Bérmunkás, 1934. július-december (22. évfolyam, 799-824. szám)
1934-11-17 / 818. szám
8 oldal BÉRMUNKÁS 1934 november 17. Tanulni sohasem késő AMERIKA TÖRTÉNETE, MUNKÁSMOZGALMAI ÉS FEJLŐDÉSE A MELYBŐL KIALAKULT A VILÁG IPARI MUNKÁSOK SZERVEZETE AZ IWW. Az északamerikai Egyesült Államok a föld legszervesebb kapitalista termelésének állam- szervezete és a világ imperialistáinak vezető országa. A kapitalizmusnak ezt a magas fokát, amelyben a feuda- lista maradványok teljesen hiányzanak, nem a lassú fejlődés utján éri el az amerikai társadalom, hanem két évszázad gyors haladásával Íveli át. Az európai árutőke málr 1492 ben fölfedezi Amerikát, de ez az Egyesült Államok területén vándorló indián törzsekre nem gyakorol jelentős hatást. Az Egyesült Államok alapjait angol gyarmatosok fektetik le a 17. század első évtizedeiben. A tengerpartokon letelepedő angolokat gyors egymásutánban követik ir, francia, holland, svéd és német úttörő rajok. Ezek az ország belsejébe hatolnak és visszaszorítva a vérrokon közösségben élő indián törzseket, ezeknek a vadászterületeit legelőkké, szántókká alakítják át. A korlátlan mértékben rendelkezésre álló termelőeszközökhöz a gyarmatosok csak saját munkaerejüket használhatják föl és igy osztályellentétek leginkább az eladósodott föld- mivesek és a hitelező kereskedők között állanak fönn. Azonban az Európából áttele- pedet vállalkozók már ismerik a kizsákmányolás módszerét és ezért LaCasas szerzetes eszméjét, a néger rabszolgamunkát is bevezetik. Megindult a hatalmas rabszolgavásár, a néger munkaerő rettenetes kizsákmányolása és a vállalkozók meggazdagodásának gyors folyamata. A 18. század Amerikája a rabszolgakereskedők és rumcsempészek, az aranykutatók, a telekspekulánsok és a pénzuzsorások brutális eldorádója. JSzek az uj amerikánusok hamarosan szembekerülnek az angol anyaországgal, amely nagy adókkal és kereskedelmi korlátozásokkal zaklatja őket. Ezek az ellentétek az 1773— 83-as időkben nyílt harcokban robbannak ki és a gyarmatok függetlenségéhez, az Egyesült Államok megalakításához vezetnek. Az uj köztársaság, a _de- mokatikus hazafiak kicsiny csoportja a demokrácia nevében zsákmányolta a rabszolgák hatalmas nagy tömegét. De a demokratikus polgároknak nincs idejük ügyelni a demokráciára, mert a profit; szerzés csodálatos lehetőségei nyílnak meg az ügyes spekulánsok előtt, az ingyen munkaerőből. Az 1793-ban föltalált gyapotmag — tisztítógép a gyapottermelésnek tízszeresére való fölemelését teszi lehetővé. A termelés 1801-ben 18 millió font, 1810-ben már 93 millió font. A napóleoni háború nemcsak a gyapotárak magasságát biztosítják, hanem föllenditik az egész kereskedelmet. Az angol tőke segítségével a négerek és a bevándoroltak munkaerejének kizsákmányolása által a tőkeakkumuláció is kezdetét ; veszi. A tőke belső piaca és a szabad munkaerő mennyisége egyre növekszik. Mig az Egyesült Államok déli részén hajórako- mányszámra szaporodik az importált és tenyésztett rabszolgasereg, addig északon megindul az a nagyszerű vándorlás, amelyben együtt találjuk Európa gazdasági és politikai menekültjeit, akik az emberi társadalom fejlődésének fokozatait kutatják. Keletről nyugatra vándorló úttörők élén a prémvadászok, halászok és a visszaszorított indián törzsek haladnak. A szabad területeken földközösségeket létesítenek. A hatalmas állatcsordákat terelő cowboyokat kézmüiparosok és kereskedők követik. A tengerparton és a folyók mentén gombamódra szaporodó városokba pedig bevonulnak a bérmunkások. Ebben a társadalomban már kiéleződnek az osztályellentétek és a proletáriátus az osztályelnyomással szemben szocialista mozgalmat teremt meg. Ugyanekkor az uralkodó osztály különböző érdekcsoportjai is ösz- szecsapnak. A déli államok nagybirtokosai a korlátlanul kihasználható rabszolgamunkaerőt, az olcsó iparcikkeket és az alacsony vámokat kívánják. Viszont az északi államok az iparban használhatatlan rabszolgamunka ellen, a magas ipari árak és a védővámok mellett foglalnak állást. Az északi országok gazdasági fejlődésük biztosítása céljából a hatalom átvételére törnek és miután ez más utón nem sikerül, 1861-ben kirobbantják az úgynevezett rabszolgaháborut. Ebben a háborúban félmillió ember hulláján keresztül Észak győz Dél fölött. Ez a háború ugyvan elkönyvelve, hogy ez a háború szabadította föl a négereket a rabszolgaságból, pedig nem: mert azok ma is csak rabszolgák, még pedig velünk együtt bérrabszolgák, azoknak velünk együtt kell fölszabadulniok. Az Egyesült Államok kapitalistái már 1800-ban Louisianát megvásárolták Napóleontól, 1810-ben a spanyoloktól Floridát foglalták el, 1845-ben a Mexikótól elszakadt Texast kebelezik be, 1874-ben elfoglalják