Bérmunkás, 1934. július-december (22. évfolyam, 799-824. szám)

1934-12-01 / 820. szám

1934 december 1. BÉRMUNKÁS 7 oldal A fascizmus és az ellene való védekezés módja PIKA PÁL. Beszélgetések AZ ERŐFORRÁS. (Folytatás.) Ezért a nemzeti történelem­ben hívők még ma sem tudják megérteni, hogy a kapitalizmus által viselt háborúk mindig csak újabb piacok hódításáért folytak. A fejlettebb államok nemzeti kialakulásánál, maga az uralkodó osztály gondosko­dott arról, hogy saját népeinek látszólag politikai “demokrá­ciát” biztosítson. Itten léptet­ték azután életbe az úgyneve­zett “népkormányzatot,” ahol polgári jogokat biztosítottak a nép részére — abból a célból, hogy ez a kormányzat éber fi­gyelemmel fogja az uralmon lévő kapitalista osztályt képvi­selni. Ennek a “népkormány­zatnak” azután legfőbb célja volt nemzete felett őrködni. (Értve alatta a kapitalizmust.) Az ipari fejlődés haladt tovább, úgy annyira, hogy a fejlődés­ben lévő ipari államoknak, mindegyikében kicsi lett az or­szág határa az ipari cikkek el­helyezésére. Ez okozta azután az európai — majd az ebből eredő világháborút. A háború több nemzeti egységet bontott meg. De azok az államok amelyek megmaradtak továbbra is régi formáj ukban nagy rázkódtatá- sokon mentek keresztül. Mivel a háború őrülete a legszüksé­gesebb anyagokat emésztette fel, úgy azután a nemzetek nem tudtak gondoskodni, még a népeiknek élelmezéséről sem. Sok helyen forradalom zavar­ta meg a régi rendet — a nép elégedetlenségbe kitört. Az olasz munkásság egy ré­sze, akik végig harcolták a há­borút nem tudtak belenyugod­ni sorsukba és sok helyen a gyárak lefoglalását hajtották végre. A “nemzeti kormányok” nem tudtak megfelelően tovább funkcionálni. A kapitalizmus látta, hogy az úgynevezett “népkormányzat” tovább nem megbízható az ő osztály érde­keik megvédésére és azért más kormányformáról kellett gon­doskodni. Az 1920. évben, amikor az anarchoszindikalisták vezetése alatt a munkások néhány ipar­telepet lefoglaltak, amikor már szemmel láthatólag a polgári “demokrácia” nem tudott egy­ségesen a kapitalizmus olda­lán, annak védelmére felsora­kozni, akkor más államformá- Tioz kellett folyamodni, amely minden áldozatok árán a kapi­talizmus további fenmaradását meghoszsabbitsa. Az állam gé­pezet megváltoztatásával maga a rendszer nem változott, csak a polgári “demokráciát” szün­tették meg úgy, hogy az ural­mon lévő kapitalizmus teljha­talmúig uralkodjon tovább. így került azután Mussolini a kormány élére, mint teljha­talmú diktátor. Ennek a folyamatnak meg kellett történni, mert ez volt az olasz kapitalizmusnak utol­só védvára. Nem személyektől függött az olasz fascizmus el­jövetele, hanem a kapitalizmus fennmaradása hozta létre ezt a folyamatot. Mussolini, csak mint a kapitalizmusnak meg­bízható szolgája tölti be hiva­tását és bárki a helyébe hason­lóan cselekedne. A fascizmus tehát semmi más, mint a kapi­talizmusnak egységes nemzeti pártja. Ezt azzal lehet legjobban megbírálni mivel a különböző ál­lamokban különböző jelleget ölt magára. De végeredményben mindenhol a kapitalizmus utol­só védbástyája. Az uralmon lévő kapitalizmus mindent elkövet, hogy uralmát bármily nagy áldozatok árán de megtartsa. A fascizmus, amelyet nem­zeti szocializmusnak is nevez­nek, (de a név sohasem változ­tat a lényegen) mint