Bérmunkás, 1933. július-december (21. évfolyam, 746-772. szám)
1933-07-08 / 747. szám
6 oldal 1933 julius 8. BÉRMUNKÁS EGY NAGY SZERVEZET INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD 'o-x j/ v'iw E TERVRAJZ RÉSZLETES MAGYARÁZATA. A tervrajzhoz fűzött ezen magyarázatnak főcélja megmutatni, hogy az iparok tudományos módon miként csoporto- sithatók. A termelés a föld természeti kincseinek kiaknázásával veszi kezdetét. Munkát használnak azon anyagok kifejtésére, melyeket a természet felhalmozott vagy összegyűjtött. A termelést ezen termékeknek — leginkább nyers- vagy tüzelőanyagoknak — ipari és kereskedelmi központokba való szállításával folytatják. Ember és állatok számára szolgáló lakhelyek készítése, közlekedési ügyvivőségi épületek építése a rendszer más ipari ágának funkciói. Látni fogjuk végül, hogy a gondozás, nevelés, közszükségletek ellátása, miként esnek az ipari élet egymásba kapcsolódó folyamataiban egy más department hatáskörébe. Az iparok szervezése ezen tervének bemutatásával egyedül az előbb említett célt tartjuk szem előtt. A munkásoknak, kiket a termelési eszközök kapitalistá tulajdona mindezen iparokban szolgálattételre kényszerit, szervezkedniök kell igazi helyükön az iparokban, melyekben foglalkozást találnak. Minden munkás, aki tanulmányozza ezt a térképet, meg fogja találni hová fog tartozni, amikor az ipari szervezet az iparokat a munkások számára átveszi. Ezen elrendezésnek végcélja természetesen az, hogy minden munkásnak egyenlő joga és egyenlő kötelessége legyen a többivel azon ipar igazgatásában, melyben a termelés folyama alatt dolgozik. De másik, nem kevésbbé fontos célja, szervezni a munkásokat oly módon, hogy a szervezetnek bármely iparhoz tartozó tagja beszüntesse a munkát bármikor ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekintik. Természetesen ez csak akkor érhető el, ha a munkások iparilag szervezkednek, vagyis bármely telep vagy ipar munkásainak egy és ugyanazon szervezethez kell tartozniok — szakmakülönbségre való tekintet nélkül. A kapitalista intézmények ma ugyanezen alapon vannak szervezve. Az iparok mai csoportosulása, egymásba •kapcsolódása szolgáltatják az alapot a munkások szervezetének felépítésére, mellyel megvívhatják a mainál jobb életviszonyokért folyó harcait s azt a harcot, mely egy ipari köztársaság iparainak a termelő munkások által való igazgatásáért folyik. A TERMÉKEK SZÉTOSZTÁSA RÉSZE A TERMELÉSNEK. A föld természeti kincsei, bányák és vizek első értéküket akkor nyerik, midőn munkát helyeznek beléjük a termékek hasznos dolgokká való átalakítására. De mind ezeknek a termékeknek nagyobb társadalmi értéke van midőn azokat a manufaktúra és kereskedelem színhelyeire szálllitják, ahol aztán árucikkekké alakítják át a csere céljaira. Az emberek élete nem merő vesződségből fog állni, hanem élvezni is fogják azokat a javakat, amelyeket termelnek. A közszolgálati intézményeknek úgy a jelenlegi, mint a jövőbeni működési körét meg kell határozni és az azokban foglalkozást nyert munkásoknak éppen olyan helyet kell biztosítani a szervezetben, mint azoknak, akik a betegeket és a munkanélkülieket gondozzák. Azok, akik másféle társadalmi vagy közszolgálatot teljesítenek, tudatára ébredjenek annak, hogy hasznos munkát végeznek, habár legtöbbje azon intézményeknek, amelyek alkalmazzák őket, most a kapitalista érdekek védelmére prosti- tuálva van. A departmentek aztán a kivánalmaknak megfelelőleg fel- oszlanak még különböző csoportokra. Tekintettel arra, hogy a munkásokat az iparok szerint kell szervezni, szükséges, hogy egy általános formulát készítsünk. Ez megkönnyíti annak megértését, hogy minden ipari alcsoport egy egységet képez azon munkások részére, amelyek abban az iparban dolgoznak és hogy csak ők vannak hivatva ezen ipar ügyeinek intézésére. Az összes funkciókra vonatkozólag az iparok a térképen bemutatott általános terv szerint vannak elrendezve, amint következik: 1. Földművelési és halászati ipar osztály. 2. Bányászati ipar osztály. 3. Szállítási és közlekedési ipari osztály. 4. Általános gyáripari osztály. 5. Építő ipari osztály. 6. Közszolgálati ipari osztály. Mindezek az alcsoportok magukban foglalják az azon iparban dolgozó munkásokat, de azért nincsenek elkülönítve, válaszfalakkal elválasztva a többi munkásoktól. Dacára annak, hogy itt is csoportokról, osztályokról beszélünk, nem szabad ezt összetévesztenünk a szak- szervezetek oly csoportosításával, amelynél az ugyanazon iparban, ugyanazon műhelyben dolgozó munkásokat különítik el egymástól. Ott azt nézik, hogy ki milyen szerszámmal dolgozik, itt pedig az árut, amelyet előállít. Az előbbi szétta- golása a munkásoknak, az utóbbi pedig szervezése azoknak, akik ugyanazon ipari áru előállításán dolgoznak. Az egyetemes szervezet minden alárendelt részének ezen elvi alapot kell szemelőtt 'tartani. Ha egy szorosan vett ipari termelésbe vont munkások iparilag szervezkednek, valameny- nyien ugyanazon szabályoknak vannak alávetve, amelyek azon iparra vonatkoznak. De bizonyos alapvető szabályokat és elveket, melyek “a munkások egy nagy union”-] áriak összes alkotó részeit igazgatják, nem hághat át az alkotó részek egyike sem anélkül, hogy meg ne sértené az egész organikus testületet. Még egy másik pontot is kell tisztáznunk: A termelés folyamata nem ér véget míg az elkészült termék a fogyasztóhoz nem jut. A szétosztás folyamatába vont valamennyi munkás ugyanazon ipari uniónak, vagy Department Szervezetnek tagja, melybe az árucikk készítői vannak szervezve. Természetesen a vasúti és vizi szállító ipari munkások a Szállítási Departmentben lesznek, bár mondhatni, hogy a szétosztás folyamatába is be vannak vonva. De itt a külömb- ség. Ezek csak más helyiségekbe, országokba szállítanak árukat és a használatra szolgáló igazi szétosztási folyamat akkor megy végbe, miután a kész árucikkek a kereskedőhöz jutottak. Például: Egy cipőüzletben alkalmazott elárusító vagy Írnok azon szervezetnek, vagy a szervezet egy branchének lenne tagja, melybe a cipőiparban foglalkoztatott valamennyi mun kás van servezve. Az a kocsis, aki húst, vagy más árukat szállít egy fűszeres boltból, azon szervezetben lenne, melyben valamennyi élelmiszeripari munkás van szervezve. De egy társzekér hajtó, aki egy nagy raktártól a másikig s legközelebbi fordulóval egy rakomány szeget vontat továbbszállítás vagy szétosztás szolgálatára, a szállító munkás munkáját teljesíti s mint ilyen, ennek az iparnak szervezeteiben szervezkedik. E szükséges felvilágtások segélyével könnyebben megérthető a szervezet alaprajza s az párok csoportosítása a mellékelt térképen. OLVASD AZ IndustrialWorkert
