Bérmunkás, 1934. január-június (22. évfolyam, 773-798. szám)

1934-02-10 / 778. szám

1934 február 10. BÉRMUNKÁS 7 oldal A vallás és a munkásmozgalom Az alábbi értekezést az akroni csoportunk rethorikai tanfolyamán tartotta P. Rekettye mtárs. Bár a vallásnak nagy része van a munkásmozgalom fejlődésének gátlásá­ban, nem osztjuk teljes egészében az előadó véleményét. Ezt az előadás leközlése után ezen a helyen fogjuk ismer­tetni. Szerk. Sokszor hallani kijelentése-'*’ két, “hogy a vallás magán­ügy;’’ lelki szükségletből faka­dó szeretet és hódolat az isten iránt, és ezért nem szabad val­lási kérdéseket érinteni akkor, ha vallásos meggyőződésű em­bereket a radikális munkásmoz­galom részére akarunk meg­nyerni. A kérdés megvitatását na­gyon fontosnak tartom, mert ugyvélem, hogy a mai társadal­mi rendszer átalakításának munkáját roppant megkönnyit- hetné az a körülmény, ha az egyetemes dolgozó emberiség nagyobb rétegét nyerhetnénk meg a forradalmi eszmék szá­mára. Azt a megállapítást egyetlen józan gyakorlati eszü ember sem tagadhatja le, hogy eddig minden társadalmi átala­kítást célzó törekvés nem a kapitalista osztály direkt ellent, állásán törött vagy törik meg, hanem a munkásosztály szerve­zetlensége, széjjeltagozódott- sága folytán. Nem volna e kérdésnek oly nagy alapvető fontossága, ha a külömböző vallás-felekezetek- hez tartozó munkások tulvilá- gi boldogságát célzó törekvése csak a radikális mozgalmak iránt való közömbösségben me­rülne ki, de a főveszély abban van, hogy ezek a munkások na­gyon könnyen mozgósíthatók akár közvetve vagy közvetlen a munkásosztály bármily meg­mozdulása ellen, egyházi szer­vezeteiken keresztül. Ez a meg­állapításom, természetesen, egy- szersmint vád is ellenük, s ok­szerűen fel kell merülni annak a kérdésnek, hogy a válás va­lóban magán ügy-e, továbbá, lehet-e remény arra, hogy kü­lömböző vallásfelekezetekhez tartozó munkásokat megnyer­hetjük a forradalmi eszmék számára addig, amig valamely egyházhoz tartoznak ? Maga a vallásos hit az em­beriség történelmével kezdődik és már évezredek óta, mert a természeti jelenségek végső okát alacsony kultúrájánál fog­va megérteni nem tudta, min­den működő természeti jelen­séget vagy hatást természet- felettinek hit isten fogalma alatt. Az emberi ész fejlődésé­nek folyamata alatt ez az alap­fogalom a legváltozatosabb el­fajulásokon ment keresztül. De ha eltekitünk isten képmásának finom változásaitól és tarka alakulataitól, úgy belső tartal­mára nézve megállapíthatjuk, hogy: A vallás tudomány-ellenes; Irtózik a tudománytól mint a természet az üres tértől. A val­lásos-hit állandóan a csodák hite és mint ilyen az ész ter­mészetes hitével kiegyenlithe- tetlen elentétben áll. Lelketlen mert azt tanítja, hogy ez az élet csak a siralom völgye, ahol a nélkülözéssel és megaláztatás­sal e rövid életben érdemessé tehessük magunkat a tulvilági örök életre. Opportunista, mert minden időben az uralkodó osz­tály szolgálatába állt megfele­lő haszon ellenében, a munkás- osztály elnyomására. Ha egy vasárnap délelőtt úgy tiz óra tájon végig sétál az em­ber az utcán, szokatlanul né­pesnek tűnik fel. A templomok körüli minden talpalatnyi hely autókkal megtöltve, elvitatha- tatlanul bizonyítja, hogy még roppant nagy azoknak a szá­ma, akik hisznek a tulvilági örök-életben és a legszomorubb ebben az, hogy ezek majdnem kivétel nélkül munkásemberek. Bátorság kell ahhoz, hogy egy öntudatos munkásember egy templom küszöbjét átlépje: Kötés alatt levő seb ez, mely- lyet nem szívesen bontunk fel, mert szerfölött szomorú nézni a munkásosztály testéről eme leamputált cselekvő erőket. . . Ezen kijelentésemmel ter­mészetesen azt is állítom, hogy a vallás nem magán ügy, ha­nem a szó legszorosabb értel­mében vett közügy, ha a val­lás alatt a mai kereszténység azon alakulatait értem, melyek az emberiség, főként a dolgozó emberiség tulvilági boldogságát célozzák. Ennyi vád után azt hiszem elérkeztem azon főkérdés rész­letes bírálatához mellyet célul tűztem ki; kifogom mutatni, hogy a vallás nem magán ügy, befogom mutatni a vallás és a múnkásmozgalom ellentétes irá­nyait ; azok történelmi szere­pét, továbbá megpróbálom je­lölni azon utat és módozatokat, mellyekkel a legeredményeseb­ben megagitálhatjuk azokat a munkásokat, akiknek a legjobb belátásom szerint közöttünk volna a helyük. Már az imént említettem, hogy a vallásos hit régi keletű, és hogy az idők folyamán meg­számlálhatatlan változáson ment keresztül. A vallásos hit kez­detleges formája mitológiai képzetekből keletkezett, mely­nek okait az ész okozati szük­ségleteiben találjuk. A^ isme­retlen jelenség utáni magya­rázó okban, úgymint villámlás, dörgés, földrengés, holdfogyat­kozás stb. Ha egy kutya rá­ugat a holdra vagy egy harang­ra, melynek nyelvét mozogni látja, nemcsak félelmet árul el, hanem ezen ismeretlen jelenség DOSZTA Ez a szó jutott az eszembe. Mikor a katonai gyakorlaton voltam, egy horvát faluban voltam beszálásolva, a szom­széd kertben szép szilva ter­met. Hajnalban, mielőtt tovább indultunk átmentem a kertbe és szedtem a szilvákból, vigyáz­va, hogy a fa gályáit meg ne sértsem, mert tudtam, hogy azért a tulajdonos haragszik. A gazda a fának a tetején volt bizonyára hasbnló célból, ezt onnan tudtam meg, hogy ami­kor már jócskán volt szilvám rám szólt, hogy DOSZTA. Ez pedig magyarul annyit jelent, hogy ELÉG. Éhez hasonló érzelmekkel va­gyok a chicagói Nagybizottság saját tengelye körüli forgását látva. Ugyan nem lenne sem­mi közöm hozzá, ha továbbra is. a saját magukat kinevezet­tek egymásközött tovább fo­rognának, de ugylátszik, hogy ez kevés egyeseknek a fentartására és ezért jóhisze­mű, de a valódi célt megnem látó munkásembereket is ki­akarnák használni olyanok sze­mélyes támogatására, akik min­denütt vannak, mindenütt han­gosak csak az osztályharc vo­nalától tartsák magukat tisz­tes távolságban. Ha az osztályharcos munká­sok társas estéket rendeznek valakik támogatására, akkor elsősorban azok érdekében kell ezt tennünk, akik értünk, a munkásosztályért harcoltak és itt követelte áldozatul az osz­tály bíróság. Azután közöttünk vannak ma is olyanok, akik a mozgalmunkért tesznek, lapja­ink érdekében agitálnak, iro­dalmunkat igyekeznek elhelyez­ni annak dacára, hogy a télviz idején rongyos cipőkben, üres gyomorral teszik ezt. Ha se­gíteni embertársi kötelessé­günk, akkor ezek jöhetnek csak számításba, de nem a Nagybi­zottság és egyébb humbugok­ban tetszelgők. Ideje, hogy Chicago öntuda­tos magyar munkássága tuda­tára ébredne a rajta élősködők mesterkedéseinek és félreért hetetlenül oda kiáltaná nekik, hogy DOSZTA. Sz. J. okai megismerésére való homá­lyos törekvést is. Az emberi ész fejlődésével aztán termé­szetismeretei is bővültek, ugy- annyira, hogy mire az emberi társadalom összetettebb for­májához ért, már a vallás nem csak a holdat ugatta, hanem erkölcsi törvényeket szabott és olyan hatalmi tényezővé nőtte fel magát, hogy uralkodók télviz idején mezítláb zarándokoltak parancsára Rómába bünbocsá- natért. Erkölcsi törvényeket szabott de maga erkölcstelen módon élt. (Folytatjuk.) Mi a fascizmus? A fascizmust röviden a kö­vetkezőkép körvonalazhatjuk: rendkívüli törvényes harcos mozgalma a középosztálynak, a bankárok aranyával financi- rozva és a nagyravágyó mili­taristák által irányítva, abból a célból, hogy a munkáltató, bankár, váltó-hiéna és a ház- tulajdonos — általában a para­zita osztály — életét egy ki­csivel hosszabbra szabja, mint amit a rendes fejlődési folya­mai^ szabott ki számukra. A fascizmus a maga valósá­gában nem egyéb, mint egy reménytelen és ideiglenes kísér­letezés. A végszó mindeneset­ben a géprendszerü termelés. A fascizmus tartóssága is nagy­ban azon alapul, hogy a gép­rendszer fejlődése milyen fo­kon áll abban a bizonyos ország­ban, melyben a fascizmus élet­re kelt. Olaszországban, tekin­tettel az alacsony fokon álló géprendszerre, Mussolini 16 évig uralkodott, mielőtt az el­ső számot tevő ellentállásra ta­lált. Németország, mely már nagyobb mértékben iparizált, a fascizmus talán még két, há­rom évig élhet — nem tovább. Az Egyesült Államokban, mely már 95 százalékig iparizált, mindössze egy-két évig tart­hatná fel magát. És micsoda felfordult és szenvedésteli évek lennének ezek! Ennek végével azonban a fascizmus az előre meghatározott sorsára jutna azon egyszerű oknál fogva, mert a társadalom irányításá­ban semmi sem lehet sikeres, ami nélkülözi a tudományos irányítását az iparoknak. E tekintetben az IWW. — felette áll az összes politikai és gazdasági mozgalmaknak ez or­szágban. Az Egy Nagy Szerve­zet tervezete az ipari adminisz­trációnak teljesen megfelelő. Mentes a theoritikus dogma- tizmusnak minden szenyétől, mely Német és Olaszországot az egymással verekedő szekták csataterévé tette. Az IWW az alapfontosságu szolidaritást ta­nítja és az általános sztrájk fontosságát hirdeti a politikai cserebere és megalkuvás ön­gyilkos esztelenség helyébe, mely karakterizálja az európai munkásmozgalmat. A fasciz­mus a szektarianizmuson hí­zik, melyre — a munkásosztály szerencsétlenségére — a Marxi mozgalom is rátévedt. Az IWW teljesen tiszta az ily esztelen- ségektől, amennyiben kezdettől fogva a meghatározott ipari alapon volt. DETROITI csoportunk he­lyiségében MINDEN va­sárnap d. u. 3 órai kezdet­tel rethorikai előadás van Csik mtárs vezetése mel­lett. A részvétel ingyenes csak a pontosság kívántatik meg. Olvasás után adja lapunkat szomszédjának

Next

/
Oldalképek
Tartalom