Bérmunkás, 1934. július-december (22. évfolyam, 799-824. szám)
1934-12-15 / 822. szám
1934 december 15. BÉRMUNKÁS 7 oldal A kommunizmussal szédelgők nemzetközi szövetkezete A “Bérmunkás” december 8- iki számában olvastam egy cikket a mely egy Gross Jenő elvtárs lóversenyző nevével foglalkozik, aki eljátszotta volna a lóversenyen az IWO 220 dollárját. Ha véletlenül találkoznánk olyan egyénekkel a kik tagjai az IWO betegsegélyzőnek és megemlítenénk a Gross féle esetet, némelyik azt mondaná, hogy az nem egyébb mint az IWW-nak egy rágalmazása, mások meg elintézetnek tekintenék a dolgot egy kézlegyintéssel. Mi jól tudjuk, hogy a Gross elvtársnak az esete nem egyedüli ami a komikusoknál történik, ez csak egy csep ahoz képest amit a legfőbb komiszá- riusok csinálnak és ez igy van nemzetközileg. Pár hónapja, hogy a román- ajkú kommunista lap a “Des- teptarea” azon siránkozott, hogy egy Neder nevű komikus diktátor szintén el lóversenyezet 400 azaz négyszáz dollárt. A mint ők Írták a lapjukban, szintén úgy történt, hogy Ne- dert a kire reá volt bízva a párt kasszája mert lapszerkesztő volt, sehogyan sem bírták megszámoltatni, mert nem volt megtalálható. Végre is cselhez kellett folyamodniok éjnek idején a lakásán megtalálták, kereken azt a feleletet adta, a négyszáz dollárt elvesztettem a lóversenyen amit ón soha vissza nem fizetek. Az elvtársai mit tehettek egyebeit minthogy kizárták a pártból és az egész ügy el lett intézve. Azok akik még a pártban vannak mernék fogadni egy rodthat krumpliba, hogy azon törik a fejüket, hogy melyik bírná magához kaparitani a megmaradt pénzt és amikor legalább is 400 dollárra felszaporodik el lóversenyezze, vagy elkártyázza. Ilyen és ehez hasonló dolgok napirenden vannak a komikusok berkeiben, sikkasztások, lopások, csalások, denunciálások és még kitudja mi. Itt bemutatok egy másik esetet hogyan zsarol egy igazi komikus. Detroitban a nyár folyamán készülődtek a State Fairre (vásárra) a munkán plumber munkásokat is alkalmaztak $1.25 óra bérrel a munkanélküli munkásokból, ezek között volt egy Radu nevű komikus is mint előmunkás 10 dollár napibérrel alkalmazva, és szintén alkalmazva volt mint kisegítő munkás egy Dragomon nevű komikus 5 dollár napibérrel. Később az AFofL beavatkozott a dologba és kijárta a munkavezetőségnél, hogy az ő szervezetüket ismerjék el, ami meg is történt. így vagy tagjának kellett lennie a fent nevezet szervezetnek minden plumbernak vagy otthagyni a munkát. így történt, hogy az 5 dolláros kisegítő 10 dollárt kapót és a 10 dolláros munkavezető csak 5 dollárt. Radu komikus munkavezető, tagja volt valamikor az AFofL- nek és valami oknál fogva ki lett onnan vágva, csak 100 dollár lefizetés mellett lehetett ismét tagja. Igen ám, de ez is járt a komikusok iskolájába, kereken megmondotta Dragomon elvtársnak. Tudod jól én segítettelek munkához amikor én voltam valami itten, mostan te kapsz 10 dollárt naponta én meg 5 dollárt, a te tiz dollárodat megosztod velem úgy, hogy neked is lesz 7.50 naponta és nekem is 7.50, ha nem teszed ezt majd lesz gondom, hogy te itt nem fogsz dolgozni. Nem csodálkozom azon, hogy ezek az ember salakok igy cselekszenek, csak azon csodálkozom, hogy a munkásság még mindég megtűri őket és bedől a hazugságaiknak,holott mára napnál is világosabb, hogy nem egyebek mint nemzetközi szélhámosok, akik a munkásság nyakán élősködnek mint a kullancsok. Saját elvtársuk emigyen jellemzi őket “nemzetközi prostituáltak” (persze más nyelvezettel.) Nem volna érdemes ezekkel a csalókkal foglalkozni, de mégsem lehet szó nélkül hagyni, hogy a munkásság ne vegyen tudomást róluk és az ő dolgaikról, mert jól tudom, hogy az ő legforradalmibb lapjuk az “Uj Előre” az ilyen dolgokat elhallgatja, mert hiszen nem is lehet ezt elvárni egy olyan laptól amely maga is csal, hamis részvényeket hirdet mint a Partos féle részvények. Itt volna már az ideje, hogy már valahára a munkásság azt mondaná a csaló társaságnak, pokolba veletek minden verseny lovatokkal, politikátokkal, megkezdjük és felépítjük a Nagy Ipari Szervezetet amelyben nem ismerünk sem lóversenyzőket sem politikusokat, hanem küzdünk egy szent célnak a megvalósításáért az Ipari Demokráciáért. J. Zsurzsa. FELÜLFIZETÉSEK A BÉRMUNKÁSRA Nov. 25-től — dec. 8-ig. IWW cs. Pittsburgh....... 15.00 MBSZ. East Pittsburgh. .. 64.13 Martins Ferry olvasók .. 