Bérmunkás, 1933. január-június (21. évfolyam, 721-745. szám)
1933-02-04 / 725. szám
1933 február 4. BÉRMUNKÁS 7 oldal A majom és az ember MIT MONO A BIBLIA? Junior Column A biblia tanítása szerint, az isten által teremtett legelső emberpár, Ádám és Éva volt. Ezek a minden jóval ellátott paradicsomban laktak. Az “Ur” megtiltotta nekik, hogy a paradicsomban volt tudás fájának a gyümölcsét élvezzék. E tilalom ellenére ettek belőle. Ádámnak és Évának két gyermeke született. Kain és Ábel. Ezekkel együtt kiűzte őket az “Ur” a tudásfájának az élvezetéért. így, három férfi, Ádám, Káin, Ábel és egy nő, Éva bolyongtak együtt a nagy végtelenségben. Hogy Ádámmal és Évával mi történt, arról nem mesél a szent biblia. Kain földművelő lett mig Ábel juhász. Azt megint a szent bibliából tudjuk meg, hogy Káin és Ábel áldozatot mutattak be az istennek. Az Ábel áldozatát szívesen fogadta az “Ur” ellenben a Káinét nem fogadta. Ezért Káin agyonütötte Ábelt. Ezért el kellett bujdosnia a pusztába, ahol megnősült. Hogy kit vett el, arról megint nem szól a “szent biblia.” Évezredek múltával az elszaporodott emberiség elkárho- zott. Ezért az “Ur” vizözönnel sújtotta és elpusztított mindent. (Úgy látszik, hogy az első teremtéssel csődöt mondott.) Az elpusztítás előtt, meghagyta a kiválasztott Noénak, hogy építsen egy nagy bárkát és helyezen el abban minden élő lényből egy-egy párt. Negyven napi vízözön után minden elpusztult. Noé bárkáján kívül. Ekkor Noé szabadon engedte a bárkában levő csuszó-mászó és ragadozó állatokat. Ettől az időtől fogva a világ népének a sors az isten megelégedésére, a legnagyobb rendben megy. Rablás, gyilkolás, háború, nyomor és nélkülözés, minden az ő “legszentebb” akaratával történik. Mit mond a tudomány? Eddig szól a biblia. Ezzel szemben, sokat írtak már az ember származásáról. Ezek — közöttük Darvin — egészen másként mutatják ki az ember származását. Világosan magyarázzák, hogy az ember teremtéséhez nem kellett az isten hozzájárulása. Ennek ellenére a “civilizált” embernek még mindig inkább tetszik a bibliai mesében hinni. Sehogy sem akarja elfogadni a természet törvényei szerinti magyarázatot, hogy a majomtól származik. Sehogy sem tetszik azt elképzelni, hogy a civilizált ember, az úgynevezett teremtés koronája, minden jónak az előállítója (igaz, hogy másnak állít elő minden jót) egy közönséges majomtól származzon. Dehát nézzük meg, hogy melyiknek van jobb sorsa: a “civilizált embernek” vagy a majomnak? A föld ama része, ahol a majmok tanyáznak a természet minden adománya a majmoké. Igaz, hogy szerencsétlenségükre nekik nincsenek politikusaik, papjaik, de mégcsak kizsákmányolóik és azok érdekeit védő hadseregeik sincsenek. Ha megéheznek, leszedik a fák gyümölcsét és nem adják át a kizsákmányolóiknak, hogy azután alamizsnáért kelljen koldulniok, hanem a leszedett gyümölcsöt elfogyasztják. Közöttük kockáztatná meg azt a merészséget, hogy lakmá- rozni akarna, anélkül, hogy dolgozna érte. A civilizálatlan majmokon senki sem élősködhet. Ebben okosabbak a “civilizált” embernél. A “civilizált” ember szégyen- li és letagadja a majomtól való származását, de nem szégyenli a természetadta kincseket mások javára feldolgozni: nehéz munkájával eltartani papokat, politikusokat, kapitalistákat és a munkaerején élősködő többi heréket. Nem szégyenli fegyvert ragadni és parancsszóra legyilkolni embertársait, a rajta élősködő herék érdekében és ugyanakkor nem látja meg, hogy az általa lenézett majomnak több esze van, mert az nem termel herék számára, nini' csenek politikusaik, papjaik és kizsákmányolóik és rajtuk élősködő herék. A majmoknak több eszük van annál, semhogy herék számára szedjék le az élet javait. Amit termelnek azt el is fogyasztják. Tanuljunk a majmoktól. Az ember és a majom között, az ember alacsonyabb fokon áll, mint az általa lenézett majom. Mig mi, “a civilizált ember” az élet javait egyes herék számára hordjuk össze és ezért bérnek nevezett alamizsnát kapunk cserébe, amellyel ismét visszavásároljuk az általunk termelt javaknak egy elenyésző kis részét. Azt a részét, a melyet a rajtunk élősködő herék nem tudnak elfogyasztani. És amikor az általunk termelt javakon nem tudnak túladni, akkor nem szabad tovább termelnünk, nincs bérünk és nem ehetünk. És mi, a civilizált emberek, nem követhetjük a majom példáját: nem vehetjük az eledelünket onnan, ahol van. Ezt tiltja a