minden politikai párt az Ígéreteken alapszik. Első sorban azért, hogy mi­nél több követőre találjon — maga Mussolini — vagy Hitler programjukba a nagy kapita­lizmus megrendszabályozását hirdeti és a középosztály régi jólétét igyekszik látszólag visz- sza varázsolni, ezért elsősorban a középosztály sietet támoga­tására, majd a professzionális egyének és hozzá tartozói és a hadseregben állástvesztett kato­natisztek. Legkiváltképen a ha­zafias érzelmekre apellál, amely által szintén sok hívőre tesz szert. Mivel a kapitalizmus nem tud tovább a polgári “de­mokrácia határain belül létez­ni, azért kellett az úgynevezett fascista diktatúrát több helyen már életbe léptetni, úgy hogy magába Európába Oroszorszá­got kikapcsolva 216 millió em­ber él a fascista diktatúra alatt, mig a polgári “demokrá­ciát?” 180 millió élvezi. A fascizmus tehát semmi más mint a kapitalista rend­szer újjá szervezett osztály in­tézménye, amelyet saját védel­mére és uralmának további megtartásának céljából létesí­tett. A fascizmus tehát lényegében nem változtatta meg a tár­sadalmi berendezkedést; csak a dülledező kapitalista rend­szer utolsó kísérletezése, hogy erőszak szervezetét az állam- gépezetet megbízható egyének kezeibe helyezze el, akik a leg- drasztikusabb eszközök alkal­mazásától sem riadnak visz- sza, hogy a magántulajdon rendszerét, ha mesterségesen is, de ideig-óráig még életbe tartsák. A fascizmus eljövetele nem egy uj korszakot jelent, hanem csak a kapitalista osztály oly szerű intézkedése, amellyel uralmát igyekszik továbbra is megtartani. Amig a kapitaliz­mus létezik, addig uralmának megtartására minden rendelke­zésére álló eszközt felhasznál. A fascizmus elleni védekezés leghatásosabb módszere az le­het csak, amellyel gyöngítjük magát a kapitalizmust. Az ame­rikai helyzetet vizsgálva az WOBBLY: Munkástárs pél­dás figyelemmel érdeklődött azon tárgyak iránt melyről ed­dig beszélgettünk, most szeret­ném bemutatni, azt az erőfor­rást, melyből ma a kapitaliz­mus, de az IWW nevelése, szervezése folytán későbben a munkásság fogja meríteni meg­dönthetetlen hatalmát. SZERVEZETLEN: Én szere­tek ilyesmiről beszélgetni. W.: Már az is vigasztal, ez a jelenség általános, hogy a munkásoknak mindég nagyobb és nagyobb része kezd ilyesmi iránt érdeklődni. Mi reméljük, ha egyszer már komolyan gon­dolkoznak ezen tárgyakról, ak­kor hamarosan csatlakozni fog­nak, felszabadulási küzdelmük­höz. SZ.: Engem is csak az tartott vissza, hogy nem voltam tisz­tában a helyzettel, nem tud­tam melyikhez csatlakozzak. W.: Az ilyen beszélgetés, a tényeknek a megtárgyalása se­gít önnek is, meg a többi mun­kás millióknak az elhatározás­ban. Most rátérünk, hogy hon­nan ered minden erő — hata­lom, — hogy ön is a többi munkásokkal annak a megszer­zésére törekedjenek, velünk együtt, ne a délibábok kerge- tésére pazarolják idejüket, energiájukat, mint a politiku­sok. Elismeri-e maga, hogy a kapitalista osztálynak azért van hatalma, mert vagyona van? SZ.: Ezt el kell ismerni, mert azért bírja megvásárolni a po­litikusokat, mert van neki mi­ből. W.: Helyes, most nézzük meg hogy szerezte a vagyonát, ha­talmát? Ugye bár az által, hogy másokkal — munkások­kal — dolgoztatott, akiknek kevesebbet fizetett ki, mint amennyit kerestek. Hogy ért­hetőbb legyen, tegyük fel, hogy maga