Bérmunkás, 1933. január-június (21. évfolyam, 721-745. szám)
1933-02-25 / 728. szám
1933 február 25. BÉRMUNKÁS 7 oldal DETROITI HÍREK KÉTFÉLE IGAZSÁG. 3 millió éves teve csontvázat találtak Nebraska államban William Clements, egy 20 éves fekete, rablási szándékkal megtámadta Morris Eck- hornt aki revolverrel próbált védekezni, s Clements meglőtte, igy a banditát életfogytiglani börtönre ítélték. Vincent Hoesel egy detectiv, más társával egy nyomorék betörőt David Kántort, a police állomásról kivitte egy elhagyatott Allybe ahol össze verték és agyonlőtték. Most felmentették és vissza adták neki a jobját, hogy több ilyen nyomorék tehetetlen, sőt épegészséges embert lőjön agyon. Mert ha szabad volt egy nyomorékot agyonlőni akire nem tudták ráfogni, hogy elakart szaladni, mennyivel inkább agyonlőhet egy olyan embert, akiről eltudják hitettni, amint Kantorról is elakarták, hogy elakart szaladni. MUNKÁSOK ÜLDÖZÉSE. Most az egész világ szeme ezen nyomorult város felé tekint, nem csak azért, mert a rabszolgák ezrei léptek sztrájkba, megunva a nyomorúságot, a rossz bánásmódot, de azért is, mert a kapitalista osztály alapintézményének a bankoknak a rodhat hulláját kénytelenek voltak közszemlére kitenni, igy remélem érdeklődve tekintenek a kisebb események felé is. Kis eldugott hirec^kékben jelentik, hogy több száz elfo- gatásra van kilátás, a radikális munkások ezreit akarják deportálni, minden bűnért hibáért még a bankok bukásáért is azokat teszik felelőssé, s vagy 8 munkást elfogtak s azzal fenyegetik őket, hogy deportálják. Ellehetünk készülve nagyobb üldöztetésekre mert azzal akarják a mai rendszer hibáiról s bomlásáról a figyelmet elterelni, hogy fogják a radikális munkásságot okolni érte, s amint az itteni sztrájkokból kifolyólag is, nem a 16 centes órabéreket, hanem a radikális agitátorokat okolták a sztrájk miatt. Van egy piszkos alak, akit jól ismerünk még a Palmer raidek alatt 1920-ban végezte piszkos munkáját a munkások ellen, most is ez a gyászalak van a razziák megett, s szeretne minden bevándoroltat deportáltatni, csak ő maradna bevándorolt az egész Amerikában. A KORMÁNYZÓNK IS CSŐDBEN VAN. Nem politikailag, hanem gazdasági csődben van és már fizetését foglalják le a hitelezők. Ezek között, Frank Freeman fiinti lakos, 8 ezer dollár értékében már kapott is bírói rendeletett, hogy felveheti a Comstock kormányzónak járó fizetésnek egy részét a februári “pedálból.” Comstockot még a megválasztása előtt támadták, hogy teljesen csődben van és fünek- fának tartozik, amit be is ismert és talán éppen a hitelezői agitáltak legjobban a megválasztása érdekében, hogy ezáltal a jó fizetésből majd csak képes lesz a kormányzó ur törleszteni, s úgy látszik nagyon Denver, Coloradoból jelentik, hogy Nebraskában talált, 11 teve csontvázat a coloradói természeti múzeumban fogják felállítani. A tevék bár éppen olyan forrná juak s szervüek mint a sza- harai tevék, csak sokkal kisebbek, éppen úgy mint az őskori lovak is csak egy harmad nagyságúak a mai lovakhoz hasonlítva, igy a tevék is 3 láb magasságúak. A kutatások után bebizonyosodott, hogy Nebraskának ezen része sok-sok évvel ezelőtt homok sivatag volt. Ahol a tevék nagyobb csordákban jártak és éjszakára visszatértek egy helyre, ahol összehuzódva töltötték az éjszakát részben, hogy a ragadozó vadállatoktól, védjék magukat, részben, hogy a gyakori homok viharoktól is védve legyenek. Egy nagyobb homok vihar következtében, lettek ezen tevék is eltemetve, igy csoportostul és megőrizve elég ép állapotban az utókor részére. Azon réteg melyben a csontvázakat találták a J. D. Figgins, a coloradói muzeum igazgatója szerint a “miocéné” korszakból való, 3 millió évvel visszamenőleg. A coloradói múzeumban van sok hitelezője volt, igy megválasztották. És mostan akarnak osztozkodni a fizetésen, de Comstock azzal védekezik, hogy állami alkalmazottnak nem lehet a fizetését “garnish- olni,” de a bíróság másképpen határozott. Archie egy mammooth elefánt csontváz is kiállítva, melyet ugyancsak Nebraskában találtak és tudományos néven, ar- chidiskoden meridonalis ne$b- raskensis néven ismernek, de csak 20 ezer évvel ezelőtt élt, igy csak a múzeumban talál- kozhatik honfitársával aki 3 millió évvel ezelőtt ugyancsak ezen a vidéken élt, de egész más talaj növény s éghajlat alatt, mivel azóta a homoksivatag mélyen el van temetve s már archie idejében is dusnö- vény világ volt. így van az, nem csak az állat, s növény világ változik, de még a föld minősége s fekvése is, ahol homok sivatag volt. Évezredekkel ezelőtt, most termőföld, s ahol az egyiptomi s régi történelmi népek termeltek búzát s más élelmiszereket, most homok sivatag. Hegyek, szigetek emelkednek és sülyednek, állatok, emberek, s rendszerek pusztulnak el és születnek, s amilyen nagy idő külömbség van a nebraskai teve élet ideje s a mai ember közöt, éppen olyan nagy külömbség van a társadalmi rendszerek között is, bár eddig nagyon lassú, igy a modern időkkel nem tartott lépést a társadalmi átalakulás, de ma amikor a technikai átalakulás mér- földes lépésekben halad, úgy a társadalmi átalakulást is teljes erőnkkel kell elősegíteni. Mert ha nem úgy mi is a tevékhez és archiehoz a mammooth elefánthoz kerülünk a múzeumba. Vi. jét csecsemőjétől, aki az édesanyja teje helyett üvegből szívja a vizes tejet vagy a kendőcsücskébe kötött cukros- vizbe mártott kenyeret! Olyiknak anyja pedig amint egy kissé megerősödik a szülés után, másra bízza gyermekét: a nagyobb gyerekre, vagy az öreganyjára, vagy tán valami angyalcsinálóra és újból kezdi huzni az igát. így nevelődik fel a proletár gyermek, amelyik elég szívós, hogy bele nem pusztul a gondos ápolásba. Nagyon kevés munkás gyermeke élvezheti teljes mértékben az édesanyja tejét és még kevesebben részesülnek az anya gondos ápolásában, mert ha az anya otthon tölti idejét a gyermekei körében, akkor is kénytelen valami házi munkával, varrás, mosás stb. hozzájárulni a férj keresetéhez. így élvezi a munkásember a csecsemőkort a bölcsőben, amit sokszor egy ócska kabát helyetesitt a szobának nevezett odú valamelyik sarkában: azután ha már járni tud, kikerül az utcára, a porba, a szemétbe : kitéve elgázolásnak, fertőző betegségnek, kutba- esésnek stb. A szülők vajmi kevés gondot fordíthatnak rá, legfeljebb megverik, ha az elavult ócska rongyokból összetákolt ruháját eltépi, vagy ha valami kárt csinál. Pedig kárt csinál mindig, ha játék közben hangosan kiabál, vagy nevetgél: ha egy virágot letép, ha fára mászik: ha rálép a gyepre: ha a gyümölcsöstől valamit elcsen: ha a háziúrnak nem köszön: ha a szomszéd macskáját kergeti: ha a falat leüti vagy összefirkálja: sokszor azért is kikap, ha kenyeret kér! S alig éri el az öt, hat évet, már kora reggel ott áll az utcasarkon, újságot árul késő estig, vagy otthon dolgoztatnak vele. Azután pedig betaszitják a gyárba, avagy a bányába és ki sem kerül onnan, mig meg nem bénul, vagy munkaképtelenné nem válik! azaz, hogy néha bizony kikerül, ha már elérte a férfikort és sokszor nagyon sok fáradságába kerül, hogy ismét bekerülhessen, hogy ismét munkához juthasson! Ez a jó gyermek pályája, sok azonban rossz útra tér: csavargó lesz: könnyebnek találja az életet, ha azt csalással, lopással, vagy betöréssel szerzi meg, mint az örökös munkával. Ezek után megismerkednek a börtönnel, s ha nagy ambíció van bennük, még az akasztófáig is felvihetik! Az ilyen gyermekek szégyent hoznak a családra, mindenki megveti őket, még az édesanyja is követ dob rájuk! Pedig ők is éppen olyan ártatlanok, mint akit a gyárban törnek össze a gépek kerekei. Azok is, ezek is, éppen csak élni akarnak! Gondolkozzatok csak, ha minden gyermek kellő ápolásban és nevelésben részesülne: ha minden ember játékkal tölthetné gyermekéveit és minden gyermek részére nyitva állna az iskola, melyben az élethez szükséges ismereteket tanítanák és onnan minden ifjú a neki tetsző pályát választhatná: —és ha pályáján való munkálkodás minden embernek egyforma jólétet biztosítana, vájjon akadnának-e betörők és gyilkosok ? Nyomorúság és örökös munka vagy börtön és örökös rettegés ! Hát csak ez volna a pálya? Óh nem! Hosszú idők tapasztalatainak fáklyatüze ég előttünk, lobogó fénye átvilágít az évezredes éjszakán, ezreket, milliókat ver fel sistergő vörös tüze a tes- pedésből és vonza a forradalom utján egy uj élet felé, ahol nem lesz többé szenvedés! Álljatok a küzdők mögé és vegyétek birtokba a földet, melyet ti és apáitok verejté- kes munkája tett termővé: ti müveitek, hát tartsátok meg magatoknak a munkátok termékét ! Ti építitek a palotákat és ti bútorozzátok be, ti díszítitek fel festményekkel, szobrokkal és szőnyegekkel. Foglaljátok le, cseréljétek fel kunyhótokkal. Csapjatok egy nagy ünnepet: árasszátok el a ligeteket és fürdőhelyeket, automobilokon, hajókon és vonatokon! Mullassatok, hisz telve vannak a raktárak élelemmel, ruházattal és minden szükséglettel, használjátok, ti készítettétek, titeket illet! — Nem lehet? — Törvény tiltja, rendőrség, katonaság állja utatokat? — Hát ki hajtja végre a törvényeket, ki eteti, ki ruházza és fegyverzi fel a rendőrséget és a katonaságot? — Ti és ti! Mindent ti teremtetek : az életet, boldogságot, kint, szenvedést, igát, börtönt, rab-bilincset! Csak akarnotok kell s szabadok lesztek és boldogan élhettek ! — Akarjátok hát ési gyertek velünk!
