban úgy ő, mint hasonló társai elvérze- nek, megsemmisülnek. A szervezett tőkésosztállyal szemben, szervezett munkásosztály veheti csak fel a harcot, ahogyan azt az IWW tanítja és ahogyan azt egyes területeken már végzi is. I kodásuk alatt nemesnek az állam terhére. Eddig a szólás szabadság, a vélemény nyilvánításért vonták felelősségre a munkást, most már a szabad költözködését is törvények közzé szorítják. Egyebekben Florida megteheti ezt, mert hiszen a demokratikus Amerika szótlanul nézte ennek az államnak megkülönböztetését az amerikai polgár és polgár között, ahol a szines bőrűek ma is mint szolgák vannak kezelve, ahol szines- bőrü nem étkezhetik a fehérrel egy teremben, ahol a szines bőrű nem utazhatik a fehérrel egy kocsiban, ahol a szines bőrűnek nincs bele szólása az ő ügye intézésébe. Ilyen állam tulteheti magát az amerikai alkotmány minden intézkedésén és Florida él is ezzel a jogával és tanúi leszünk sok száz munkás panaszának, akiket az állam határáról küldenek vissza, még akkor is ha ez az ut egyet jelent a pusztulásukkal. Malária terjedése kábítószerek élvezői között. A maláriát általában egy szunyogfajta terjeszti, újabban azonban már maga az ember is igyekszik konkurrenciát csinálni a természetnek. A new yorki Bellevue-kóyházban egyre-más- ra szálitották be a sulyosnál- sulyosabb maláriafertőzésben szenvedő betegeket, akiknek nagy része ki sem mozdult a városból, ahol pedig nem igen tanyáznak ezek a szúnyogok s így rejtélyes módon érte őket a fertőzés. Végül azután kiderült, hogy mindezek az emberek egy még a morfiumnál is v,eszed eltnesebb kábítószernek, a heroinnak rabjai voltak. A morfinisták általában inkább magános természetűek, bezárkózva, a nyilvánosság teljes kizárásával fecskendezik be maguknak a mérget, a heroinista azonban társas lény. Először mind azon kezdte, hogy orrába szipantotta fel a fehér port a igy várta a hatás elentkezését, később azonban, mikor a megszokás bekövetkezett, rájöttek arra, hogy a szer erősebben hat, ha a vérpályába viszik. Erre megpróbáltak minden módot. Volt olyan, aki biztosító tűvel szurkálta meg magát s a vérző sebbe rakva az anyagot, érte el annak felszívódását, később azonban rájöttek jobb módszerre is. összegyülekezett az egész asztaltársaság, a port beöntötték egy nagy kanálba, vizet öntöttek hozzá, gyertya lángján felforralták, azután egyik leszorította a másiknak karját, a kidagadó erek valamelyikébe beszúrtak egy inekciós tüt s azon keresztül szemcseppentővei befecskendezték a folyadékot. Voltak jobban felszerelt csoportok is, akik valóságos fecskendővel rendelkeztek s az járt kézről-kézre az ülés folyamán. Természetesen nem is gondoltaak arra, hogy a fecskendőt kifőzzék, mielőtt egyik megkínálta vele a másikat s igy ha a társaság tagjai közül valamelyiknek vérében a malária kórokozói keringtek, az sorra megfertőzte vele a többieket. Feltűnő volt, hogy az igy szerzett malária sokkal súlyosabbnak mutatkozott a természetes fertőzéseknél, mert míg egyébként idejekorán való kezelés esetén aránylag kicsi ennek a betegségnek a halálozása, itt tiz beteg közül hat hamarosan a kór következtében elpusztult. Különösen gyakoriak voltak az agy és a központi idegrendszer súlyos sérülésére utaló tünetek, amelyeket egyébként ritkán látunk maláriánál. Kétségtelen azonban, hogy a katasztrofális kimenetele az eseteknek nem csupán a fertőzés módjával állott összefüggésben, hanem azzal is, hogy a kábítószerrel hosszú időn mérgezett szervezet már nem volt képes megküzdeni a kórokozóval. Magyar földön még nem igen terjedt el a heroinizmus, inkább a kokain és morfium élvezése van előtérben, azonban ismeretlen eredetű maláriafertőzés esetén szintén gondolni kell arra, hogy nem valamely tisztátlan fecskendő használata, vagy esetleg vérátömlesztés utján