Bérmunkás, 1933. július-december (21. évfolyam, 746-772. szám)
1933-07-01 / 746. szám
1933 julius 1. BÉRMUNKÁS 7 oldal A mu A munkás a föld legszegényebb lakója. Nincs nálánál szegényebb teremtménye a világnak. Hiszen nincs más veszteni valója, csak a rabláncok — azt pedig nem érdemes őrizni. De megszűnik a munkás szegénysége azonnal, mihelyt ipari, hatalmát érvényesíti. Ekkor egyszerre a föld leggazdagabb lakója lesz, mert hiszen az egész föld az ő tulajdonát fogja képezni. A föld a munkás tulajdona mert ő ássa, túrja, szántja azt: szedi ki a szenet, a vasércet és egyébb természeti kincseket: ő építi a hajókat, a vasutakat, ő termeli meg mindazt, amire az emberiségnek szüksége van, ő képezi az alapját a társadalomnak, ő tartja el annak minden intézményét. A munkás a termelő! Az elmélet szerint tehát minden a munkásé, a valóságban azonban csak rabláncokkal rendelkezik. Rabláncok csörgése kiséri nemzedékről nemzedékre, mialatt dolgozik keservesen ura számára. Ezen nem változtat semmit az, hogy felismeri saját személyének fontosságát, ha itt meg áll. Ha megelégszik azzal a tudattal, hogy ő tartja fenn az egész társadalmat! Tovább kell mennie. Követelnie kell mindazt, ami jogosan a tulajdonát képezi mert ő teremtette meg. Érvényt kell szereznie jogainak. De nem a parlamentekben, nem kongresszusokban avagy a törvényszéki termekben, mert ott ugyan hiába bizonyít. Ott kell érvényt szerezni jogainak, ahol termeli az élethez szükséges javakat a munka szinterén. Hol érvényesítik elnyomóink a jogakat? Hol adják ki a parancsot a számunkra, hogy robotoljunk reggeltől kés- ső estig és termeljük számukra a nagy vagyont, mialatt magunk a legnagyobb Ínséggel küzdünk? Talán a parlamentokban? Talán a törvényszéki palotákban ? Dehogy is ott. A műhelyekben, a gyárakban, a bányákban az ipartelepeken. Ott nyomnak el bennünket, ott kell tehát fel is szabadítanunk magunkat. A világ vagyonát az iparok szolgáltatják. Aki az iparokkal rendelkezik, azé a világ vagyona is, az birja magát a világot. És az iparok jogosan a munkásokat illetik meg, mert hiszen ők dolgoznak azokban. Meg kell szerveznünk tehát az iparokat és azzal együtt megszerezzük az egész világot. Ne csak elméletben de gyakorlatban is legyünk tulajdonosai a földnek. Ha az iparokat és a természeti kincseket birtokunkba vesszük, akkor megalkothatjuk azt a társadalmat, amelyben nem adunk helyet az élősködőknek, az elnyomóknak. Olyan társadalmat, amelyben mindennkás ki kielégítheti szükségleteit, ha dolgozni akar, de nem élhet meg munka nélkül, a másik rovására. Csak akkor tudunk véget vetni a mai bűnöknek, szenvedéseknek és annak a rettenetes nagy rémnek, mely sújtja az egész világ munkásságát — a munkanélküliségnek. Elég hosszú ideig voltunk engedelmes rabszolgák. Hiszen már a javak olyan nagy tömegét termeltük meg a munkáltatóink számára, hogy nem is tudják hova tenni. Mi rabszolgák, nem rendelkezünk azzal az összeggel, amivel visszavásárolhatnánk azt amit keserves verejtékünkkel termeltünk meg és erre azt mondják, hogy “túltermelés” van. Túltermelés! Igen. A raktáraik tele vannak, de nem a mi konyháink, nem a mi éléskamráink. Mialatt a nagy raktárakat az utolsó zugig tele tömik a munkások milliói ínségben tengődnek. Rongyos ruhákban járunk, holott az üzletek tele vannak a legfinomabb ruhákkal. Fagyoskodunk, holott egész hegyeket raknak a szénből és fűtőanyagból. Egészségtelen odúkban kell meghúzódnunk. Túlzsúfolva azt annyira, hogy alig jut elegendő levegő, holott óriási földterületek állnak elhagyatva, és az építő anyagok egész halmaza vár feldolgozásra. És ez idő szerint 3—14 millió munkás tétlenségre van kárhoztatva. Dehogy is van túltermelés ? A raktárakban felhalmozott árukra igen is nagy szükség van és mégis beszüntetik a termelést miért? Mert nincs profitra kilátás. Mit fognak tenni a munkások ? Kik még olyan szerencsések, hogy dolgozhatnak. Hagyni fogják, hogy a munkaadók még szorosabbra fogják a jármot? Tűrni fogják, hogy bezárják a munkatelepeket azért, hogy még nagyobb engedékenységre birják őket? Várni fognak addig amig az éhség kergeti őket az ipartelepekre, ahol hajlandók lesznek elfogadni az eléjük dobott koncot, hogy éhségüket csillapíthassák Ha ezt tűrni fogják, akkor megérdemlik sorsukat, akkor megérdemlik, hogy örökösen rabszolgák maradjanak. Nem! Nem hiszem, hogy az amerikai munkás ennyire gyáva legyen! Lesz annyi ítélő képessége, hogy nem hagyja magát félrevezetni a frázisokkal. Rájön arra, hogy ellenségeit nem parlamentekben, nem más világrészben kell keresni, hanem az iparokban. És akkor rá fog találni azokra akik