Bérmunkás, 1934. január-június (22. évfolyam, 773-798. szám)

1934-01-27 / 776. szám

1934 január 27. BÉRMUNKÁS 3 oldal A keményszénbányászok a sztrájk mellett döntöttek EMMA GOLDMAN WILKES-BARRE, PA. — A szakszervezetekbe csoportosí­tott munkások szerte az or­szágban lázadnak a szakszerve­zetek elavult rendszere ellen. A harcot a munkásság széttago- lása és a szakszervezetekben uralkodó bürokrácia ellen a bá­nyászok nemcsak, hogy előse­gítik, hanem az első sorokban harcolnak. E hó 13-án, 500 delegátus vett részt azon a konvención, melyet a pennsylvaniai egyesült keményszén bányászok tartot­tak, mely nemhogy a United Mine Workers of America tá­mogatásával lett volna tartvá, hanem éppen ez ellen. A kon­venció megszavazta az általá­nos sztrájkot az első számú kerületre, mely Scranton és Wilkes-Barre környékét fog­lalja magában. A sztrájk felhívást á lehető legrövidebb időn belül továb­bítják a kerület összes lokáljai­hoz és előkészületeket tettek, hogy a keményszén bányák e területén a termelést teljesen megállítsák. A sztrájk felhívás kibocsáj- tását követőleg Lackawanna megye birája rögtön akcióba lépett a Penn. Antracité Mining Co. utasítására rendeletet bo- csájtott ki a nevezett társulat Lackavanna megyében levő bá­nyáinak picketelését megaka­dályozandó. Az állami rendőrség főnöke szintén előkészül a bá­nyászok lemészárlására és száz kozákkal erősítette meg a fegy­veres erőt. Ezeknek lesz hiva­tása a sztrájktörőket védelmez­ni. Egyelőre bajos pontosan megállapítani, hogy a bányá­tekintetes ur. . . Óccson bé, mer mingyár szíj jelharapom a tekintetes urat. . . Kapott egy injekciót, azután udvariasan kitessékeltetett a várószobába: — Üljön itt vagy tiz percig. Be kell várni, mig az injekció hat. . . Már többen ültek a várószo­bában. Grünwald doktor ur a következőt szólította, akivel visszament a rendelőbe. Suba Nagy leszegett fejjel ült egy- ideig. Érezte, hogy lassan mú­lik minden fájdalma. Bütykös hüvelykujját is bényomta a szájába, ráharapott, akár ket­téharaphatta volna. Csudálatos! — gondolta magában. Még ült egy kicsit, mustrálgatta a je­lenlévőket, majd hirtelen moz­dulattal előkapta meggyfabot­ját, kucsmáját és kilábujjhe- gyezett az előszobából. A ka­pun is szerencsésen kicsúszott, az utcán nagyot szitt a délutá­ni levegőből és dagadt mellel igyekezett az asztfalton a piac­tér felé. Gondolta, hogy Vájn- stoknál bevész egy deci zöld pájinkát, majd meg veszi útját a soványháti tanyák felé. De megmarad a süldő ára egész­ben!. . . Köszönöm Grünwald szók mily arányban fogják a felhívást végrehajtani, azon­ban az uj szervezet tisztvise­lői állítják, hogy a kemény szén vidéken foglalkoztatott 60.000 bányász nagyobb százaléka mel- letük van. A konvención megjelent de­legátusok elitélték a Labor Board állásfoglalását, mely minden tekintetben a bányabá­rók javát szolgálja. Ugyancsak lesújtó beszédek hangzottak el a UMW ellen, mely a tagság érdekeit bármikor hajlandó alárendelni a bányabáróknak, csak azok levonják a havi já­rulékot a bányászok béréből. Az uj szervezet vezérei Cap- pelinni és Malony. Az előbbit aki kerületi elnök volt, né­hány évvel ezelőtt Lewis kény- szeritette lemondásra az elnök­ségről, Malonyt