jött-e létre a betegség. Szoptatás és idegrendszer. Valamikor különböző ételek és italok bőséges adagolásával, számos gyógyszer alkalmazásával vélték az anyát megóvhatni attól, hogy elapadjon a teje. Ma már tudjuk, hogy a zsíros táplálék és a bőséges sörital mindössze ajz alakját rontják el egyszer s mindenkorra a szegény fiatalasszonynak s a különböző tejképző gyógyszerek is legfeljebb csak az őket előállitó gyáraknak használnak, semmiesetre sem azoknak, akik szedik őket. A tej elválasztása úgy jön létre, hogy a szülés alkalmával uj hormon képződik az agyfüggelékben, a prolaktin, amely a már előzőleg a petefészek hormonjainak hatása alatt megnagyobbodott mirigyeket erőteljes tevékenységre serkenti. Annak azután, hogy az egyszer megindult tej- elválasztás megfelelő mértékben tovább tartson, egy igazi ingere van csak, s ez a szopás. Ha a gyermeket valamilyen okból huzamosabb időre elválasztják az anya mellétől, abban csakhamar elakad a tej. Hogyan függ össze a két dolog? Eddig azt hitték, hogy a tejnek a mirigyekben való pangása állítja meg a további produkciót. Se- lye, amerikai tudós kísérletei azonban ellentmondanak ennek a nézetnek, ő azt találta, hogy még ha lekötik a mirigyek kivezető csövét, akkor is tovább tart a tejkiválasztás, amennyiben a kicsinyek tovább szopnak. A pangás tehát nem határoz. Ha aazonban a mellbimbókat távolitjuk el, akkor csakhamar elapad a tej, még ha kivezető útja nyitva is marad. Ugylátszik tehát, hogy a szopás ingere az idegrendszer utján hat az emlők működésére s lehet, hogy idegrendszeri hatások befolyásolják az agyfüggelék hormonjának kiválasztását is. MEGJELENT a THE YOUNG RECRUIT a? ifíu munkásainak haviközlönye. Az ügyesen és gazdag tartalommal összeállított 8'/2xll nagyságú nyolc oldalas lapnak Arthur Weinberg mtárs a szerkesztője. A The Young Recruit előfizetési ára egész évre 25 cent. Egyes szám ára 3 cent. 10 példány vagy azon felüli rendelésnél 2c. Megrendelhető: YOUNG RECRUIT, 1057 N. Sacramento Blvd., Chicago, 111., címen. AZ ALABBI KÖNYVEK kaphatók a Bérmunkás kiadóhivatalában. A könyveket Magyar- országból kaptuk és csak korlátolt mennyiségben vannak raktáron. Rendelésnél kérjük az összeg beküldését is. Ady: Kilátott engem. (Versek.)........................................... ~7'no Dr. Totis: Szerelem és szaporodás......................................... 1-00 Gogoly: Holt lelkek............................................................... ; L Fábián: Ezer ember asszony nélkül-..................................... A-^ Zola: A Rougon család............................................................. ”” Barbusse: Erő............................................................................ Ady Endre életéről, verseiről, jelleméről............................... ^ 00 Zola: Paskal orvos.................................................................. New York regénye. (2 kötet.)............................................... j-50 Fábián: Hat ló negyven ember.............................................. L00 Jack London: Mélység............................................................ Ady: így is történhetik........................................................ Ady: Uj versek..................-..................................................... Ady: A menekülő élet. (Versek.).......................................... London: Az alaszkai diana....................................................... Glasworth: Testvériség.........................................—................ ’ Lubbock:Az élet örömei.......................................................... -75 Gorkij: A besúgó...................................................................... J. Smith: Krisztus Istensége ....................................... —■40 Sóhajok Szigete No. II.