kizsákmányolják. Lassú az ébredés mert nagyon sok vezér van. Nagyon sokan Ígérik neki a felszabadulást, de rá fog jönni arra is, hogy ez csak puszta ígéret marad minden időkre. Semmiféle vezér, hős vagy politikus fel nem szabadíthat bennünket. Még az isteni gondviselésben is hiába bízunk. Szabadságunkat csak önmagunk szerezhetjük meg. A proletárság hatalmas ökle tudja csak széttörni a rabláncokat és csak az ő tudása és akarata képes az uj társadalom felépítésére. Mert nem elég az iparok átvétele, a termelést továbbra is folytatni kell. Erre megint csak maguk a munkások képesek, ha iparilag szervezkednek. Szervezkedjünk tehát gyorsan és hatásosan! Minden műhely, minden gyár, minden ipartelep munkásai szervezkedPORT ARTHUR, ONT. — Az itteni lumber munkások sztrájkja egy héttel ezelőtt kezdődött és terjed tovább. A sztrájkolok száma 700-ra emelkedett. Sok esetben nagyon nehéz a szórványosan elrejtett camp- eket megközelíteni. Azt az ösz- szertartást, amit a munkások tanúsítanak, nehéz lesz a lumber báróknak megtörni. A munkások lázadása az ellen a gyalázatos szerződések ellen irányul amely a munkásokat az úgynevezett kényszer- munka teljesítésére kényszeri- tette. A Lumber Campeken-le- szerződtetett munkásokkal úgy bántak mint a valóságos rabokkal. Ez késztette cselekvésre a munkásokat. A sztrájk kitörése óta a közvélemény a sztrájkolok mellett van. A városi vezetőség látva a munkások szolidaritását és a lakosság szimpátiáját a sztráj kólókkal szemben, igy ők is látszólag a munkások oldalára kényszerültek. Az IWW egységfrontja amely a sztrájkot irányítja, a Lumber Worker Industrial Union az IWW más ipari szervezetei és a Nemzetközi Segély bizottságból alakult, a picket linók mindenfele teljesítenek szolgálaton, naponta újabb campeket visznek harcba. Gondoskodnak a sztrájkolok élelmezéséről és szállásáról. Az itteni Labor Temple-be tartott gyűlésen elhatározták, hogy felhívják a faiparban dolgozó összes munkásokat, hogy csatlkozzanak a sztrájko- lókhoz. Delegátusokat választottak akik felfogják keresni az összes Campeket, hogy csatlakozzanak a sztrájkhoz. Az itteni kapitalista sajtó a harc megkezdésekor előítélettel volt a sztrájkról, de mikor látták a sztrájk rohamos terjedését a munkások példás összetartását, mindjárt más hangon kezdtek írni. Megírták, xiogy a lumber társaságon: oiyai. dacsony béreket fizetnei amelyből a munkások képtele iek megélni. A lumber munkások példái összetartása megadásra kell, jenek ipari szervezetekben, tekintet nélkül a nemzetiségre, politikai vagy vallási meggyőződésre. És ekkor bátran szembe szálhatunk az élősdiek szervezetével. Ahol az erő, ott a jog — mondja a közmondás. Elegen vagyunk ahoz, hogy ezt a jogot megszerezzük, csak egyesüljünk. Egyesülésben rejlik az erő! Ne várjon tehát senki, amig szervezkedésre felszóllitják, kezdje meg maga. Az Industrial Workers of the World helyet biztosit minden bérmunkás számára. Amerika munkásai szervezkedjetek! hogy kényszerítse a lumber bárókat. így néz ki az IWW' egység-' frontja Canadába. Az IWWr nem cseritiért harcol hanem ipari harcot folytat a munkások kizsákmányolása ellen. Acma x217830. Minden ellenzéket megsemmisitHitier A kommunisták még mindég arról beszélnek, hogy Németországban nemcsak, hogy megáll- ták a helyüket, de állandóan ei’ősödnek, addig a valóság az, hogy a Hitler kormány látva erőszakos fellépésének a munkások részéről való tétlenséget, nem csak a kommunistákat mint pártot semmisítette meg, de magát a Szociál Demokrata pártot is feloszlatta, annak minden ingó és ingatlan vagyonát elkobozta. így fest a politikai “hatalom” amely mellett gazdasági erő, ez esetben a munkán megszervezett tömegerő nem áll. A politikusok, amint azt már számtalanszor kimutattuk szétforgácsolták a német szak- szervezetek kevés erejét is és tehetetlenül dobták most oda a német munkásokat a hitleri őrületnek. Ha ezt a tanulságot a német munkásság levonja és munka erejét a poltikusok félre tolásával iparilag újjá szervezi a reakció minden erőszakosságával szemben, megfogja vívni harcát, amely csak azzal végződhet, hogy a munkás osztály szolidaritásán, amelynek magva az Egy Nagy Szervezet, meg törik a minden reakció, minden hitlerizmus és a munkásság győzedelmeskedik. INDUTRIAL WORKER, angolnyel- vü hetilap. Egy évre $2; egyes szám ára 5 cent. Megjelenik 55 J West Laka St., Chicago, 111. IL PROLETARIO, olasz hetiiap. Egy évre $2; egyes szám ára 5 cent. Megjelenik Brooklyn, N. Y.t Box 24, Sta. I. A canadai erdőmunkások sztrájkja tovább terjed A CANADAI LUMBER MUNKÁSOK HARCA — AZ IWW EGYSÉG FRONTJA AZ IPARI SZOLIDARITÁSON ALAPSZIK.
