Bérmunkás, 1934. január-június (22. évfolyam, 773-798. szám)
1934-01-20 / 775. szám
4 oldal BÉRMUNKÁS 1934 január 20. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARIAN ORGAN OF THE L W. W. Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre ......................$2 00 One Year ...................... $2.00 Félévre ........................... l.iO Six Months ................... 1.00 Egyes szám ára .......... 5c Single Copy ................ 5c Csomagos rendelésnél 3c Bundle Orders .............. 3c Subscription Payable to; “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S.S, Sta. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 8622 Buckeye Rd„ Cleveland, O. Application for transfer of second-class entry from New York, N. Y. to Cleveland, Ohio pending Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Ipari harci eszköz Webster, angol nyelv-mester a “fegyver” szót imigy definiálja: “minden olyan eszköz, mely támadásra és védekezésre alkalmas.” Csak természetes, hogy a termelő gépezetet védekezésre és támadásra felhasználhatja úgy a tőkés, mint a munkás osztály. Minden sztrájk és kizárás azt bizonyítja, hogy a modern gépek irányítása és mozgásba tartása nem csak uj taktikát fejlesztett, hanem olyan roppant hatalmas fegyvereket, mely széles e világon példa nélkül való. Megkíséreljük annak bizonyítását, hogy a gépek fölötti kontrol biztosítja a munkáltató osztály világhatalmát és viszont, a gépek birtoklása fogja megadni végeredményében az erőt a munkásosztálynak mellyel önmagát képesítheti a tőkések legyűrésére. A puskapor feltalálása, megváltoztatta az emberi társadalom történet-menetét, hasonlóképpen, a gőzmozdony a repülőgép és a rádió is. A hadászati szakértők elismerik, hogy mesz- sze frontmögötti gyárak éppen olyan fontos kellékei a háborúskodásnak mint a sáncárokba szorított emberi ágyutöltelék. Napóleon óta a háború Istene is helyet cserélt, nem a legerősebb karhatalomnak, hanem a legtökéletesebben szervezett iparoknak ajándékozza a győzelem babérját. A munkásság jól vésse gondolatába, hogy a gépkorszak igazi fegyvere maga a gép. Nem egyszer hallhattuk már, hogy a következő háborúban, mindenki harcolni fog. Ez más szóval azt jelenti, hogy a gép olyan hathatós fegyver mint az ágyú. A hadseregek hasznavehetetlenek; másként számításba nem jöhetnek hacsak, munícióval élelmiszerekkel és szállítással nem biztositathatják magukat. Úgy a háborúban, mint az iparokban, az egyén kevesebbet az összesség többet számit. Az egyéni erő semmit, az összeró mindent jelent. Egy szervezetlen hadsereg nem más mint csőcselék. Ha a munkásság az iparokban szervezetlen, úgy szintén ezen kategóriába kerül. Hogy sikerrel termelhessen ipari szakértők (technikusok) és munkavezetők, szervezetekbe csoportosítják. A munkásság önmagát kell megszervezze ipari szervezetekbe éppen úgy, amint a gyárakban csoportosítják, ha reményt táplál ahoz, hogy gazdasági erejét, mint fegyvert, saját érdekében is használja. A kis háborúk, vagy kis sztrájkok napja örökre eltűnt. Egyetlen cél elérésébe vetett bizalom szervezett és fegyelmezett szolidaritás nélkül — amit a körülmények ki- kényszeritenek — a munkásság képtelen kimászni a tradicionális fertőből. A munkásság nem képes önmaga felszabadítására anélkül, hogy megismerje és megtanulja ama hatalmas fegyver használatát, melyet a termelő gépekkel való kapcsolata, vele megismertetett és kezébe adott. Amiért milliók esnek áldozatul MIÉRT? Csontfagyasztó hideg téli napon, Fagyos széltől hajtva rohan előttem Egy szomorú ember a hideg havon, A halál lázas jegyével szemében. Köny lopódzik mind a két szemembe, S utánna nyújtom remegve kezem. . . De mintha dermesztő fájdalom érne, Karom lehull — és el nem érhetem. » Átfut szivemen a halál árnya, — Mint a sir, oly fagyos lesz az ajkam — Lelkem, mintha jégmezőkön szállna, Sírva szomorú, viharban, zajban. Mint felkorbácsolt tenger áradat, Viharos erővel tör ki belőlem: “Miért rabszolga s miért nem szabad És miért szenved minden testvérem?” ! Miért küzdelmes a sorsún! és sivár? Meddig türjük magunkon a láncot? Mikor lesz már ember a proletár? Mikor zuzzuk szét a zsarnokságot? 