Bérmunkás, 1933. január-június (21. évfolyam, 721-745. szám)
1933-04-01 / 733. szám
1933 április 1. BÉRMUNKÁS 3 oldal Á technológia hangja New Brunswicki Photographiák Van-e külömbség az áru és bérrendszer elnevezés között. (H.) Mivel a kérdés jelentős, különösen azok előtt akik a munkásmozgalomban cselekvő részt vesznek és mert az elméletek helyes megtéréséhez a kérdés tisztánlátása elengedhetetlenül szükséges, a vele való foglalkozás nem csak célszerű, de fontos is. A társadalom két legkiter- jedettebb tüneménye a termelés és fogyasztás. Ezen két tüneménynek egymásközti viszonyából származik minden más társadalmi életmegnyilvánulás. Minden csoport, szervezet vagy bármily néven nevezett alakulata az embereknek a fent nevezett tünemények viszonyának szülöttje. Mivel Marx volt az, aki a legkimeritőbben foglalkozott. a társadalom kérdésével, Marx elméletét fogjuk választani és marxi szempontból próbáljuk először megközelíteni a kérdést. Marx is, az ujgazdászok is, ezen két tüneményén keresztül közelítették meg a társadalmat, azzal a külömbséggel, hogy a helyzet melyből megfigyelték, más volt mindkét részről. Marx az iparitermelésnek az emberi-munkaerőt összpontosító irányfejlődésnek folyamata teremtette helyzetből figyelte meg a társadalmat. A technocraták, az iparitermelésnek a természeti erők összpontosító és azt a technológia utján befogni célzó irányfejlődés folyamata által előre tolt helyzetből figyelték meg a társadalmat. A termelés és fogyasztás tüneményeinek ezen külömböző helyzetből való megfigyelése más társadalmi fejlődési irányt mutat. A marxi elmélet kulcsa. Képzeletben álljunk Marx mellé a boncasztal körül, ahol kiterítve vizsgálja a társadalmat. A vizsgálat során úgy találja, hogy a társadalom sok-sok érdekcsoportja közül a termelésbe csak két osztály van bekapcsolódva. Az egyik közvetlen, személytől einem választható munkaerőn keresztül, ezt elnevezi munkásnak, a másik közvetve a pénzen keresztül, ezt pedig elnevezi tőkésnek. A munkás a tőke tulajdonosa által megszabott pénzösszegért dolgozik, amit elnevez bérnek. A munkaerő tulajdonosa igy , megkapja a bérmunkás elnevezést. A tőke tulajdonosa a termelésből azt veszi ki, ami a munkás bérének kifizetése és az elhasznált anyagok megtérítésén kivül, mint haszon megmarad. Mindjárt észlelhető, hogy a termelt javaknak ily módon való megosztása, egyik vagy másik részről rövidséget eredményez, aszerint, hogy az erőviszony a kettő között miként alakul ki. Nyilvánvaló, hogy a harc ezen két osztály között állandósul, mert a javakhoz jutás eszköze a pénz, mindenik részről a termelésen keresztül egymás útját keresztezve szerezhető meg. A munkásnak a bér, a tőkésnek a profit viszonya az amivel a termelésen keresztül, Marx a társadalmat elnevezi. Ezért nevezzük a társadalmat gyakran mindkét néven, bérrendszernek és tőkés- rendszernek. Tovább a boncolgatás műveleténél úgy találja, hogy a harcok, melyek az érdekellentétek nyomán e két osztály részéről megnyilvánul, nem szűnik meg mindaddig, amig az ellentétek fenn fognak állni. Ezt a harcot nevezi osztályharcnak. A kutatás eredményeként megállapítja azt is, úgy az osztályoknak mint a köztük kifejlődő harcnak külön fejlődési irányuk van. A tőkésosztályt a munkásosztály feletti előny, kedvező helyzetbe hozza ahoz, hogy a termelés eredményének summáját megszerezze, amiáltal a vagyont összpontosítja és az emberi munkaerőt társadalmi összmüködésre bírja. A társadalom többi rétegét bekényszeríti a bérmunkások osztályába, mig végül az igy számban megnövekedett osztály öntudatra ébred és véget vett a harc játékának, egy végső össze csapásban megszünteti a bérrendszert. Marx a társadalom minden más rétegének a megsemmisülését látja, a termelésbe bekapcsolódott két osztály harcának fejlődése folyamán. A két osztály harca között fog felőrlődni minden más rétege a társadalomnak — mondja. Marx egyedül a társadalom termelési tüneményéből, mint fontosnak tartott lényegből kiindulva az osztályharcon keresztül közelítette meg a társadalmat és az akkori kezdetleges ipari termelés előre tolt helyzete nem szolgálhatott mással, mint amit akkor megállapított. A következő alkalommal a technológia helyzetéből fogjuk megfigyelni a társadalmat. BÁN OSZKÁR LEVELÉHEZ. ön még mindig nem bizonyított. Ami Scottot illeti ön helyettem kivédte. Arra az egyetlen alapra sűrítette állítását, hogy “Scott nem tudóshoz méltóan oktatott ki egy ostoba tanárt.” Inkább irta volna le azt, hogy mi volt a tanár kérdése. Az ön által felállított ok alapján minden forradalmár tudóst lelehetne fokozni. — Einsteint a legtöbbször. A “Technocrácia” forradalmi