Bérmunkás, 1934. július-december (22. évfolyam, 799-824. szám)
1934-11-01 / 816. szám
1934 november 3. 6 oldal BÉRMUNKÁS A forradalmi szocializmus alapitóiról és a mai helyzet Irta: BAKOS MIHÁLY. Elismerés az Ha az emberiség fejlődésének történetével foglalkozunk korszakonként azt találjuk, hogy minden népnek és nemzedéknek, megvan a maga legendás korszaka, amelybe az élők óriási nagyítással vetetik visz- sza, mint valóságokat, vágyaikat és eszményeiket. Túlozva, mert csak ez az öntudatlan önámitás kárpótolhat a keserves jelenért, amelynek erején megtörnek a vágyak és a legszebb események szürke köznapi ténnyé zsugorodnak össze. Ma már tudjuk, hogy a Nemzetközi Munkás Szövetség távolról sem volt az a félelmetes hatalom, aminek a forradalmaktól és ellenforradalmaktól megrémített polgárság képzelete látta. Jelen időben még a negyedrendű ország munkássága is nagyobb tömegeket és több erőt vihet a harcba, mint akkoriban az Internationále egész nemzetközi tábora, mert a munkásosztály fejletlenebbb helyenként, másut sokkal kevésbé tudatos volt, semhogy ez máskép lehetett volna. Ami az Internationáléban nagy és félelemgerjesztő volt, az nem reális hatalma, amit csak a szervezet adhat, hanem a munkás mozgalom alapelvének és irányának világos fölismerése és kitűzése volt. De éppen ezt nem méltányolták akkoriban, sem a munkásosztály és még kevésbé az uralkodó osztályok. Kicsinyes célok, alkalmi harci eszközök, megdöbbenésre szánt csínyek foglalták el a kortársak figyelmét és a lényeget a nagy fölszabadító eszmét nagyon kevesen látták meg. Jelen korban talán helyesebben méltányoljuk az In- ternationále jelentőségét, mely abban állott, hogy nyomatékosabban mint bármely elődje, tisztábban és tudatosabban, hangoztatott némely elveket; “hogy a munkás osztály fölszabadítása csak magának a munkás osztály müve lehet,” “hogy mindennemű szolgaságnak, társadalmi nyomorának, szellemi degenerációjának, politikai függésének oka nem más, mint a munkás osztály” gazdasági alárendeltsége a munkaeszközök, vagyis az életforrásainak, urai alá;” “hogy ennek folytán a munkás osztály gazdasági fölszabadítás, a nagy cél, amelynek minden politikai mozgalmat alá kell rendelni,” “hogy a munka fölszabadítása nem helyi, sem nemzeti határok, hanem társadalmi probléma, minden országra kiterjedő, amelyben modern társadalom él.” “Mindez annyira a mai, any- nyira igaznak és súlyosnak látszik ma is, oly teljesen tartalmazza mindazt, amit a mai szocialista munkásmozgalom alapelvének ismerünk, és annak szeretünk ismerni, hogy ennél többet a sok hosszú pártprogram sem mond, legfeljebb hosz- szabbat, félrevezetőbbet és rosszabbat. Ha az Internacionále elméleti és gyakorlati jelentőségének méltatásában a helyes útra léptünk, nem szabad kitérnünk egy másik babona lerontása elől sem, amely annak belső harcaiból fakadt legtöbb ország szocialista mozgalmaiban ma is elevenen ható erővel él. Azokban az országokban a hol a német marxizmus uralkodik, tehát főként a Német Birodalomban, magában, és még egy tucat Európa más országaiban, s ugyan úgy itt Amerikában is makacs a hitük a szocialista politikusoknak. Hogy az Interna- ciónálét nem időelőttisége tette tönkre, hanem személyes viszályok, főként pedig Bakunin dezorganizáló működése benne; hogy miként az anarhizmus igazi atyja, Bakunin, ellensége volt minden organizációjának, úgy az anarhizmus célja ma is és mindig a dezorganizáció, s hogy ennek folytán nem lehetséges áthidalhatatlanabb ellentét mint amely az anarhizmus és szocializmus közt fennáll; anarhisták és szocialisták nem testvérek hanem ellenségek, sőt még tovább mennek és azt mondják: “A poletáriátus organizációjának minden tökéletesítése lépés fölszabadulása felé, szervez.