amikor dolgozott, termelt 19 dollár értékben, de csak 6 dollárt kapott vissza. A vissza­tartott napi 4 dollár, a többi munkásoktól vissza tartott 4 dollárokkal együttesen idézte elő az összegyűjtött vagyont. Igaz? SZ.: Igaz, az úgy van. W.: Hát akkor itten kell ke­resni a bajt, az erőforrást me­lyen keresztül minket elnyom­nak. Azért az IWW minden ere­jét az iparok, munkahelyek üres frázisokat hangoztató, akár polgári — vagy radikális politikai pártok — akik nem tanultak az Európában lezaj­lott eseményekből, hogy szél­malom harccal nem lehet meg­akadályozni a fascizmus eljö­vetelét, ezek az elemek ugyan azon eszközöket ajálják, amely­nek segítségével a fascizmus Európa különböző államaiban úgyszólván minden nagyobb ál­dozatok hozása nélkül hatalom­ra került. (Folytatjuk.) Olvasd aBérmunkást! megszervezésére fordítja, mert amilyen mértékben csökkentjük a munkásoktól visszatartott profitott, mely az összegyűlt vagyont erősiti, alkotja, olyan mértékben csökkentjük a va­gyon tulajdonosainak — ka­pitalisták hatalmát is. SZ.: Milyen hasonlatban hozza az IWW ezen elméletét» a németországi názi uralom­mal? W.: A tények bizonyítják, hogy a németországi názikat, (— egy félmilliós szürkeinges bandát, a német munkásságtól visszatartott profiton szervez­te, dijazta a nemzetközi nagy­tőke. Melyet bizonyít az a tény, amit a múlt héten említettem, am amerikai kongresszusi vizs­gálat bizonyítja, hogy a Rocke­feller érdekeltségnek — nagy­tőkének, — melynek Németor­szágban is több billió dolláros befektetései vannak, nagyon is szoros kapocsban van — titkos tanácsosi minőségben és mint az egyik legnagyobb adakozó tőke érdekeltség a názikkal. SZ.: Bizony erre nem is gon­doltam, de ez igaz lehet, mert hát honnan bírták volna azt a sok szürkeingest fizetni a ná- zik ? W.: Nemcsak a németországi názi terrornál, hanem a Cuba Machado diktatúrájánál is vi­lágosan be tudjuk bizonyítani, hogy az amerikai cukor trust, tartotta hatalmon, amig a mun­kások általános sztrájkkal a cu­kor trustot is meg nem nyir­bálták és Machadot meg elza­varták. Valamint most legújabban, itt Amerikában Smedley But­ler, egyik kivénhedt tengerész­parancsnok három millió dollár ajánlatott kap a Wall Streettől, hogy itten is szervezze meg a kiszolgált katonákból a terror csapatokat názi mintára. SZ.: De ha már nem is csi­nálnak több hosznot, akkor is meg van hatalmuk, vagyonuk. Példának itt van Ford, neki meg lesz a három billió dollárt érő vagyona, ha már nem is csinálna több hasznot. W.: Igaz, az ingatlan vagyo­na meg volna, de a legnagyobb erőt ez utón behajtott jövedel­me képezi, melyet könnyen szétoszthat a hűséges csatlósai között, de ezt nem teheti meg az ingatlannal, gyárak, bá­nyák, földterületekkel, mert ha megtenné, akkor is nagyban csökkentené a hatalmát, amig a haszonnak a felosztása nem annyira és könnyebb is. SZ.: Ha nem volna hasznuk, akkor nem igen dolgoztatná­nak a gyárakban, bányákban. W.: Az IWW nagyon is tud­ja ezt, ez csak jó volna, azért mi arra törekszünk, hogy ne legyen neki haszna és próbál­ja bezárni a gyárakat. Akkor a munkásság belátná, — szin­te kényszerítve volna, — hogy a saját maga vezetésében nyis­sa ki a gyárakat, bányákat és vezesse a termelést a bér és haszon rendszer felrúgásával, az Ipari Demokrácia alapján.

Next

/
Oldalképek
Tartalom