Bérmunkás, 1933. július-december (21. évfolyam, 746-772. szám)
1933-12-30 / 772. szám
4 oldal BÉRMUNKÁS 1933 december 30. BÉRMUNKA S (WAGE WORKER) HUNGARIAN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre .................... $2 00 One Year ..................... $2.00 Félévre .......................... 1.*.0 Six Months 1.00 Egyes szám ára .......... 5o Single Copy ................ 5c Csomagos rendelésnél 3c Bundle Orders 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. Q. Box 3912 S.S. Sta. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 8622 Buckeye Rd., Clevéland, O. Application for transfer of second-clas^ entry from New York, N. Y. to Cleveland. Ohio pending Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Ipari unionizmus — IWW Az ipari szervezkedés gondolata, az ipari szervezetek építése, az idejétmulta szakmai szervezetek ellentéte — a szakmai szervezetek tehetetlenségének felismeréséből fakad. A szakszervezetek aszerint csoportosítják a munkásokat, hogy kiki, milyen szerszámot használ. Az asztalosok és ácsok hiába dolgoznak az automobil iparban, a szakszervezkedés formulája szerint, nem mint autómunkások, hanem mint carpenterek nyernek osztályozást. így vagyunk a lakatosokkal és szerszámkészitőkkel — olyan lakatosokat, akik 20—25 éven át a gummi iparban, az akroni gum- mi gyárakban dolgoznak, a legutóbbi zászlóbontásnál, az AFofL, nem mint gummi gyári munkásokat szervezett meg, hanem mint mashinisztákat. A nyomdászati iparban, ahol szintén egy műhelyben együtt dolgoznak a munkások és szinte könyökkel súrolják egymást a munka mellett, a szakszervezetek hat külömböző szervezetre tagolják a munkásokat. A modern ipari élet az iparok csoportosulása, a szerszámok gépekké alakulása és az egyén fontosságának szerepvesztése a termelésben, vagy összegezve a szerszámhasználat és szaktudás szerepveszitése a termelésben, uj szervezkedési módszereket kényszeritettek a munkásokra aszerint, amint a szakszervezkedés és annak összetétele miatt, mind sűrűbben veszítették a munkások harcaikat a tőkések ellenében. E felismerésből fakad az ipari szervezkedés az IWW által megalapozott ipari unionizmus. Az IWW nem ismer el külömbséget munkás és munkás között. Az IWW nem hajlandó az egy iparban dolgozó munkásokat mesterségük szerint osztályozni és külön választani. Sőt még az együvé tartozó iparokat is semhogy különválasztaná, egyetlen egységben csoportosítja, a bennük dolgozó valameny- nyi munkásokkal együtt. Másszóval, nem elválasztja, hanem csoportosítja a munkásokat. Nem a szerszámok szerint, de az iparok szerint. Nem politikai nézet és felfogás szerint, hanem osztály szempontból. Az IWW nem tesz különbséget a szocialistákkal, tartozzanak azok bármelyik templomhoz. — Nem vesz leckét a kommunistáktól még akkor sem, ha a “csudás hatású” orvosságukat, moszkvai védjeggyel lássák el. Nem igazodik, nem imbolyog az NRA “csudaszereitől.” Tagadja az osztályharc romantikus voltát, amit az anarkisták naivan kigondoltak és ráadásul bátran illesszük a díszes csokor közepébe a “nebánts virág” egy különös amerikai fajtácskáját az SLP-t. Kik a kapitalizmus feltételnélküli megdöntésének hangoztatásával leplezik gerinctelen- ségüket és díjmentesen végzik a besugást, amit a kapitalizmus alkalomadtán jólfizetett bérenceivel hajtat végre. Ezen alakulatok zsugorodnak, szaporodnak, vagy eltűnnek aszerint, amilyen az időjárás. A társadalom felületén élnek mozognak. Nem tudják, vagy nem akarják felismerni, hogy amint a természetet fizikai törvények, ép úgy a társadalmat, ipari törvények igazgatják. A kapitalizmus gyermekkorában alakult szakmai szervezetek voltak egyedül és kizárólag azon alakulatok, melyeknek gyökerei, mélyen a társadalom fundamentumába fúródtak. Melyek sikeres harcokat vívhattak a kizsákmányolás és a rendszer ellen. Ezen gyökerek talajváltozás miatt, kiszáradtak. Amint a szakma fontossága eltűnt az iparokból úgy száradtak ki a szakszervezetek tápgyökerei is a kapitalista termelési rendszer fundamentumából. Helyükbe lépett az Ipari szervezkedési forma, mely az egész világ munkásságának, de különösképpen az amerikai termelési rendszernek, minden kétséget kizárva az egyetlen megoldást nyújtja. Az IWW, nem dajkamesék sem pedig filozófusok elmefuttatásai után bukdácsolva keresi a kiutat a kapitalista babilon- ból, hanem a reális tényeket felismerve, az ipari társadalom kibontakozását mérlegelve, ipari erőt gyűjtve, a munkásságot, a termelés menetében fontosságukhoz mérten csoportosítva, a szervezetet építi, mely védő és támadó összetétele mellett a munkásságot előkészíti és képesíti nemcsak a kapitalista társadalom bérrendszerének megszüntetésére, hanem az iparok átvételére és azok tudományos igazgatására, kapitalizmus és politikusok nélkül. Mi nem a társadalom felületét kívánjuk foltozgatni, nem a kizsákmányolok személyében akarunk cserét, hanem a bérrendszer megdöntésére szervezkedünk az IWW-ban. A JÓZAN ÉSZ Én vagyok minden logikusan gondolkozó egyénnek a pát- rónusa, én általam születik meg az olyan egyénekbe az igazság és testvéri szeretet akik engem a józan észt mind egy intelektuális szervet megismertek. Én vagyok a józan ész, amelyet a természet létre hozott, hogy olyan egyéneknek segítségére legyek amelyek ia tapasztalatok és evuluciók átmenetei révén meglátták évezredes nyomorúságos és szenvedélyes sorsuk okozóját, engem a józan észt, mint megváltójukat a sok nyomorúságtól véltek megismerni, mert én vagyok a józan ész és semmiféle igazságtalanságot nem tűrök. Én vagyok a józan ész, minden olyan egyénnek a rendelkezésére állok, kik lépteimbe kívánkoznak járni. Mentesen tartom minid azokat, kik velem érvelnek az előítélet gonosz tevékenységeitől, mert én vagyok a józan ész, előttem az igazság a fő cél, egyformán állok minden egyén rendelkezésére tekintet nélkül, nemzet, faj vagy vallásra. Én vagyok a józan ész, az emberiségnek legtiszteletreméltóbb iránytűje, én nélkülem az emberiségnek egy bizonyos része öntudatlanul cselekszik, én nem hiszek semmiféle politikai Ígéretekbe, mert az előttem csak utópia, amely oly illogikus mint a politikusok Ígéretei. Én vagyok a józa,n ész, mindég azon vagyok, hogy olyan fényt adhassak a gondolkozni akaró egyéneknek, mint a napsugár, hogy tisztán láthassanak és igazságosan cselekedhessenek, én a józan ész mindenkor készen vagyok, kínálkozom az egyéneknek, hogy velem a józan észszel a helyzetüket enyhíthessék. Én vagyok a józan ész, én nem tűrök semmiféle emberölést, vagy emberi mészárlást, mint amelyek az évezredeken keresztül megtörténtek a tudatlanság miatt. Emberek? Én a józan ész szólok hozzátok, gyertek velem tisztítsátok meg magatokat a tudatlanság ősrégi átkaitól. Mert csak én a józan ész tudlak mindnyájatokat kivezetni e világ labirintumá- ból. Én vagyok a józan ész, nem tűrök semmiféle kapitalista rendszert, amely a munkások millióinak elveszi a munkájuk gyümölcsét és sokszor használja őket mint eszközt, feláldozza őket a profit szent oltárán, hogy aztán ők élvezhessék parazita életüket, ezt a sok fiijába való vérfolyást mind elkerülhetitek, de csak úgy, hogy ha az irasenalizmustól (irrational) mindnyájan megváltok és engem a józan észt fogtok követni. Velem megteremthetitek a munkások szabad országát, mert nekem a józan észnek egy a célom, a munkások tömegeivel megértetni, hogy én a józan ész úgy vélem látni a munkások szabadszolgaságbóli felszabadulását, hogy ha iparilag szervezkednek és központosítják erejüket a világ Ipari Egy Nagy Szervezetébe, az IWW-ba. Még egyszer kérlek benneteket én a, józan ész, gyertek lépteimbe kivezetlek mindnyájatokat az Ígéret földjére amelyben nem lesz aki elveszi a munkátok gyümölcsét, mert minden szükségletre lesz termelve, minden munkás egyformán fog a termelt javakból részesülni. Csak ilyen társadalomba fog az örök boldogság megnyilvánulni, mert én a józan ész fogok az' ilyen társadalomba székelni. A Hülber. ELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség; nincsen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között, s az élet összes javait ama kevesek bírják, akikből a munkáltató oszály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai, mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földei, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekbeni összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) képtelenné teszi arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, mely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó, másik csoport ellen uszítsák s ezáltal elősegitik, hogy bérharcok esetén egymást verik le. A szakszervezetek segitenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorou állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni osakis olyképp felépitet szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell valamennyi iparban — dolgozó tagjai beszüntessék a munkát, bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, igy az eggyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért tisztességes napi munkáért.” ezt a forradalmi jelszót írjuk a zászlónkra: “Le bérrendszerrel P A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom keretein belül.