- kedésének minden akadályozása hátra lépés. A proletárságnak sokkal veszedelmesebb ellenségei azon ellenfeleinél, akik szervezeteit erőszakkal rombolják szét, azok a barátai, akik összetartását állítólag a saját érdekükben lazítani akarják. Egy irány sem tett erre többet mint a Bakunini. Ezért harcolnak a magukat valló marxisták kérlelhetetlenül ellene mindenütt.” így irt jó három évtizeddel ezelőtt az úgynevezett ortodox forradalmi marxizmus első teoretikusa, Kautsky Károly. Nem fakasztott ellentmondást egy hollandi szociáldemokratának az 1904-i évi amszterdami kongresszuson tett kijelentése sem, mely szerint “az anarhisták a legnagyobb ellenségeink. Tudott dolog, hogy az említett országokban gyakran érvelnek az anarhisták ellen, hogy rendőrkémek, fizetett bujtogatók, és ez a rágalom itt Amerikában is sokszor elhangzik az ortodox marxisták és Social patrióták sajtójában. Az Internacionále története világosan rávall ezen érvek és vádak forrására. Nem kereshetjük azt másut, mint azokban a poemikus Írásokban, amelyekkel Marx Bakuninnak az Interna- cionáléban növekvő befolyása ellen küzdött (a szindikalista eszméi ellen,) amelyek végül Bakuninnak kizáratására vezettek. Ezek az írások Bakuninnak nemcsak elméleti kijelentéseit torzítják el oly mértékben, hogy azok a teljes zavarosság és értelmetlenség színében tűnnek föl, hanem a politikai és egyéni becsületbe vágó súlyos vádakkal illetik őt. Hogy ezek a váAmi nekik jár, azt nem szabad tőlük elvitatni. A novemberi választások megszólaltatnak minden szószólóját a különböző politikai pártoknak. Az elnök által kinevezett NRA bizottságnak az elnöke Mr. Rich- berg is kiveszi a részét a cam- pányból. Természetesen a jelenlegi adminisztráció álláspontját védelmezi. A napokba tartott beszédet a Citizens Clubban, ahol a republikánusok el lenvetéseire válaszolva a következőket mondotta: “A mai összekevert politikai és gazdasági rendszerben a mindig reakciós republikánus párt egy véres forradalomba akarja vinni az országot, amig a sokat hangoztatott és forradalmároknak nevezett kommunisták Charity és társadalmi biztosítást követelnek amit mi demokraták igyekezünk megvalósítani. Ezzel szemben a republikánus párt azzal a programmal igyekszik a választó polgárokat megnyerni, hogy eltöröljön minden Charityt és hallani sem akarnak semmi féle társadalmi biztosításról. És ha sikerülni fog a republikánusoknak ezzel az állásponttal többségre jutni, merem állítani, hogy ha attól a 16 milliótól megvonják a támogatást, akik ma a munkanélküliség folytán segélyen élnek, 30 nap alatt az egész országot véres forradalom fogja végig söpörni.” A fentiekből megállapíthatjuk, hogy tényleg elismerés jár a kommunistáknak. Mert az igaz, hogy — több Charityt, és társadalmi biztosítást követelnek akik esetleg kételkednek, hát elolvashatják lapjaikat, és szónokaiknak ez a slágerja. Nagy hangon forradalmat ordítoznak és pedig minden ténykedésük a forradalom lecsapolására