Bérmunkás, 1933. július-december (21. évfolyam, 746-772. szám)

1933-07-29 / 750. szám

1933 julius 29. BÉRMUNKÁS 5 oldal A ZSIDÓKÉRDÉS A németországi események ismét felszínre vetették azt a problémát, amely csaknem 2000 éve foglalkoztatja az embere­ket. És ez a probléma még ma is megoldatlan, mint ahogy az is marad, amig a kapitaliszti- kus termelési rendszer létezik. Ugyanolyan probléma ez, mint minden más társadalmi problé­ma, melyet a modern kapitaliz­mus vetett felszínre. A prob­léma megoldhatatlanságához nagyban hozzájárul az emberi tudatlanság is. A tényeknek meg nem felelő, hamis beállí­tással úgy szokták feltüntetni az egyes társadalmi bajokat, mintha azoknak okozói egye­dül a zsidók volnának. Hatal­mas tömegeket mozgató esz­meáramlatokat egyszerűen ju- deó-liberális mozgalomnak ne­veznek. Az igazság pedig az, hogy ezek a mozgalmak akkor is léteznének, ha azokban soha egyetlen egy zsidó sem venne részt. Gondoljunk csak a haj­dani rabszolga- és jobbágylá- zadásokra, a parasztforradal­makra, amelyek az akkori ko­rokat megremegtették. Ezek­hez a mozgalmakhoz a zsidó­ságnak nem volt semmi köze sem. Az akkori korok tűrhe­tetlen, emberietlen viszonyai robbantották ki mindeniket. A modern kapitalisztikus terme­lési rendszer szükségszerű ve­lejárói. Hogy a mozgalomban vannak zsidók is, az csak na­gyon természetes. A zsidó mun­kásnak ugyanaz az érdeke, mint a keresztény munkásnak. Vagy fordítva: a keresztény kapitalista éppen úgy a haszon­ra, nyereségre dolgozik, mint a zsidó kapitalista. Látjuk, hogy bizonyos estekben, amikor megvan az érdekközösség, a kapitalisták éppen úgy össze­fognak egymással, legyenek zsidók vagy keresztények, mint ahogy összefog adott esetekben a munkásság. A tőke és a mun­ka harca ez. A kettő között csak az a különbség van, hogy az öntudatos szervezett mun­kás épen olyan sorsos társának tartja a zsidó munkást, mint a keresztényt. A kapitalisták­nál ez már nincsen igy. Minden eszközzel küzdenek egymás el­len, hogy a piacot, a teret ma­guknak meghódítsák. Ilyen esz­köz az antiszemitizmus is. Sem­miképen sem a tömegek talál­ták ki. A tömegek, amelyek a szocialista mozgalomban nem vettek részt, kapva-kapnak a hangoskodó antiszemita vezé­rek uszító demagógiáján, de az öntudatos proletár tisztában van vele, hogy az antiszemitiz­mus a céltól való elterelés. Akik azt hiszik, hogy akkor, ha a zsidó orvosokat, ügyvé­deket, mérnököket, tisztviselő­ket és munkásokat kidobálják állásaikból, megszűnik a mun­kanélküliség akár egyik, akár a másik foglalkozási ágban, azok nagyon tévednek. Antisze­mita propagandával a tömeget sohasem lehet jóltartani. Okos, ■ logikusan gondolkozó emberek, akik mélyére tekintenek a tár­sadalmi bajóknak, azok tudják jól, hogy ezek a bajok akkor is megvolnának, ha egyetlen zsidó sem volna Európában. Az éhség, a nyomor, a szenvedés nem a zsidóság bűne, hanem a haldokló, tehetetlen kapitaliz­musé. Minden vallás azt tanítja, ha különböző formákban is, hogy az ember Isten alkotása. A keresztények éppen úgy, mint a zsidók azt hiszik, hogy az emberiség ezen közös, iste­ni eredetű őstől származik. Nem mond ennek ellent a darwi­ni elmélet sem. A legkezdetle­gesebb ősemberben ott szuny- nyadt a ma és a holnap embe­rének minden lehetősége. Krisztus zsidóból lett