1 I Hisz minden seb mélyen a lelkűnkbe vág, — Szivünk vérét hiába mert ontanánk? — Álljunk végre talpra! Ne tűrjünk tovább! S egy szebb jövő hajnala virrad reánk! .. . GLÜCK JENŐ. Sikeres volt a chicagói Fishbein gyűlés East Chicago, Ind. december hó 10-én, rendezett népgyü- lést a Szabó Hallban az országos utón levő Fishbein László mtárs részére. Zára János mtárs délután 3:30-kor üdvözli a jelenlevőket és kéri az előadó figyelmes meghallgatását. Bejelenti, hogy az előadás után mindenkinek alkalma lesz kérdést intézni, majd magához az előadáshoz is hozzá szólani. Bemutatja az előadót. Fishbein mtárs, aki egy és három negyed órás előadást tartott a mai rossz gazdasági helyzet okait ismertetve. Számokkal bizonyította, hogy hogyan és hogy hol történik a dolgozók kizsákmányolása. Kimutatja a hivatalos jelentések alapján, hogy milyen arányban veszítették a munkások el kereseti lehetőségüket az iparokban bevitt géperő következtében. Ha a munkásság a mai termelési rendszer mellett vissza óhajtja magát az iparokba, a munkára az egyedüli teendője az, hogy szervezkedjen Egy Nagy Szervezetbe, mert csak azáltal szerez magának és osztályának olyan erőt, hogy a munkaidőt annyira leszállíthatja hogy valamennyi munkás dolgozzék. Ennek a szervezett erőnek a kifejlődése juttatja a munkásosztályt a végcéljához, a bérrendszer eltörléséhez is. Többen kérdést intéztek az előadóhoz, melynek megválaszolása után a hallgatóság a legnagyobb megel égedéssel hagyta el a termet. Tudósitó. ELVINYILATKOZAT A kereskedelem, a kapitalista termelési rendszer fejlődésének főtényezője, miként fogja körül eszközeivel az egész földtekét. | , A termékek országok és világrészek közötti kicserélésének eszközei nem ismernek határvonalakat — meghódították a szárazföldet, a vizet, a levegőt és ama rettentes erők szolgáivá tették őket, melyek a termelés és csere uralkodó ipari rendszere mögött vannak. Az ipari fejlődés eltörölte a tartományok közötti határvonalakat. Nemzeti határvonalak eltűnnek a hóditó legyőzhetetlen ereje előtt. Hosszú időn át határok és természeti akadályok által elválasztott világrészeket összeforraszt és egybefoglal a csere és szétosztás nemzetközi hordozójának hatalmas forrasztója. De eme társadalmi rendszer eszközének funkciói ma még a kevesek számára való haszon-termelés szolgálatába vannak szorítva. Ami még hátramarad az emberek agyában, a nemzetiségek szétválasztására szolgáló erő, csupán képzeletbeli. Az embereket értelmi és ipari szolgaságában tartó tradicionális hazugságok nehéz rakományának, el kell tűnnie; nemzeti különválasztásokat el kell sepernie a nemzetközi kooperáció előre törtető erőinek, mielőtt az ipari fejlődés, a társadalmi haladás legmagasabb és legcsodálatosabb foka elérhető és egy magasabb rendű civilizáció megalkotható. A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nincsen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között, s az élet összes javait ama kevesek bírják, akikből a munkáltató oszály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai, mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. ügy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekbeni összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) képtelenné teszi arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, mely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó, másik csoport ellen uszítsák s ezáltal elősegítik, hogy bérharcok esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama 'évhitet, hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorou állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olyképp felépitet szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell valamennyi iparban — dolgozó tagjai beszüntessék a munkát, bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, igy az eggyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért tisztessége« napi munkáért.” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “Le bérrendszerrel I” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is. hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom keretein belül.
