Bérmunkás, 1934. január-június (22. évfolyam, 773-798. szám)

1934-01-20 / 775. szám

8 oldal BÉRMUNKÁS 1934 január 20. CLEVELANDI HÍREK MOST SZOMBATON este Cleveland öntudatos ma­gyar munkás családjai részt- vesznek azon a nemzetközi mu­latságon, amelyet a magyar, a finn és az angol csoportjai az IWW-nak tartanak 3930 Lorain Avenuen. Szinelőadás, egyébb műsor számok lesznek a közönség szórakoztatására, amelyet tánc követ. A mulatság tiszta jövedelme az IWW lapjai támogatására lesz fordítva éppen ezért is kell, hogy ott nagy tömegben meg­jelenjen Cleveland munkássága, mert az IWW lapjainak az egye­düli anyagi forrása az olvasók előfizetési összege és az időkö­zönként rendezett ilyen esték jövedelme. Kultur szükséglete ma az emberiségnek a sajtó, amely­ből tudását, ismeretét táplálja. De a munkás sajtó szerepe és hivatása még ennél is több. A tőkés társadalmi rendszer fer- deségeinek az állandó ismerte­tése mellett, minden sorában egy uj, szebb világ megvaló­sítására oktatja, neveli a mun­kásokat. Minden cent, amelyet CLEVELAND EAST SIDEON minden pénteken este össze­jövetel a csoport 8622 Buck­eye Road alatti helyiségében. Vita estélyek vagy előadá­sok a munkásságot érdeklő eseményekről. CLEVELAND WEST SIDEON minden szerdán este össze­jövetel a csoport helyiségé­ben 4153 Lorain Ave. (első emelet) Előadások, viták. Minden olvasónkat szívesen látunk. Szinelőadás ésíánc az IWW clevelandi Finn és magyar csoportja ren­dezésében 1934 január 20- án, szombaton este 7 óra­kor 3930 Lorain Ave. az IWW lapjai javára. Belépti dij 25 cent. erre a célra áldozunk kama­tostul hozza meg a gyümöl­csét. Legyen hát Cleveland öntu­datos magyar munkássága most szombaton a west sidei nemzetközi ünnepélyen. FELÜLFIZETÉSEK A BÉRMUNKÁSRA 1934 január 7-től—13-ig. Ált. M. Dalkör, Cleveland 5.00 Clev. közös Szilv. múl.... 5.00 J. Miklós, Chicago........... —.15 St. Visi, Detroit............... 5.19 A MUNKÁS BETEGSE- GÉLYZö SZÖVETSÉG 17. OSZTÁLYA PHILADELP­HIA 1934. január 27-én, szom­bat este 8 órai kezdetei, a Modern Színkör helyisé­gében, 332 West Girard Avenuen tánccal egybekö­tött Disznótoros Vacsorát rendez, melyre önt, bará­tait és ismerőseit szeretet­tel meghívja. Vacsora jegy 35 cent. (Nem kötelező.) Belépti dij 25 cent. Ligó zenekara játszik. PHILADELPHIA IWW CSO­PORTOK ÉS HELYISÉGEIK. GRU 332 W. Girard Ave. IU 330, 6410 W. Girard Ave. IU 510, 152 So 3 St. Industrial District Councel 1505 Arch St. Room 127. IU 420, 119 N. 4 St. Camden, N. J. Philai IWW magyar ajkú tagjai minden szerda este 332 W. Girard Ave. alatt gyülésezik. A Modern Színkör minden hó 3-ik vasárnapján tartja gyűlé­seit 332 W. Girard Ave. A Munkás Betegsegélyző Szövetség szervezői, mint arról értesü­lünk az osztály tagjai után já­ró havi ötcenteken kívül MIN­DEN HÓNAPBAN MÉG KÜ­LÖN ÖT DOLLÁRT is kapnak. Vagyis az Intéző-Bizottság leg* utóbbi gyűlésén elhatározta, hogy a szervezők között min­den hónapban versenyt állít fel és a legtöbb UJ tagot vagy már volt tagot vissza szerzőt külön öt dollárral fogja jutal­mazni a szervezési alapból. A határozat szerint legalább tíznek kell lenni a szerzett tag­nak, hogy a versenybe az ille­tő szerepelhessen. Ebben a rossz kereseti vi­szonyok melletti világban nem is megvetendő mellék jövede­lemhez jut az a szervezője a Szövetségnek, aki estéit vagy szabad idejének egy részét a Munkás Betegsegélyző Szövet­ség építésére áldozza. Az egész vonalon célkitűzés lett a Szövetség régi taglétszá­mának a vissza állítása, ami annál is könnyebb ma, mert a Munkás Betegsegélyző Szö­vetség alaptőkéje már most fedezékül áll a tagságnak adan­dó jogaira. "Lincs-biró" ismerős az amerikai történelemben A legutóbbi californiai lin- cselés és az a tény, hogy az állam kormányzója a lincse- lők mellett foglalt állást, or­szágos felháborodást keltett. Az újságok újabb lincselések- ről számolnak be a déli álla­mokból, ahol is tradicionális dolog az elítélteknek ily módon való büntetése. Érthető tehát, hogy a mind sűrűben előfordu­ló lincselések leküzdésére és a “primitiv és barbár ösztönök” elfojtására országos méretű mozgalmakat kezdeményeztek. Dyer képviselő lincs-ellenes törvényjavaslata már évek óta fekszik a Kongresszus aszta­lán. Látszólag a republikánus párt tagjai valamennyien a lincselés ellen foglalnak állást, annál is inkább, mert azt a párt “platform”-jában is le­fektették. Bizonyosra vehető, hogy a déliek ellenkezése da­cára, sikerülni fog elegendő demokrata szavazatot is felso­rakoztatni, ami a javaslat tör­vényerőre emelését biztosítaná. A javaslat értelmében szövet­ségi bűnügyi eljárás indul meg azok ellen, akiket lincseléssel vádolnak. Szó van arról is, hogy — a törvényt megszorí­tandó — külön súlyos bünte­tést fognak mérni azon közös­ségre, ahol a lincselés előfor­dul. Anélkül, hogy az ember az efajta tömeg ítélkezés erede­tét kikutatná, nehéz dolog len­ne megérteni, hogy a lincselés tradícióját mikép voltak képe­sek mind máig fenntartani. “Lines biró” eredetét meg­lehetős homláy takarja, “Judge Lynch” nevét egyes írók Íror­szághoz, mások Angliához és az eredeti amerikai kolóniák­hoz fűzik. Több történetiró sze­rint lines bírót Charles Lynch képviselte, akinek ültetvénye volt és mint katona részt vett a forradalomban. Charles Linch Virginiában élt és hires volt arról, hogy a vétkesek felett saját maga ítélkezett — több­nyire olyan módon, hogy a lo­páson, vagy más bűntetten ért embert fához kötötte és meg­fojtotta. Amidőn az angolok el­leni forradalmi mozgalomhoz csatlakozott, aktiv részt vett a loyalisták kivégzésében, aki­ket annak idején ‘T‘ories”-nek neveztek. A “tory”-ket Linch és több más barátja “saját rögtönitélő széke” előtt végez­ték ki. A büntetés nem egy­szer abból állt, hogy a loyalis- tát lábujjánál fogva felakasz­tották és ily pozícióban tartot­ták mindaddig, mig fel nem kiáltottak: “Liberty forever.” A lines törvénykezési forma egyszerre népiessé vált. Caro- linában a forradalom előtt és után, önmaguk által kinevezett “regulatorok” vették kezükbe a törvénykezést és főként a törvény végrehajtását. A lin­cselés különösen a nyugati par­tokon “virágzott.” A lakosság, ugyanis sokkal gyorsabb iram­ban terjeszkedett ki nyugat felé, hogy sem a megfelelő in­tézmények követni tudták vol­na. A nyugati partokon ebben az időben elvetemedett gonosz­tevők tanyáztak, akik különös előszeretettel vetették ki háló­jukat az uj telepesek felé. Ezekkel szemben nem egyszer alkalmazták a lincselést. A va­don iskolájában nevelkedett telepesek sokkal többre becsül­ték a gyors egyéni Ítélkezést és büntetést, mint a törvény­paragrafusokat. Nem egyszer az ököl jog alapján de nagyob- bára magukramaradottságuk folytán inkább bíztak a saját erejükben, mint a törvényes és alkotmányos eljárásokban. Amellett a törvényes formasá­gokkal és az előírásos techni­kai részletezésekkel szemben türelmetlenek voltak, annál is inkább, mert azok nem egy­szer lehetővé tették, hogy a gyanúsított egyének kimene­küljenek a törvény büntető kezeiből. így vert azután gyö­keret a nyugati pionérek “igaz­ságszolgáltatási” módszere a lincselésben. A californiai “aranyláz” ide­jében “Lines biró” nem egy­szer tartqjtt ítélkezést rögtön­itélő bírósága kebelében. 1849 és 1860 között száz és száz em­bert végeztek igy ki. Ugyan­csak számtalan lincselés tör­tént JMon tanában. A polgájri élet mind erősebb organizáció­ja lassanként kiszorította a lincseléseket a nyugati partvi­dékről s igy ma már aránylag ily esetek ritkán fordulnak elő. Egészen más volt a helyzet délen. A polgárháború alatt és azután a Ku Klux Klan ösztö­kélése folytán a lincselést egy egész csomó déli államban gya­korolták. A délen íratlan tör­vénynek tekintették a lincse­lést, főként négerekkel szem­ben, akiket nők megtámadásá­val, vagy fehér emberek meg­ölésével vádoltak. Tekintettel arra, hogy a lincselők sohasem adnak alkalmat védekezésre és a beismerő vallomást többnyi­re kierőszakolják az áldozat­ból, kétségtelen, hogy sok ár­tatlan ember, ép úgy mint bű­nös szenvedett ki borzalmas kí­nok közt a lincselők kezében. A lincselés fokozatosan más államokba is elért. Indiana, Il­linois és Ohio államokban a támadással, vagy gyilkosság­gal vádolt négert nem csak meglincselték, vagy felakasz­tották, de máglyán is égették, Negyvenhat év alatt — 1885- től 1931-ig — 4321 egyént lin­cseltek meg az Egyesült Álla­mokban; ezek közül 3270 né­ger és 1051 fehér ember volt. Flis. AKRON, O.-ban az IWW he­lyisége 426 Cole Ave. van. Nyitva minden es­te. Üzleti gyűlés a hónap első csütörtök este. Min­den pénteken este önkép­ző előadás. Open Forum minden vasárnap este. Min­den munkást szívesen lá­tunk összejöveteleinken.

Next

/
Oldalképek
Tartalom