Bérmunkás, 1934. július-december (22. évfolyam, 799-824. szám)

1934-09-29 / 811. szám

BÉRMUNKÁS ______________________ 1934 szeptember 29. 6 oldal Szemelvények a fuldokló “Keresztényi civilizációból” Európa legcivilizáltabbnak hitt, értsd kapitalista keresz­tény civilizációból vett “sze­melvény” után térjünk az it­teni kontinensen dühöngő, “az úgynevezett legdemokratiku­sabb civilizációhoz.” “Húsz mil­lió lélek” — a “New York Times” tudósítása nyomán — van a Charity listán. Ezek a hivatalos számok alapján része­sülnek a hőség közepette — ala­mizsnákban, a mig a dolgozók kényszerülnek bérharcokat vív­ni valamiVel nagyobb darab kenyérért, valamivel jobb munkafeltételekért. A bérharcok állandó jellen- ségei a legdemokratikus ke­resztényi civilizációnak. Az egyenruhába bujtatott zsoldos hadfiak most próbálják ki a már sokat említett keresztényi civilizáció legújabb áldá­sait a gépfegyvereket, grá­nátokat és mérges gázokat, mirajtunk a minden java­kat termelő bérmunkáso­kon. A keresztény állam most van elemében. A vitéz tábornokok hadi terveket dolgoznak ki, nem a külső, hanem a belső osztály ellenség a proletárság ellen. Az .egész kontinens para­zitái tüzet okádnak a szent profit érdekében. A vezető szerepet ezen a téren California végzi. Előttünk fekszik “Az Ame­rican Civil Libertie’s Union vizsgálatai révén nyilvánosság­ra hozott jelentés. Ez a terje­delmes és sok nyomtatott ol­dalon közzé tett jelentés Lew Levinson aláírásával a “Na­tion” 1934 aug. 29-iki számá­ban látott napvilágot. “Ez a sebesültek és halálesetekről szoló jelentés hasonló egy nagy háborús katonai kampányhoz és igy valószínű, hogy nem tartalmazhatja a holtak és sebesültek teljes számát és név­sorát.” A rendőrség csak a maga se­besültjeiről, a sztrájktörők, gunmenek, vigilantees (polgá­rokról, értve a fogdmegeket,) roham csapatok stb. számolt be. A szóteljes értelmében, a nézőközönséget, gázzal, clubbokkal ütlegelte a ren­dőrség, a milicia és a pol­gári csőcselék. Sokakat megnyomorítottak. Szám­talan otthonba betörtek. Nem tekintve a magán- tulajdon szentségét, össze­törve bútorokat, feldúlták a házakat. A friscoi brutalitásokról csak ez év julius hó 1-ig van hiva­talos kimutatás. A californiai osztálytudatos nincstelenek a hatóságok és csőcselék polgárság féktelen terrorjának prédául dobatott. Los Angeles kivételével a moz­galom földalá kényszeritettett. Kényszer fényképezés, fekete lista, az ellenfél állandó táma­dásainak van a proletárság Ca­liforniában kitéve. Pártfogók­tól, hírlapoktól, melyeknek ré­vén sérelmeiket a köz elé jut­tathatnák. a proletárok Cali- forniában nincsenek. Ha meg­kísérlik helyzetükön a javítást, renkivüli 4 láb hosszú furkos botokkal, gázbom­bákkal, vas csövekkel, és puska golyókkal fogadják őket. Ez a keresztény civilizáció és igy néz az ki Californiában. De egyebütt is ezen a kontinen­sen. A nyáron, az Imperial völgy­ben folyt sztrájk alkalmával — jobbára migratory (vándor munkások) és azoknak az osz- tálysorsosaai a szervezett mun­kások, védőik és védelmi szer­veikkel együtt, magán hadse­regek, rendőrök és a polgári csőcselék minden bűnt elkövet­tek a harcban álló bérrabszol­gák ellen. Sok száz