Bérmunkás, 1933. július-december (21. évfolyam, 746-772. szám)
1933-12-09 / 769. szám
6 oldal BÉRMUNKÁS 1933 december 9. SZILÁNKOK NAPTÁRUNK. A Bérmunkás 1934-es uj naptárát lapozgatva \olyan könyvvel találkozunk, mely — hogy úgy mondjam — barométer je az IWW körül csoportosuló magyar munkások gondolatvilágának, értelmi színvonalának. Ha egy más országban élő kezébe veszi, elolvassa, fogalmat nyerhet ideáinkról, a züllő kapitalizmus jelenlegi életfolyamatáról s az ezzel szembep elfoglalt álláspontunkról. Bár nem akarunk az öndicsekvés hibájába esni, talán nem is fogja ezt annak venni senki, ha megállapítjuk, hogy naptárunkban vázolt meglátások útmutatóul szolgálhatnak ia kü- lömböző országok vajúdó munkásmozgalmainak. Különleges helyzetünk lévén a legfejlettebb ipari állam leglelketlenebb kapitalizmus á v a 1 való mérkőzés, az arra való rákészülésben. Amint a kü- lömböző országok ipari fejlődése eléri az itteninek megközelítő fokát, úgy hasonló helyzettel fogják magukat szemben találni a munkások, akarva nem akarva kell, hogy nyomdokainkban haladjanak, hogy szakmákra való tekintet nélkül az egész ipari termelést átölelő egységes szervezetbe tömörüljenek. Nincs itt hely ahoz, nem is próbáljuk a naptár tartalmát boncolgatni, hisz remélhetőleg e lap olvasói egytől-egyig végig fogják azt olvasni, elejétől végéig. Csupán mint a haladottabb munkásmozgalom útmutató voltáról kívánunk itt megemlékezni. Kezdhetném Wiener mtárs cikkével, mely mint szociológiai értekezés is beválna; vagy a Fishbein new yorki jegyzeteit, mely nagy emberi egyenlőtlenséget szépen, kiiperitően, röviden, de sokat mondóan mutatja be; vagy a szerzői név nélkül közölt “Az elhalasztott világforradalom” tanulmány, mely az ismeret, a meglátás, a megértés halmazát dióhéjba préselve juttatja hozzánk és a többiek egy, két gyengébbtől eltekintve, a munkásgondolkodás gyémántjait örökítették meg a naptár minden lapjain. Az összes között a naptár 19-ik lapján a sok jók között talán a legjobb, — hol röviden velősen, úgy, ahogy csak egy IWW-ista mondhatja, hogy mi az IWW és mi nem. Ez Ralph Chaplin tollából jött. “Az IWW azt vallja, hogy a szocialisták, kommunisták és fascistáknak, az uj tárasdalomról alkotott fo- galma nem a társadalmi problémák megoldására, hanem “ábrándok teljesülésére” nyújt példát. Mert —” nem folytatjuk. OIyf<n tömör, olyan egész a leírása, hogy az egészet kellene itt citálnunk, hogy igazságosak legyünk elmefuttatásá- hoz. A 19-ik és 20-ik oldal átolvasását ajánljuk azoknak, kik nem ismerik az IWW-t, hogy azt megismerjék, a kételkedőnek, hogy kétségeit eloszlassa; az IWW alapelveit megukévá fogadottnak pedig, hogy felfogásaikban, meggyőződésükben szilárdabbak legyenek. ÚJABB BLUFF. Tombol a cirkuszi lárma, a legújabb a pénzegység körül felépített csetepaté. Az öreg- bedő Borah szenátor a torpant hangú primadonna Al. Smith, Sprague a plutokraták géniusza, ki a pénzügyi manipulációkban nemzetközi reputációra tett szert; a detroiti katholikus pap, Mr. Coughlin, dörög a rádión keresztül az aranyéra rabszolgáiról, csillogó ezüstben látja a felszabadulás lehetőségét és igy tovább, kenyér helyett tömjén füsttel, munka helyett hangzatos Ígéretekkel terelik el a Inép figyelmét alapvető bajairól. Közben H. Scott, a technocrata, rideg számokban mutatja be a kapkodó száj hősök védencének végvonaglásait. A nagyközönség, mely az előbbiek prédikációit csemege gyanánt nyeli, hiányzik az ő köréből. A kapitalisták szócsövei felkapták egyidőben s ha következetessége az előbbi prókátorok mocsaras talajából eredne, ha alkalmazkodó lenne, ma már talán a fő cirkusz direktor jól fizetett szűk csoportjában evezhetne. így azonban a kitagadottakhoz lett relegál- va, hallgató közönsége a zagy- vaságon tullátó forradalmi ér- zésüekből toborzódik. Reméljük, a csalódás töviseiből szegélyezett ütjük mifelénk tart, amely késhet ugyan, de elkerülhetetlen. “ADÓS FIZESS.” i H. Scott kalkulációi szerint gomba módra növő adósságaink egy pár év múlva össze- roppantja községi, városi és államrendszerünket. Úgy az állam, mint az egyén hozómra vásáról. A kevesek munkája utáfci kifizetett kevés csak egy- része a termelt javak ellenértékének, viszont ez folyton zsugorodik, mig a fogyasztás ilymérvü apadása fizikai lehetetlenség, ergo adósságunk nő, hogy egy szép napon bugybo- rék formát öltve, szétpattan s kimondatik: “fizesse meg az isten.” USZÍTOK, ÁLDOZATOK. Szóval pénzügyi zavarban szenvedünk. Vannak, akik ezt csak úgy filozofikusan veszik, mások fellázadnak, sőt egész az emberrablásig viszik. Ez pedig — mint jó uraink mondják — tűrhetetlen. Hogy IWW-istákat, nem egyet, sokat! elrabolnak otthonaikból, hogy megrabolnak bennünket, gyermekeinket a tisztességes megélhetés lehetőségétől, ez bliktri. Az elrabolt rabló, vagy cinkostársa felhe- viti a vérét a buta, állati sorsban élő csőcseléknek, felső szu- gerálásnak felülve dühbe gurul s a dühödt észjárásával tör, rombol, mestereink nyomdokaiban haladva feleleveníti a középLOS ANGELESI LEVÉL Az alábbi esemény szinte lelkiszemeim elé varázsolta a májusban Chicago, Ul.