irányul. Mostan csak arra vagyunk kiváncsiak, hogy ezt a megalkuvó taktikát is Moszkvából importálták ? dák teljesen alaptalanok voltak, azt maga Kautsky is elismeri ; “Egyáltalán nem lehet tagadni.” — írja a Neue Zeit- ban 1902-ben, “hogy Marx és barátai a harc hevében Bakunin és hívei ellen, csak úgy mint ezek, sokszor túllőttek a célon és akárhány alaptalan vádat, hangoztattak.” Mégis alig két ével rá egy német szociáldemokrata igen elterjed’: könyvet irt az Internacionálé- ról, amelyben Bakunin híveit — megint Kautskyt idézzük — alkalmilag “hazugoknak, demagógoknak, sőt gonosztevő természeteknek bélyegzik.” Másik szociáldemokrata minden európai nyelvre lefordított német füzetben a legnagyobb rosszhiszeműséggel torzítja el Bakunin tanait. A pártlapok és az agitátorok egész serege gondoskodtak aztán róla, hogy a hazugság mérge mindenhová eljusson. Másrészt némely anarhisták azt hiszik szolgálatot tesznek ügyüknek, ha ugyanilyen rosszhiszeműséggel hasonló vádakat emelnek Marx, Engels és a szociáldemokraták ellen. (Folytatjuk.) elvtársaknak Azoknak könnyebbségére, akik nem tudják a külömbséget az IWW és a kommunista párt között .— hát az alábiakból tisztán és világosan megítélhetik. Amig a kommunisták programja több Charity — társadalmi biztosítás, addig az IWW programja tisztán és világosan az osztályharcra van alapítva. Megszüntetni az osztály kü- lönbözetet, ezzel egyszer és mindenkorra eltöröljük a bérrendszert. Mit jelent a code a bányászoknak? PIPTSBURGH, PA. — Hogy a puhaszén bányászok miért nem lelkesednek az NRA által felállított bányaipari code-ért könnyen megérthető, ha Thomas James bányász magyarázatát áttekintjük. Bár a béreket öt dollárban állapították meg — mondja James — az átlagos bányász nem remélhet több mint száz napi munkát egy évben. Az ő évi keresete 442 dollárt tett ki. Hogy ha családja minden tagja részére naponta csak egy quart tejet és egy kenyeret vesz, azért 346 dollár 75 centet kell fizetni évente, melynek levonása után az évi keresetből marad, 95 dollár 25 cent, melyből fedezni kell az összes egyéb szükségleteket. Ha ebből levonunk: 12 dollárt szervezeti tagsági díjra; $5.25 a checkweighman dija; villanylámpa $9.00, robbantó anyag $30.00, szerszám élesítés $2.45, a maradvány 36 dollár 55 cent, melyből fedezni kellene minden felmerülő kiadást. NYUGTÁZÁS. Okt. 14-től — okt. 27-ig. Előfizetéseket küldtek: J. W. Horváth, Cleveland.... 1 A. Kucher, Pittsburgh....... 2 J. Halász, Cleveland.......... 1 J. Németh, Cleveland.......... 1 A. Székely, Bedford.............. 1 Mary Rosenbaum, Astoria.. 1 D. Rosenthal, Phila............. 1 L. Rost, Phila....................... 1 F. Takács, Hazelwood........... 1 St. Bukovszky, Cicero......... 1 J. Herold, Bridgeport........ 1 G. Barcza, Bridgeport......... 1 M. Vékás, Cleveland........... 1 L. Fishbein, New Vork...... 1 G. Nagy, New York........... 3 St. Visi, Detroit................... 1 F. Zombay, Bedford.......... 1 F. Szüch, So. Bend.............. 2 A. Bukovszky, Berwin........ 1 J. Havel, Garfield.............. 1 H. Varjú, Chicago............... 2 P. Pika, Chicago............ 1 FELÜLFIZETÉSEK A BÉRMUNKÁSRA Okt. 14-től — okt. 27-ig. N. N., Cleveland............. 1.00 IWW cs. Clev. W. S......... 10.00 St. Bukovszky, Cicero.... 1.00 E. May, Cleveland......... 1.00 J. Feczkó, New York....... 2.50