keresz­ténnyé s tanait a zsidó ethika alapján építette fel. Tanította, hirdette: “mi mindnyájan egy Atyának vagyunk a gyerme­kei.” Eszerint tehát testvérek vagyunk, ha mindjárt nagyon is mostohán viselkedünk egy­mással szemben. Azt is mondot­ta Krisztus, hogy: felebarátunk minden ember kivétel nélkül. Vagyis a zsidó éppen úgy fele- oarátunk, mint ahogy a hotten­totta vagy a pápua. Lehetnek különböző faji differenciák, de a néger, az indián vagy a mon­gol éppen olyan ember, mint mi s ugyanazokkal a szellemi képességekkel rendelkezik, mint az európai. Él, gondolkozik, érez, szenved vagy örül. Tud­juk, hogy a négerek, indiánok, mint a mongolok közül igen ki­váló emberek kerültek ki. Sőt azt is hallottuk, hogy egy pápu­át a matematika professzorává képeztek ki. Mindezekután, ha tényként fogadjuk el, hogy az emberiség fajra való tekintet nélkül egy közös őstől szárma­zik s csak az idők folyamán diiíerenciálódott fajokra az éghajlati és földrajzi viszonyok­nak megfelelően, nincs jogunk a faji gyűlölet hirdetésére. Akik ezt a gyűlöletet hirdetik, azok tudatosan, bizonyos okok­ból meghamisítják az emberek értelmi és érzelmi világát. Az első és talán a legfonto­sabb ok a keresztény vallásnak bizonyos mértékű hamis értel­mezése. A zsidóság itt úgy van beállítva, mint istengyil­kos nép, amennyiben Jézust keresztre feszitette. Ámde a történelmi igazság az, hogy Jézust az akkori kor urai ölet­ték meg s a nép, a tömeg, mely “az ő vére mirajtunk és a mi fiainkon!” kiáltással követelte halálát, éppen olyan tömeg volt, mint minden más tömeg, ame­lyiknek nincsen véleménye. Ugyanaz a tömeg volt, amely virágvasárnapján hozsánnával fogadta Jeruzsálemben. Ugyanez a nép adta a keresztény egyház első közös­ségét. Ez a nép értette meg 'legelőször: “És amint akarjá­tok, hogy veletek cselekedjenek az emberek, ti is igy cseleked­jetek másokkal.” Nem ez a nép ölte meg Jézust, hanem ennek a népnek római zsoldban álló urai, hogy Jézus halálával ke- resztrefeszitsék az igazságot. Ha ezt minden gondolkozni tu­dó keresztény ember megérte­né, akkor a zsidógyülöletnek egyik okát kiirtaná énjéből. A másik ok, az alantos gon- dolkozásu tömeg megtéveszté­sére való politikai spekuláció. Egyes politikai irányzatok, me­lyeknek célja az általános kér­désekről a figyelmet elterelni, mindenkor az antiszemitizmust használták fel eszközül. így történt ez Oroszországban s igy az egész világon, ahol a feuda- lis-kapitalista rendszer a ma­ga bűneit takargatni akarta. Mesterségesen spekuláltak a tö­meg évezredes tudatlanságára, mint ahogy erre számítanak ma is azok a politikusok, akik zsidóüldözéssel akarják megol­dani azokat a problémákat, me­lyek semmi összefüggésben nincsennek. sem faji, sem nem­zetségi kérdésekkel. A jelen­legi társadalmi bajok a terme­lési rendszer hibás felépítésé­ben rejlenek. A kapitalizmus teljesen tervszerütlenül, min­den józan megfontolás és elő­relátás nélkül nem a szükség­letek kielégítésére termel, ha­nem egyedül a haszonért. Ez a gazdálkodási rendszer az egész emberiség elleni bűnös köny- nyelmüség, amin változtatni kell. De nem antiszemitizmus­sal! Általános emberi szempont­ból bírálva a dolgokat, a jelen­legi súlyos gazdasági válság felidézésében, egy csekély tö­redéket leszámítva, része van az egész emberiségnek