3.15 CHICAGÓBAN december 15-én, szombaton este 8 órai kezdettel a Harlan, Ky., bányászok segélyezésére tánccal egybekötött MŰSOROS ESTÉLY lesz az ifjúsági csoport rendezésében. Minden jövedelem a Harlan, Ky. bebörtönzött bányászok segélyezésére lesz fordítva. Belépő jegy 15c. Mindenkit szívesen látnak. A munkaidő története Az amerikai gazdasági élet folyton változó panorámáját, misem illusztrálja jobban, mint az ipari munkaidő története. A munkaidő kezdettől fogva szerves problémát képezett, ami körül a legvéresebb harcok folytak. A gyári termelés kifejlődése előtt a munkásokat “napfelkeltétől napnyugtáig” dolgoztatták. Ez természetesen rendkívül hosszú és megerőltető munkát jelentett tnyáron és kevesebbet télen. A gyári termelés rendszere egyforma hosszú időt vezetett be télen, épp úgy, mint nyáron. Ugyanakkor a szakszervezeti és egyéb munkásmozgalmak is életre keltek, harcolva emberségesebb bérért és munkaidőért. A tizenkilencedik század elején az amerikai iparban a 14 órás munkanap általános volt s ugyanakkor a munkások 10 órás munkanapért harcoltak. Amerikában a rövidebb munkanapot a kormány vezette be 1840-ben, amennyiben a szövetségi alkalmazottak napi munkaidejét 10 órára csökkentette. A polgár háború után a vezető amerikai ipartelepek a heti 60 órás munkaidőt vezették be. A nyolc órás munkanapért rendkívül hosszú és véres harcokat kellett vivniok a munkásoknak. Végre is 1868-ban a kormány ezt hivatalosan is bevezette, de az ipari élet vezetői csak a háború után adoptálták. Az Egyesült Államok legfontosabb iparágában a vas és fém iparban általában hét napos munkahetet ismertek el és a legnehezebb munka szakokban a heti 84 óra szinte átlagszámba ment. 1919-ben az első Nemezetkö- zi Munkás Konferencia (Washington) hivatalosan proklamál- ta a 8 órás munkanapot, amit 16 különböző ország adoptált. A rövidebb munkanapot az ipari pangás hozta újra felszínre. Ma már a jelszó: “8 óra munka, 8 óra alvás, 8 óra szórakozás” elvesztette eredeti fontosságát. Munkás közgazdászok sokkal rövidebb munkanapot és munkahetet Írnak elő, hogy ezáltal a technológiai munkanélküliséget és a tömegprodukció következményeit újra kiegyensúlyozzák. A szervezett munkásság ezidőszerint a 30 órás munkahét bevezetését tűzte zászlajára, ezzel szemben az NRA ipari kódjai 40 órás munkahetet írnak elő a legtöbb iparban. A 30 órás munkahét ideája nem újszerű. Ugyanezt javasolta Sir Thomas More a 16. században “Utópia” cimü munkájában, amelyben kimutatta, “hogy hat óra munkával az emberiség szükségleteit tökéletesen ki lehet elégíteni és a szabad időt az egyén fejlesztésére és boldogságának előmozdítására lehetne használni.” Flis. Az IWW ugyancsak a mai termelési eszközöket igénybe véve 20 órás vagy annál kevesebb munka hetet jelöl meg, mely lehetővé teszi, hogy a munkások vissza kerüljenek az iparokba, a termelés kerekeihez. Szerk. Martins Ferry, O. Igazi munkás érzés — amilyet a munkások rendszerében képzelünk magunknak — jellemezte azt a társas összejövetelt, amelyet a Bérmunkás olvasói december elsején Je- szenczky munkástársunk lakásán tea-estély formájában tartottak. ~Többen szóhoz sem tudtunk jönni azon érzelmektől áthatva, hogy munkások és munkás asszonyok a mai rossz viszonyok közepette is megtudják találni a nekik és hozzájuk méltó szórakozást. A kellemest a hasznossal ösz- szekötve Nyers János munkástárs tartott egy rögtönzött előadást, amelyben ismertette a mai helyzetet, annak okait és kimutatta, hogy azt megváltoztatandó a munkásoknak, a munkás asszonyoknak kell össze fogni olyan formán, ahogyan azt az IWW tanítja és hirdeti. A tőkés osztály a legerősebb szervezett hatalmával szemben csak a munkások szervezett ereje tud megbirkózni és ezért arra kéri a megjelenteket, hogy az IWW lapjait, irodalmát olvassák, tanuljanak, hogy ha ilyen irányú megmozdulás történik, mint kész harcosok vihessék győzelemre követelésüket. . Majd Kochy Géza mtárs ismertette a szervezéssel járó nehéz feladatokat és megértő szavai után a jelenlevők kilenc dollárt adtak össze szervezési munkálatokra. A munkástársnők ezután teát szolgáltak fel finom házilag készített süteménnyel valamint szenwicheket. Kóta mtársnő egy szép süteményét kisorsoltuk, amelyből 3 dollár 15 cent folyt be. Kádár mtárs külön anyagilag is hozzájárult az estély rendezéséhez. Ezúton mondunk köszönetét úgy a munkástársnőknek, mint a munkástársaknak a közreműködésért és igyekszünk az általános kívánalmat, amely any- nyiszor elhangzott, hogy hasonló alkalmakra gyakrabban egybe hívjuk olvasóinkat. A Bérmunkás Martins Ferry-i lapkezelői. MARTINS FERRY ÉS KÖRNYÉKE olvasóinkat ezúttal érte- sitjük, hogy a Bérmunkás propaganda csoport megalakult és rendes gyűléseit a hónap első vasárnap délután két órai kezdettel tartja 709 First St. Martins Ferry, O. A munkástársak tömeges látogatását kéri a Propaganda Bizottság.