a letartóz- tattottak száma: vízzel, gáz­zal, tűzzel terrorizálták ezeket szabad vadként kezelt porletá- rokat, — kik közül a legtöbb napi 35 cent bérért robotolt. Senki se tudja, hogy kik az Imperial Valley sebesült­jei. Háborús börtönökbe zárva; láncra verve; min­den országutat blokád alá helyezve, tették lehetetlen­né ezen osztályharcosokhoz élelmiszereknek a szállítá­sát. Los Angelesben a hihetetlen­nek hit szadista “Red Squad” irgalmatlanul zúzta be a mun­kások koponyáit. Fentieket a se szerit, se számát meghaladó mindennemű roham csapat — felszerelve ostorral, csákány nyelekkel stbbel — ront áldo­zataira. Hangversenyek, sport­játékok sőt gyermekek szóra­kozása is, széjjel robbantattott ezen bestiák által. Észak California területén a vörösök üldözése, már nem is volt üldözés, hanem formális háború. Kisebb összeütközések tör­téntek heteken keresztül bérharcban álló és sztráj­kot törő munkások között. A rendőrség közbelépett és számtalan munkást lőtt hátba. Merriam kormányzó, Rossi polgármester és Quinn rendőr­főnök felbátoritása folytán, s kisebb tengerparti polgármes­terek buzdítására, vigilantos csoportok alakultak a követke­ző elnevezésekkel: “Minute Men, White Guaards, Silver Shirts, Ku-Klux-Klanners.” — Az országutakat elárasztva épp­olyan szellemben — mint pro­totípusaik — a német barna ingesek rohanták meg áldoza­taikat. A CLU által közzé tett lajstrom hatszáz hadifogolyról tesz jelentést. Ez volt a hatal­mas razzia eredménye. Hogy ez.ek, milyen elbánásban ré­szesedtek, erről hallgat “a ke­resztény civilizáció” króniká­sa. Sokan ezek közzül óvadék hiányában, mely ezer dollárt követel minden egyestől — ma is a börtönök lakója. Vezéreik, ügyvédeik, minden lehetőség­től meggátolva. A törvényszékek antagonizmusa, a pribékek üt- legei igazolja a hitlerizmus gyakorlatbani ide plántálását. A lajstromon közzé tett je­lentés a rendőrségi kommüni­kékból, kórházi felvételi lapok nyomán, napi hírekből, vagy közvetlen az áldozat által le­adott adatok nyomán és esküt (affidavit) által került a nyil­vánosságra. A lajstrom részle­ges és azoktól ered, kik orvosi kezelésben részesedtek. A ren­dőröket roham csapatokat és sztrájktörőket ért sérülést is tartalmazza, melyből néhányat alább bemutatunk. ALAMEDA julius 2. — W. Dacey 126 Maitland Ave. a cső­cselék által bántalmaztatott, hátsérülés. BERKELEY, julius 19. — Mrs. B. F. Sandow 1730 Fran­cis St. üveg cserepek áltaal sé­rült. Vörös ellenes figyelmezte­tés után ablakait téglákkal zúz­ták össze. A Finnish Hallban a raidek alkalmával sok mun­Ez az egyén munkás lapokat olvas és szereti magát radiká­lis színben mutogatni. Talán sikerült volna neki ez még so­káig, ha a Draper gyári mun­kások győzelme ki nem kény­szeríti belőle az igazi arcula­tát. Minden Bérmunkás olvasó előtt tisztán áll az a tény, hogy a Draper gyár munkásait nem a jólét vitte a szervezkedés út­jára és a követeléseik felállítá­sában is a helyzetük volt a pa­rancsoló. A sztrájk előtt a Draper gyárban éppen úgy mint más helyeken a bossok a rokonságot és azok barátjait juttatták előbb a munkaalkalmakhoz. Ezek a Jouzouk eladva egy tál lencséért minden emberi jogu­kat, beszervezkedtek