pedig a közel múltban 99 évre zárták ki a UMW kebeléből. AZ IWW BURNSIDEI MAGYAR CSOPORTJA jan. hó 27-én, szombaton este disznótoros vacsorá­val egybekötött TÁNCMULATSÁGOT rendez 9348 Cottage Grove Ave helyiségben, amely mulatságra tisztelettel meghívja úgy a helybeli mint a vidéki mtársakat. Vacsora jegy tánccal egybekötve 35c. kitűnő ze­ne, úgyszintén hűsítőkről gondoskodva lesz. Kérjük a munkásság tö­meges megjelenését. A rendezőség. tekintetes ur! Nékem is van sütnivallóm!. . . Még nem ért el Vájnstokhoz, mikor egy kapu felett valami felírást pillantott meg. Már­ványtáblán ez állt: hogy Zsi- gay Kálmán dr. fogorvos. Su­ba Nagy nézte kisideig a táblát, majd elröhögte magát és pilla­nat alatt befordult a kapun. Becsengetett. Az orvos fehér- köpenyegben személyesen fo­gadta. — Kihúzatnék egy fogamat tekintetes ur, de minél gyor­sabban. . . E’ fáj ni — ült be a székbe. — Csak rá a vasat, tekintetes ur, oszt ki vele. . . Nem kell nékem érzis nélkül... Kiállom én, megoszt pizem se igen van. . . Az orvos csóválta a fejét. — Nagyon fog fájni barátom — mondta ő is — nagyon, de na­gyon. . . Dehát, ha igy akar­ja, én nem bánom. . . — Én nem szurkáltatom ma­gamat össze-vissza. . . Huzza csak a doktor ur!. . . Meg se nyikkanok én!. . . — Na, ara kiváncsi vagyok!... — Elengedi az antrét — ug­rott fel Suba Nagy a székből — ha még csak nem is hóhaj­tok?. . . A polgári lapok utján értesü­lünk a munkaügyi minisztéri­um Goldman Emma 90 napi ittartózkodásra szóló rendeleté­ről. Állítólag a radikális szer­vezetektől való távoltartásához van kötve engedélye. (Múlt lapszámunkban tévesen azt ir­tuk, hogy Goldman Emma elő­adásokat fog tartani.) Emma, ahogy mi ismerjük őt, egyszerű de nagyon intel­ligens nő. Mint ilyen, bizonyá­ra nagy lelkierőre van szüksé­ge a küzdő proletároktól tá­vol tartani magát. Bár kitiltá­sa előtti időkben a létező moz­galmakban aktiv részt nem vett, elméleti elbírálásai a moz­galmak s általában a társadal­mi viszonyoknak olyan metsző volt, éleslátása, marógunyban gazdag mély barázdákat szán­tott a profitrendszert védők világában. Talentumos előadó volt, a legelvontabb elmélete­ket könnyen érthetően nép­szerű nyelvezettel magyarázta. Az irók, művészek, intellektu­ális körökben sok tisztelője volt, bátor, mélyreható kriti­kai müveiért. A drámai szín­művészeinek, — volt idő — mikor majdnem egyedüli kép­viselője volt Amerikában. Tud­valevő a tengeren inneni spe­ciális gazdasági és ipari élet akadályul szolgált az emberi élet megmozdulásának művészi tökélyt megközelítő finom megrajzolásához; minden tö­rekvés, minden lépés a közvet­len sikert biztositó dollárért történt, a lélek finomsága szül­te művészetet másodkézből, külföldről hozták, ha volt is próbálkozás e téren, az a kez­detlegesség alantas színteré­ről sohasem birt felemelkedni. S ez a kimondottan anar­chista nő éveket töltött, ren­geteg áldozatot hozott a drá­mai mü ideplántálása, annak közönséget nevelése érdekében. — El én!. . . De ha igen, akkor maga fizet duplán! — tréfálkozott a doktor. . . — Rendbe van!. . . Itt a ke­zem tekintetes ur!. . . Zsigay dr. nekifeszült. És Suba Nagy meg se nyikkant, még csak nem is sóhajtott. . . Este a két kolléga