Californiát és Uj Mexikót, 1853- ban Japánt kereskedelmi kikötőinek megnyitására kényszerítik, 1867-ben Alaszkát vásárolják meg Oroszországtól. A Ha- wai (Sendvich) szigetcsoportot 1893-ban vonták érdekkörükbe, majd territóriumuk lesz. Az amerikai kapitalisták amit pénzzel vagy politikával fenyegetéssel nem bírtak megszerezni, azt fegyverrel foglalják el, 1898-ban a spanyoloktól háborúval veszik el az Antillákat es a Filippini szigeteket. A 19. század utolsó évében Samoán osztozkodnak a németekkel. Beavatkoznak a kínai ooxerlázadásba és közvetítő ként szerepelnek az orosz-japán háborúban. Az amerikai kapitalisták egymásután szerzik meg Haitit, San Domingót és Panamát, majd a dán nyugatindiai szigeteket. Mégis az imperializmus ezen közvetlen foglalásainál sokkal jelentősebbek burkolt formájú hódításai. Néhány évtized alatt Délamerika hatalmas és gazdag területéről kiszorítják az európai tőkét és egész Délame- rikát Középamerikával egyetemben az Egyesült Államok gazdasági ellenőrzése alá helyezik. Az úgynevezett Monroe elvet, amely szerint: Amerika az amerikaiaké, amelyet oly módon váltják föl profittá, hogy az egész Amerika az Egyesült Államok kapitalistáinak Mono- polisztikus kizsákmányolási területe. Géza Kochy. (Folytatása következik.) A kapitalizmus a felelős Egy illinoisi professzor Dr. A. L. Sachar az University of Ilii nois történelem tanára legutóbb egy előadásában Cleveland, O.- ban az antiszemitizmusról beszélve kifejtette és a hallgatóságával megértette, hogy azt maga a kapitalizmus éleszti és céltudatosan a saját életének a meghosszabbítására használja ki. A professzor szerint ennek dacára az antiszemitizmus ellen nem kell hadjáratot vezetni, hanem magát a kapitalista rendszert kell megváltoztatni, mert ha megszűnik a magán tulajdon rendszerén levő kapitalista rendszer, vele együtt eltűnnek azok az eszközök, amelyekkel a rendszer tartotta fel önmagát. OPEN FORUM Los Angeles Californiában az IWW rendezésében az IWW Hallban, 280 Lang Bldg. 212 S. Spring St. minden vasárnap este 8 órai kezdettel. Belépő dij NINCS. Kérdések. Hozzászólások. SUNDAY, November 18th Speaker: Jack Kenny. Subject : American Fascism. SUNDAY, November 25th. Speaker: Atty. Arthur E. Briggs. Subject: California, We’re Here! A buffaloi Modern Színkör szinelőadással egybekötött táncmulatságot rendez 1934 november 18-án, vasárnap este a Liberty Hallban, 1993 Niagara St. Színre kerül a “M O R F I U M” 4 felvonásos dráma. Belépő jegy előre váltva 25c., a pénztárnál 30c. Kezdete pont fél 8 órakor. A tánc zenét Rácz Jancsi zenekara szolgálja. OlvasdaBérmunkást! Észak és Dél munkaadói egyek a munkások ellen (Folyt, az 5-ik oldalról.) ség joga mindig kétségbe vonható ha azok sztrájkolok. 6. A munkások megnyuzásá- ban mindig, kihasználták az alkalmat. 7. A sztrájkolok mindig ösz- sze ütközésbe jönnek a törvénnyel, ha a sztrájkolókon kívül mást is megbántanak. 8. A szervezet vezetői legyenek felelőségre vonhatók minden erőszakosságért, még akkor is, ha a munkáltatók helyezik el a bombát. 9. Segély csak azoknak folyósítható, akik nem hajtanak profitot a textil báróknak. 10. Az utolsó pont a legdu- sabb. A munkáltatók roppant esze és tehetsége juttatott bennünket oda, ahol vagyunk. Ők feltétlen megkövetelik, hogy a munkások segítsék ki őket a bajból, az üzemet azonban ők a saját belátásuk szerint irányítják. A CLEVELANDI IPARI SZERVEZET RÉSZÉRE HOZZÁNK ÉRKEZETT ÖSSZEGEK: J. Kollár, Cleveland....... 1.00 P. Turucz, Chicago....... 1.00 IWW cs. Pittsburgh....... 3.00 E. May, Cleveland........... 1.00 Hulbert Testv., Richmond 5.00 A. Dubay, Cleveland....... 1.00 L. Lefkovits, Cleveland.. 10.00 MEGHÍVÓ! A Világ Ipari Munkásai Szervezetének coraopolisi tagjai november 17-én, szombat este 8 órai kezdettel a coraopolisi Magyar Otthonban 708—4th Ave. táncmulatsággal egybekötött szinelőadást rendeznek. Színre kerül: MA-HOLNAP Tásadalmi szinmü 3 képben. Irta: Pika Pál. Belépő jegy előre váltva 25c. a pénztárnál 35c. A mulatság tiszta jövedelme, a Bérmunkás javára lesz fordítva. CHICAGÓBAN. A szervezési alapra november 24-én, szombaton este kitűnő műsorral egybekötött táncmulatság lesz az IWW Hallban, 1604 North California Ave. Belépő dij 25 cent. Minden munkást és munkásnőt ezúton is meghív a rendező bizottság. CONCERT ÉS TÁNC az osztály harc foglyai karácsonyi segélyezése érdekében. New Yorkban a hatalmas Irving Plaza East 15-ik utcai helyiségében december 14-én, pénteken este az IWW rendezésében a chicagói San Carlo és a Hippodrome Grand Opera több énekesének valamint a New York Symphony Orchestra felléptével Concert lesz. A gazdag műsort tánc követi. Jegyek már most kaphatók 25 cent személyenként.