a bossok által felállított Company unió­ba. A munkások nagyszázalé­ka kiszolgáltatva mindenféle megaláztatásoknak, határozták el, hogy a gyárból egy száz százalékos szervezett műhelyt csinálnak, hogy lehetetlenné tegyék, hogy csak a barátok részére legyen munka alkalom, olyan szervezetet, amely utján a munkást embernek tekintik nem igavonónak. Ezeknek a követeléseknek a megnyerése bőszitette fel a mi magyar formánunkat annyira, hogy az IWW-t reakciósnak mondja, mely az egyéni véle­ményt, meggyőződést elnyomja (értsd alatta a talpnyalókat.) Szinte magából kikelve ordítoz­ta egy társaságban, hogy az IWW és a Draper sztrájkolok munkás ellenes cselekedetét, hogy csak azokat engedik a gyárba dolgozni, akik a vörös kártyával rendelkeznek. E sorok írója mire szóhoz juthatott a foreman ur ellépet. kás kisebb-nagyobb sérüléseket szenvedett. 2600 San Pedrp Ave. alatt levő Comrades Hall név alatt is ismert fenti ott­honban. BRAWLEY, január 10, 11, 12. — Az Aztaca Hallban, ren­dőrök, deputiek, Am. Légiósok és polgári rohamcsapatok raid- et rendeztek kátrány gázbom­bákkal és furkos botokkal. Hall lerombolva. írógépek összezúz­va, bútorok darabokra zuzat- tak. 150 letartóztatás, 350 se­besült. Börtönök túlzsúfolva, szükség börtönökkel megtoldat- tak. Egyénilek sérültek lajstro­ma, nem volt megkapható. Hatalmas sorozata van még a feltüntetett erőszakosságok­nak, de az itt említettek ele­gendők arra, hogy bizonyítsuk azt, hogy a civilizáció védelmé­ben való feljajdulás csak akkor történik, amikor a munkások a maguk védelmére állnak ösz- sze. Mint eddigi írásainkban kimutattuk minden eszköz szent amit a munkásság el\en felhasz­nálnak, de erről jövő száma­inkban hozunk ismertetéseket. Chicago, szeptember 16. Lőwy Ármin. De mi gondoskodunk róla, hogy úgy a magyar munkások, mint a Daraper gyár munkásai, akik több mint három hónapig szembe szállva a nélkülözés és a munkátlanság minden követ­kezményével megismerkedje­nek személyével, mert szüksé­ges, hogy azokat, akik a Dra­per munkások gyönyörű össze­tartását és három hónapos ki­tartását, napi huszonnégy órás picket vonal tartását gyalázat tárgyává teszik, azokat kell, hogy a munkások aszerint ke­zeljenek is. Hogy ennek a magyar fore- mannak a lezüllöttségét telje­sen értékelni tudjuk ismerni kell az AFofL clevelandi tit­kárának McWeeney-nek a ki­jelentését már azután, amikor a harc az IWW oldalára dőlt el. Az AFofL tisztviselőit nem le­het az IWW jóindulatával vá­dolni, mégis azt mondotta, hogy a Draper gyár munkásai­nak harca, páratlan a munkás harcok történetében. Ezt látjuk mi is és csak a talpnyalóknak lehet olyan véleményük, mint a mi magyar foremanunknak. Gondoskodunk, hogy a VanDor gyárhoz is eljusson az IWW szervezési kampánya, ahol szembe fogunk nézni vele is. J. N. NEW YORK. A hajó munkások 510-es számú csoportja műsorral egybekötött TÁNC ESTÉLYT tart október 6-án, saját termében 26 South St. Az IWW minden tagját és azok barátait ezúton is meghívják erre az estélyre, amelynek a jövedelme a városi szervezési alapra lesz fordítva. Ahová még nem jutottunk el a szervezés munkájával TÜKÖR KÉP EGY VANDOR GYÁRI MAGYAR FOREMANRÓL.

Next

/
Oldalképek
Tartalom