minden fajra való tekintet nélkül. Az egyik rész bűnös azért, mert a pusztító háborút felidézte, a másik rész bűnös, mert nem akadályozta meg. Ezt az óriási bűnt az emberiség csak akkor fogja helyrehozni, ha hallgat az értelem szavára. A gyűlöl­ködés magvát ne engedje senki a leikébe elvetni, mert a gyű­lölet, az irigység az, ami min­den bajnak a forrása. Akik e gyűlölet magvát akarják a lel- kekbe elvetni, azok az emberi­ség ellenségei. Ha már most munkásmoz­galmi szempontból vesszük az antiszemitizmust, meg kell ál­lapítanunk, hogy ilyen értelem­ben zsidókérdés nincs. A mun­kásoknak, a dolgozó tömegnek csak egyetlen egy kincse van s ez a munkaerejük. Ezt igye­keznek értékesíteni. Eladják azoknak, akiknek pénzük van, a tőkéseknek. Úgy ahogy éppen tudják. A tőkés, vgaiys a kapi­talista aztán igazán nem nézi azt, hogy fajtársa-e a munkás, akinek munkaerejét megvette vagy nem. Neki csak egy ér­deke van. Minél nagyobb hasz­not kipréselni a munkásból, így tesz a zsidó, igy tesz a ke­resztény, mohamedán és min­den más kapitalista. így a sa­ját fajtájával is. Különös, hogy az antiszemi­ta mozgalmat az egész föld ke­rekségen a reakciós feudalis- kapitalisták támogatják. A fel­törekvő tömegek szabadságért, kenyérért folytatott harcát ez­zel akarják téves útra vezetni. Tervük ideig-óráig sikerül is. A tömeg mindenkor tömeg ma­rad. Krisztus óta semmit sem változott. Az egyik nap hozsán­nát kiált, a másik nap feszitsd- meget. Ebben van sikere az an­tiszemitizmusnak. Ámde mi lesz akkor, ha a tömeg gondol­kozni kezd, miután magát ki­dühöngte s látni fogja, hogy helyzete mit sem változott ? Akkor majd azok ellen fordul, akik szenvedélyét felkorbácsol­ták s végiggázol testükön. A zsidókérdést egyedül a szo­cializmus oldhatja meg. A szo­cializmus a krisztusi igazságok alapelvein nyugszik, nem tesz különbséget ember és ember között. Célja: hogy az emberi­ség minden olyan előítélettől megszabaduljon," amely alkal­mas a gyűlöletre. A szocializ­mus osztályharca nem egyének ellep irányul, hanem' a rend­szer ellen, amely lehetővé teszi, hogy olyan problémák kerülje­nek felszínre, amelyek az em­bereket ártatlan emberek gyű­löletére, kínzására, üldözésére, sőt meggyilkolására neveli. A németországi események fénye­sen igazolják, hogy az antisze­mita propaganda a leghitvá­nyabb propagandák egyike, mert Németországban nem a zsidók felelősek a társadalmi bajokért, hanem azok a német junkerek, akik élére álltak a horogkeresztes mozgalomnak, hogy a szabadságot megöljék s a népet gúzsba kössék. Her­cegek, grófok, bárók állanak élén a mozgalomnak, akiknek soha semmi közösségük nem volt a német munkásokkal. Azonban ennek is vége lesz. A haladást, a fejlődés menetét megállítani nem lehet, még ak­kor sem, ha Hitler háta mögé lapulva császári hercegek áll­nak útjába. Végh Dezső. A Philai Modern Szín­kör julius hó 30-án, va­sárnap, tartja 2-ik Családi Kirándulást a szép fekvésű Burholme Parkban. (Fox Chase.) Szórakoztató játékok, szalona sütés, hűsítő ita­lokról a rendezőség gon­doskodik. Útirány: Az 5-ik utcán az 50-es számú villamos­sal átszállás nélkül a park­ig mehet. Belépti dij nincs. Kérjük szives megjele­nését. A Rendezőség. OLVASD AZ IndustrialWorkert Az IWW-ban csak munkásoknak van helyük

Next

/
Oldalképek
Tartalom