találko­zott a kávéházban. — Kérlek — újságolta Zsi­gay — ma délután volt egy rendkívül érdekes esetem. Be­állított hozzám egy atyafi. Ki­húztam neki egy hatalmas záp- fogát, alig bírtam kihúzni kér­lek, de az én emberem egy pa­rányi jajt, sóhajtást sem hal­latott. . . Én még ilyet életem­ben nem láttam. . . Grünwald tekintetes ur eltá- totta a száját. Tátogatta, csuko- gatta, szólni akart, de nem birt, nevetni se tudott, bosz- szankodni se, semmit se, csak azt az egyet tudta, hogy ő adott az atyafinak injekciót. De nem árulta el a kolégának, nem akarta kinevettetetni magát... De Zsigay se akarta kinevet­tetni magát. Nem árulta é?, hogy ő sem kapott egy grandot se a húzásért. . . Mig az embercsinálta törvénye­ket, az ember embert uralását nyíltan, szóban és írásban kí­méletlenül ostorozta, nem ri­adva vissza a lekicsinylő meg­csúfolástól, rágalmazástól és börtöntől, nem igy a művészet terén. Csupa véletlenségből szerzett a világ tudomást róla, hogy egy new yorki színháznak ál­név alatt igazgatója volt évek­ig. A 18-ik és 19-ik század íróinak klasszikus mély értelmű müveit hozva napvilágra. Híven izzig vérig harcosnő voltához, igazi elemében a nagy összetűzésekben volt. Talán nem volt egyetlenegy nagy sztrájk, hol meg ne jelent vol­na. Hatósági kopók követték nyomait. Ha Goldman Emmá­val beszéltél a vonaton, a vil­lanyoson, gyüléstermekben, színházban, még talán saját la­kásán sem tudhattad, nem-e egy-két szemfüles kopó leselke­dik s készíti a mumust, a leg­közelebbi bombamerényletről elképzelt összeesküvésedet, mert az orrukig látó, buta rend őrei a bomba és Goldman nevét azo­nosnak vélték. Az akroni nagy sztrájk alkalmával úgy fogad­ták, mintha a végítélet előhír­nöke jönne. Minden épkézláb rendőr, detektív, fogdmeg, moz­gósítva lett. Előadásának meg­tartását eleve megtiltották. Ugyanígy, minden városban, ahol ő előadást tartott, a fogd- megek minden válfaját készen­létben tartottak, nehogy a tűz, mely lángjaival megvilá­gította a propagált emberi igazságokat, elborítsa az alvó világot. így ismerve múltját, csoda-e, hogy ebben az inten­ziven kínlódó országban száj­kosarat tettek ő reá. Talán a szájkosár sem fáj­hat úgy Goldmannak, mint a dolgozó munkás baromi meg­adása, tunyasága, szervezett- lensége, azé a munkásé, kiért ő börtönt viselt, szive vérét busásan adta, kitiltást szenve­dett, kivel együtt sirt, hogy a sirás után jövő örömöt vele együtt élvezhesse. P. Sebestyén. NYUGTÁZÁS. Előfizetéseket küldtek: 1934 jan. 14-től — 20-ig. A. Székely, Cleveland........... 1 A. Könczöl, Cleveland........... 2 Ch. Sass, Cleveland............ 1 M. Sass, Milwaukee............... 2 J. Leisz, Cleveland................. 1 J. Havel, Garfield.......... 1 A. Gazdag, Homestead........ 1 S. Varga, Buffalo............... 1 L. Rost, Philadelphia........... 2 Wm. Munkácsy, Bethlehem 1 J. Nehéz, Cleveland............. 1 J. Vizi, Akron...................... 2 J. Feczko, New York.......... 3 L. Fishbein, New York....... 2 M. Stefankó, New York....... 1 A. Buda, Cleveland................ 1 J. Deák, Akron...................... 1 J. Németh, Cleveland.......... 1 W. J. Horváth, Cleveland.... 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom