Bérmunkás, 1934. január-június (22. évfolyam, 773-798. szám)
1934-02-10 / 778. szám
1934 február 10. BÉRMUNKÁS 7 oldal A vallás és a munkásmozgalom Az alábbi értekezést az akroni csoportunk rethorikai tanfolyamán tartotta P. Rekettye mtárs. Bár a vallásnak nagy része van a munkásmozgalom fejlődésének gátlásában, nem osztjuk teljes egészében az előadó véleményét. Ezt az előadás leközlése után ezen a helyen fogjuk ismertetni. Szerk. Sokszor hallani kijelentése-'*’ két, “hogy a vallás magánügy;’’ lelki szükségletből fakadó szeretet és hódolat az isten iránt, és ezért nem szabad vallási kérdéseket érinteni akkor, ha vallásos meggyőződésű embereket a radikális munkásmozgalom részére akarunk megnyerni. A kérdés megvitatását nagyon fontosnak tartom, mert ugyvélem, hogy a mai társadalmi rendszer átalakításának munkáját roppant megkönnyit- hetné az a körülmény, ha az egyetemes dolgozó emberiség nagyobb rétegét nyerhetnénk meg a forradalmi eszmék számára. Azt a megállapítást egyetlen józan gyakorlati eszü ember sem tagadhatja le, hogy eddig minden társadalmi átalakítást célzó törekvés nem a kapitalista osztály direkt ellent, állásán törött vagy törik meg, hanem a munkásosztály szervezetlensége, széjjeltagozódott- sága folytán. Nem volna e kérdésnek oly nagy alapvető fontossága, ha a külömböző vallás-felekezetek- hez tartozó munkások tulvilá- gi boldogságát célzó törekvése csak a radikális mozgalmak iránt való közömbösségben merülne ki, de a főveszély abban van, hogy ezek a munkások nagyon könnyen mozgósíthatók akár közvetve vagy közvetlen a munkásosztály bármily megmozdulása ellen, egyházi szervezeteiken keresztül. Ez a megállapításom, természetesen, egy- szersmint vád is ellenük, s okszerűen fel kell merülni annak a kérdésnek, hogy a válás valóban magán ügy-e, továbbá, lehet-e remény arra, hogy külömböző vallásfelekezetekhez tartozó munkásokat megnyerhetjük a forradalmi eszmék számára addig, amig valamely egyházhoz tartoznak ? Maga a vallásos hit az emberiség történelmével kezdődik és már évezredek óta, mert a természeti jelenségek végső okát alacsony kultúrájánál fogva megérteni nem tudta, minden működő természeti jelenséget vagy hatást természet- felettinek hit isten fogalma alatt. Az emberi ész fejlődésének folyamata alatt ez az alapfogalom a legváltozatosabb elfajulásokon ment keresztül. De ha eltekitünk isten képmásának finom változásaitól és tarka alakulataitól, úgy belső tartalmára nézve megállapíthatjuk, hogy: A vallás tudomány-ellenes; Irtózik a tudománytól mint a természet az üres tértől. A vallásos-hit állandóan a csodák hite és mint ilyen az ész természetes hitével kiegyenlithe- tetlen elentétben áll. Lelketlen mert azt tanítja, hogy ez az élet csak a siralom völgye, ahol a nélkülözéssel és megaláztatással e rövid életben érdemessé tehessük magunkat a tulvilági örök életre. Opportunista, mert minden időben az uralkodó osztály szolgálatába állt megfelelő haszon ellenében, a munkás- osztály elnyomására. Ha egy vasárnap délelőtt úgy tiz óra tájon végig sétál az ember az utcán, szokatlanul népesnek tűnik fel. A templomok körüli minden talpalatnyi hely autókkal megtöltve, elvitatha- tatlanul bizonyítja, hogy még roppant nagy azoknak a száma, akik hisznek a tulvilági örök-életben és a legszomorubb ebben az, hogy ezek majdnem kivétel nélkül munkásemberek. Bátorság kell ahhoz, hogy egy öntudatos munkásember egy templom küszöbjét átlépje: Kötés alatt levő seb ez, mely- lyet nem szívesen bontunk fel, mert szerfölött szomorú nézni a munkásosztály testéről eme leamputált cselekvő erőket. . . Ezen kijelentésemmel természetesen azt is állítom, hogy a vallás nem magán ügy, hanem a szó legszorosabb értelmében vett közügy, ha a vallás alatt a mai kereszténység azon alakulatait értem, melyek az emberiség, főként a dolgozó emberiség tulvilági boldogságát célozzák. Ennyi vád után azt hiszem elérkeztem azon főkérdés részletes bírálatához mellyet célul tűztem ki; kifogom mutatni, hogy a vallás nem magán ügy, befogom mutatni a vallás és a múnkásmozgalom ellentétes irányait ; azok történelmi szerepét, továbbá megpróbálom jelölni azon utat és módozatokat, mellyekkel a legeredményesebben megagitálhatjuk azokat a munkásokat, akiknek a legjobb belátásom szerint közöttünk volna a helyük. Már az imént említettem, hogy a vallásos hit régi keletű, és hogy az idők folyamán megszámlálhatatlan változáson ment keresztül. A vallásos hit kezdetleges formája mitológiai képzetekből keletkezett, melynek okait az ész okozati szükségleteiben találjuk. A^ ismeretlen jelenség utáni magyarázó okban, úgymint villámlás, dörgés, földrengés, holdfogyatkozás stb. Ha egy kutya ráugat a holdra vagy egy harangra, melynek nyelvét mozogni látja, nemcsak félelmet árul el, hanem ezen ismeretlen jelenség DOSZTA Ez a szó jutott az eszembe. Mikor a katonai gyakorlaton voltam, egy horvát faluban voltam beszálásolva, a szomszéd kertben szép szilva termet. Hajnalban, mielőtt tovább indultunk átmentem a kertbe és szedtem a szilvákból, vigyázva, hogy a fa gályáit meg ne sértsem, mert tudtam, hogy azért a tulajdonos haragszik. A gazda a fának a tetején volt bizonyára hasbnló célból, ezt onnan tudtam meg, hogy amikor már jócskán volt szilvám rám szólt, hogy DOSZTA. Ez pedig magyarul annyit jelent, hogy ELÉG. Éhez hasonló érzelmekkel vagyok a chicagói Nagybizottság saját tengelye körüli forgását látva. Ugyan nem lenne semmi közöm hozzá, ha továbbra is. a saját magukat kinevezettek egymásközött tovább forognának, de ugylátszik, hogy ez kevés egyeseknek a fentartására és ezért jóhiszemű, de a valódi célt megnem látó munkásembereket is kiakarnák használni olyanok személyes támogatására, akik mindenütt vannak, mindenütt hangosak csak az osztályharc vonalától tartsák magukat tisztes távolságban. Ha az osztályharcos munkások társas estéket rendeznek valakik támogatására, akkor elsősorban azok érdekében kell ezt tennünk, akik értünk, a munkásosztályért harcoltak és itt követelte áldozatul az osztály bíróság. Azután közöttünk vannak ma is olyanok, akik a mozgalmunkért tesznek, lapjaink érdekében agitálnak, irodalmunkat igyekeznek elhelyezni annak dacára, hogy a télviz idején rongyos cipőkben, üres gyomorral teszik ezt. Ha segíteni embertársi kötelességünk, akkor ezek jöhetnek csak számításba, de nem a Nagybizottság és egyébb humbugokban tetszelgők. Ideje, hogy Chicago öntudatos magyar munkássága tudatára ébredne a rajta élősködők mesterkedéseinek és félreért hetetlenül oda kiáltaná nekik, hogy DOSZTA. Sz. J. okai megismerésére való homályos törekvést is. Az emberi ész fejlődésével aztán természetismeretei is bővültek, ugy- annyira, hogy mire az emberi társadalom összetettebb formájához ért, már a vallás nem csak a holdat ugatta, hanem erkölcsi törvényeket szabott és olyan hatalmi tényezővé nőtte fel magát, hogy uralkodók télviz idején mezítláb zarándokoltak parancsára Rómába bünbocsá- natért. Erkölcsi törvényeket szabott de maga erkölcstelen módon élt. (Folytatjuk.) Mi a fascizmus? A fascizmust röviden a következőkép körvonalazhatjuk: rendkívüli törvényes harcos mozgalma a középosztálynak, a bankárok aranyával financi- rozva és a nagyravágyó militaristák által irányítva, abból a célból, hogy a munkáltató, bankár, váltó-hiéna és a ház- tulajdonos — általában a parazita osztály — életét egy kicsivel hosszabbra szabja, mint amit a rendes fejlődési folyamai^ szabott ki számukra. A fascizmus a maga valóságában nem egyéb, mint egy reménytelen és ideiglenes kísérletezés. A végszó mindenesetben a géprendszerü termelés. A fascizmus tartóssága is nagyban azon alapul, hogy a géprendszer fejlődése milyen fokon áll abban a bizonyos országban, melyben a fascizmus életre kelt. Olaszországban, tekintettel az alacsony fokon álló géprendszerre, Mussolini 16 évig uralkodott, mielőtt az első számot tevő ellentállásra talált. Németország, mely már nagyobb mértékben iparizált, a fascizmus talán még két, három évig élhet — nem tovább. Az Egyesült Államokban, mely már 95 százalékig iparizált, mindössze egy-két évig tarthatná fel magát. És micsoda felfordult és szenvedésteli évek lennének ezek! Ennek végével azonban a fascizmus az előre meghatározott sorsára jutna azon egyszerű oknál fogva, mert a társadalom irányításában semmi sem lehet sikeres, ami nélkülözi a tudományos irányítását az iparoknak. E tekintetben az IWW. — felette áll az összes politikai és gazdasági mozgalmaknak ez országban. Az Egy Nagy Szervezet tervezete az ipari adminisztrációnak teljesen megfelelő. Mentes a theoritikus dogma- tizmusnak minden szenyétől, mely Német és Olaszországot az egymással verekedő szekták csataterévé tette. Az IWW az alapfontosságu szolidaritást tanítja és az általános sztrájk fontosságát hirdeti a politikai cserebere és megalkuvás öngyilkos esztelenség helyébe, mely karakterizálja az európai munkásmozgalmat. A fascizmus a szektarianizmuson hízik, melyre — a munkásosztály szerencsétlenségére — a Marxi mozgalom is rátévedt. Az IWW teljesen tiszta az ily esztelen- ségektől, amennyiben kezdettől fogva a meghatározott ipari alapon volt. DETROITI csoportunk helyiségében MINDEN vasárnap d. u. 3 órai kezdettel rethorikai előadás van Csik mtárs vezetése mellett. A részvétel ingyenes csak a pontosság kívántatik meg. Olvasás után adja lapunkat szomszédjának