magántulajdont védő törvény és az általunk kitartott törvényerők vigyáznak az általunk szentnek ismert magántulajdonra. Inkább szenvedünk, koplalunk családunkkal együtt, járjuk a munkanélküliség kálváriáját, semhogy akarnánk úgy élni, mint a majmok. Nem akarunk élni, nem akarThen and Now Yesterday we were working. We had nice clothes and good food to eat. We could afford to go to the movies at least once a week for pleasure. If our parents could afford it we would go through four years of high school and perhaps to business college. Some of us had a car and maybe we owned a house. Today we are in the breadline and looking for work. Some men commit suicide because they are out of work and almost starving. Thousands of people are actually starving. Some pray to God to help them but no help will come until they organize into a One Big Union. Many of us are losing our houses because we can’t afford to pay taxes and mortgages. Some of us had a few dollars saved in the banks, but banks went bankrupt and we were left penniless. So workers unite and gain your rights. Helen Varaljai Bridgeport, Conn. Age 13. Who breaks Up the Home? NEW YORK, Jan. 23. — (AP) Unemployed husbands are warned not to stay home too much and their wives are cautioned not to punish their anxious menfolk in a report on “What the depression is doing to family life” issued today by the National committee for mental hygiene. It is compiled by George K. Pratt, M. D., under the title “Morale, the Mental Hygiene of Unemployment,” and one section is devoted to family life. Tendency To Blame Father. When the bread-winner losjuk élvezni a természet adta kincseket, s akkor mikor látjuk, hogy a jelenlegi viszonyok között nem élhetünk még úgysem, mint a majmok, nincs meg bennünk az akarat, hogy segítsünk a bajunkon. Nem akarjuk megteremteni azt a társadalmat amelybe ne legyenek kizsákmányolóink, rajtunk élősködő herék, hanem élnénk úgy, mint az általunk lenézett majmok, akik azért termelnek, hogy egyenek. Erre kell nekünk is törekednünk. Erre kell nevelnünk a civilizált embert. Nevelnünk kell. Meg kell értetnünk vele az Egy Nagy Szervezet fontosságát. Annak a szervezettnek, amelyen keresztül megszüntetjük a “civilizált embert” any- nyira megalázó és a majmot felemelő viszonyokat. Megszüntetjük a kizsákmányolás rendszerét és felépítünk egy olyan társadalmat, amelyet nem kell majd a majmoktól irigyelnünk. Felépítünk egy társadalmat, amelyben az ember éppen úgy a fogyasztásra fog termelni, mint a lenézett majom és nem lesznek az emberen sem élős- diek, amint a majmon nincsenek. Tanuljunk a lenézett majmoktól. Olvasd a Bérmunkást! es his job, the report says, “there often is seen a tendency in the other members of the family to throw blame on the father for the dilemma in which they find themselves. He usually reacts in one of several ways: Sometimes he gives in and adopts a hangdog air. “In this case he often develops numerous symptoms of apparent physical disease (headache, general weakness, vague pains here and there) for which, however, the most careful medical examination fails to disclose any adequate physical cause. However, this man does not deliberately and intentionally manufacture his symptoms of illness.” Sometimes he fights back, Sometimes he deserts the family altogether. Upsets Routine. “Perhaps,” says the report, “father should not spend so much time at home. There is sometimes a marked increase in hostility toward the father when, because of unemployment, he ( begins to function more actively in the domestic scene. His presence at unusual hours tends to upset domestic routine and to throw many of the usual day-times customs of the family out of gear.” On the other hand, the report finds evidence that “there is less juvenile delinquency at present because unemployed fathers are spending more time with their children at home.” , It is found that some husbands and wives unwittingly seek to punish each other as a result of the upsets of unemployment. An, example, says the report, is the wife who runs up bills in unconscious punishment of her husband whose reduction of income has threatened the comfort of the family. Spasmodic or chronic irritability and mutual nagging are other examples.” (Years ago it was claimed that the IWW-s and Socialists want to break up the home. Who breaks úp the home now? Jr. Ed.)