-ban tartott Mooney konferenciát, ahol a kommunista “barátaink” azzal érveltek a californiai áruk boykottja és az általános sztrájk megszervezése ellen, hogy az nem időszerű és erősen veszélyeztetné a ínyugat dolgozóinak a helyzetét. Most a Federal Goverment adta meg erre a boúnirt felfogásra a forradalmi pártnak a szégyenitő választ azzal, hogy a kapitalista rendszer meghosz- szabbitása érdekében, a kiéhezett munkások kenyérhez juttatása véget elrendelte az öt órás munkanapot. Amig a forradalmárok nem mertek a 8 és 10 órai munkaidőhöz hozzá nyubii addig maga az állam redukálja azt élete meghoszabbitására, a munkások elégedetlenségének a le- csapolására. Magyar bérrabszolgák: Lássatok már tisztán és csatlakozzatok az IWW-hoz, mely építi az Egy Nagy Szervezetet, amelyet a dolgozókkal betöltve, olyan erőhöz jutunk, hogy nemcsak valamennyi munkást a munkán elhelyezünk, de magát a bérrendszer eltörlésével megteremtjük az Ipari Demokrácián felépülő igazi munkás államot. G. Bakos. ATerzani ügy tárgyalását újból elhalasztották Élénken ismerős a Bérmunkád olvasói előtt a Terzani ügy, az astöriai fascisták hamis vádolása, akik az általuk elkövetett gyilkosságért egy ártatlan munkásembert akarnak 20 esztendei börtönbe juttatni. A tárgyalást nov. 27-én, kellett volna megkezdeni, de a vád koronatanúja a hírhedt Art. Smith nem jelent meg a tárgyaláson. Az ügyész ennek alapján újabb kétheti halasztást kért, még nem készültek el egészen a hamis tanuk felvonultatására. Jellemző, hogy a koronatanút már a saját hívei is faképnél hagyták, akiről kiderült, hogy a “Khaki Shirt” akciót azért kezdeményezte, hogy egy ingárusitó vállalatnak mint MEGHÍVÓ! A coraopolisi Magyar Otthon 1933. december hó 14, 15 és 16-án, a coraopolisi Magyar otthon uj tánctermében, 708 Fourth Ave. nagy Bazárt és Bált rendez, melyré Coraopolis és környéke magyarságát tisztelettel meghívja a rendezőség. Kitűnő vacsoráról az egész idő alatt gondoskodva van. A vidék legkitűnőbb vonós zenekara muzsikál. Belépti dij: A bazárra nincs, a táncra személyen- két 25c. kor borzalmait, aztán rányomja a huszadik század pecsétjét. A felujuló lincselési mánia csak egyik válfaja annak az ember kínzásnak, mely az utóbbi négy évbefci millió számra szedi áldozatait. Vigyázzatok jó urak, hogy az ostor vissza ne csattanjon. S—n. ügynöke a sárga inget jó pénzért eladja. A védelem ügyvédjének határozott bizonyítékaik vannak a kezeik között, ezen szélhámos múltjára vonatkozólag, aki amerikai Hitlernek nevezte ki magát, és mint ilyen jogot formál magának, nem csak a sikkasztásra, hcinem arra is, hogy mint hamis tanú, börtönbe vagy a villamos székbe juttasson harcos munkásokat. De mivel nemcsak New York, de az egész ország munkásai talpra álltak Terzani védelmére, igy a nagy “diktátor” nem mer a bíróság előtt megjelenni,, mert fél attól, hogy valamelyik becsapott hive warrantal a kezében, ő ellene fogja az eljárás megindítását követelni. A tárgyalás deceihber 11-re, lett halasztva, és nagy érdeklődéssel várjuk a fejleményeket a Terzani ügyben, mely nem lehet más eredmény mint a frame up elejtése, és a kapitalista osztály bíróság újabb leleplezése a nagy munkás tömegek előtt. MULATSÁG AZ OSZTÁLYHARC RABJAINAK KARÁCSONYI SEGÉLYEZÉSÉRE. A new yorki General Defence Committee az összes testvér- szervezetek és pártolók támogatásával, nagyszabású műsoros táncestélyt rendeznek, december 15-én, pénteken este 8 órakor, az Irving Plaza Hallban, (15th St. and Irving Pl.) A műsoron szerepelni fognak: A New York Symphony Orchestra tagjai, Rosa Tunick a kiváló opera énekesnő és több más müsorszám. Két nagy zenekar fogja a tánczzenét szolgáltatni. Belépő jegy ára 25 cent, mely az osztályharc rabjainak a segélyezésére lesz fordítva. Tekintve ezt a fontos célt, a rendező bizottság elvárja a new yorki magyar munkások tömeges megjelenését.