célból alakult. Már 1921-be készen voltak az elméleti megállapításokkal. Soddy-nak a könyve 1926-ban jelent meg erről a kérdésről, “Az uj gaszdászok szempontjából tett megállapítások” alcímen. Veblen alapitó tagja volt a A háború előtti idők New Brunswickja, magyar vonatkozásban a női munka túlsúlyán nyugvó társadalmi életével a vele ebben is vetélykedő szomszédos Passaic-al együtt, a vidék számára a nemi afférok gyűjtő fogalma volt. Fehérnépekben szűkölködő bánya és egyébb ipartelepek feleség szállító központja. Ez irányban a lejáró kő, s a gyilkos bánya lég kemény ök- lü hősei, mindennapos vendégei voltak, kik ezer veszéllyel dacolva, összekuporgatott százasaikat mutogatva, udvarol- gattak B.-i lányoknak, s akikre közben valóságos hajtóvadászatot folytattak, a szomszédos metropolisban feltámasztó, itt pediglen a leányok centjein élősködő selyem-gyerekek. 3 ha az itt a piros, hol a piros, ismert kártya fogással nem érhettek célt, egyszerűen kilökték az ártatlan zarándokokat, kik sok esetben asszony és pénz nélkül voltak kénytelenek haza jumpolni. Mivel e fordított helyzetben a kenyérkereset teljesen az asszonyokra hárult, a férjek sok esetben csúnyán visszaéltek vele, azzal a hagyományos ragaszkodással, hogy a házimunka minden körülmények közt az asszonyt illeti meg... (őket pedig a korcsma és a kártya barlang.) Jött aztán isten csapásaként ezekre is a maga iparizáló konjunktúrájával a “dolgozz vagy harcolj” kényszerű jelszava mellett a háború; van már most munka dosztig, mind a két nem számára, közben friss erők sem érkeznek; az emigrációs szelepek végkép behegednek. Megváltozik a helyzet képe: a város elveszti régi romantikáját, s ma már úgy gazdasági mint társadalmi tekintetben a legtöbb tipikusan vegyes ipari város jellegét ölti. Jelenleg a legtöbb gyár a prosperitásos évek termelési erejének körülbelül egytized- ével operál, néhány pedig teljesen becsukott, amiknek következtében a munkásság háromnegyed része teljesen munkanélkülinek számítható. Az elmúlt évben az ingatlanokat illetőleg rengeteg fore close történt, amivel úgy látszik kissé alább hagytak, minthogy nem fizetődik ki, nincs rájuk vevő. Mind ezekkel kapcsolatban a város finánciális helyzetét is kikezdték a bank bukási epidémia bacilusai: atechnocráciának és Scott is. Én nem bálványt, hanem egy forradalmárt védtem Scott- ban. Helytelen az elmélet személy- telenitésére az a módszer, miszerint a tervezőjét hitel vesztetnek nyilvánítjuk. Ezzel az elmélet csak veszíthet hatásából. A személytelenitésnek csak egy helyes módja van a nevelés. Spengler filozófiája nem vészfelhő, termékenyitően hat a társadalmi elméletek mezején éltető anyagával. J. Horváth. közelmúltban csukott be kettő, amint hallik a direktórium a bukást megelőzve pár héttel figyelmeztette a nagyobb betevőket ... a kisebbekért pedig majd szent Dávid szavatol. A magyarság a város lakós- ságának körülbelül egy harmadát teszi, a közigazgatásban, azonban ezzel fordított arányban reprezentálja magát (két szál rendőr, meg vagy ugyanennyi szemetes) de ez persze nem diszkvalifikációs tünet, mint ahogy a szóval megegyezően a közelmúltban az egyik hivatalos ember, faji elvakult- ságában egy erre vonatkozó kérdésre felelte: The hungarians are not kvalified... s aki egy másik alkalommal a hanky negyed takaros portáinak csudálatán kénytelen volt azoknak elismeréssel bókolni. Ami a mozgalmat illeti, a radikális és progresszív céloknak a zsidók mellett ő volt az egyedüli hordozója, sőt, ameny- hyiben erről szó lehet; ma is ő. Bár ha az agyon speakeltség és a krízis által halomra döntött ferde ideológiákból való kiábrándultság helyén láthatóan terpeszkedik végig az apat- hikus mindegy... Roncsaiból még meg van a 11. Plum st; a kommunista párt égisze alatt vergődő Munkás Otthon, és a nemrégiben megalakult 98. French st.. .. mely utóbbi a kuitur(?) szövetség álarca alatt az elsőnek paródiája, most haldoklik; megfogyasztotta a közönség hűvös közönyének lehelete, amit az általuk szokásos balkézzel palástolt kilóggó lóláb hivott ki maga ellen, két szál elvtárs virasztgat halálos ágya mellett. Béke hamvaira. Observer. ÁPRILIS 8-ÁN az IWW new yorki magyar csoportja a Modern Színkör közreműködésével műsorral egybekötött" táncestélyt rendez a Bérmunkás Otthonban, 200 E. 85 St. Kezdete este 8 órakor. Belépő jegy 25c. A Bérmunkás olvasóit és azok ismerőseit ezúttal is meghívjuk. Tudományos Előadás New Yorkban Április hó 2-án, vasárnap délután 3 órai kezdettel a Bérmunkás Otthonban. Tárgy: A németországi helyzet és a munkások. Előadó: Fischbein László mtárs. Belépő dij nincs. Mindenkit szívesen látunk.
