Bérmunkás, 1933. január-június (21. évfolyam, 721-745. szám)
1933-05-27 / 741. szám
1933 május 27. BÉRMUNKÁS 7 oldal A munkanélküliség és orvoslása Irta: J. A. MacDonald. Angliában igazolódott be legelőbb, hogy jótékonysággal nem lehet a munkanélküliséget megszüntetni. A Salvation Army bölcsőjében mindent elkövettek, hogy jótékonyság utján enyhítsenek a helyzeten. E nemzetközi kolduló társaság azzal kezdte, hogy miután a koldult pénzen elsősorban ma- gukan segítettek, a munkanélküliek segítésére ruhákat, ócska használhatatlan bútort, rossz cipőket és egyéb kihasznált és szemét dombra került tárgyakat gyűjtöttek. Helyiségeikben felraktározták és a munkanélküliekkel kijavíttatták s eladásra rendezték. Munkabér fejében moslékot szolgáltak fel. így lehetővé vált, hogy olcsó • árut dobjanak piacra, miáltal nem a munkanélküliséget csökkentették, inkább emelték azt, mivel a gyárakban előállított áru képtelen volt versenyezni az isten nevében előállított áruval és igy munkások ezrei lettek foglalkozás nélkül. A vallás és ipar ilyen keveréke tehát, úgy kivánta a munkanélküliséget megszüntetni, hogy a még dolgozók életszínvonalát is alá ásta. Ez a módszer tehát nem vált be, ha csak azt nem könyveljük el eredménynek, hogy segítettek a munkanélkülieket alázatossá és a munkánlévők helyzetét bizonytalanabbá tenni. Még iS akadnak napjainkban is, akik ezt a módszert ajánlják a munkanélküliség enyhítésére. Vissza a földekre a másik állítólagos orvoslása a munka- nélküliségnek. Egy ismerősöm, aki egyetemet végzett és gazdaságiam írókkal van összeköttetése, azt írja, hogy “az öreg európai országokban még érthető a munkanélküliség bekövetkezése, azonban nem úgy Canadában, ahol olyan óriási kiterjedésű föld hever parlagon.” Tagadhatatlan, hogy Canada gazdag földterületben, mert hiszen kiterjedése nagyobb mint az Egyesült Államoké. Kiterül az északi sarkig. Azonban ebből nem következik az, hogy munkások földekre települjenek mezőgazdálkodás céljából. Igaz, hogy a farmer részére nagyon kedvező volna az északi sark, miután hat hónapig tart ottan egy nap és igy az arató munkások félfogadása nem volna nagyon költséges. Azonban mi a tény a mezőgazdaságban? A farmerok ezrei kívánják ma azt, hogy a jelsző vissza a földekről lenne inkább, mint oda. Kérdez csak meg egy farmert akinek 160 akeros felszántott földje van, hogy mit gondol az a “vissza a farmra” jelszóról, ő gyakorlott ebben a kérdésben és kétségtelenül azt válaszolná, hogy már most sokan vannak a földeken és annyit termelnek, hogy a piac kicsinek bizonyul és olyan áron kívánják a farmertől a termelvényt,. hogy még a megmunkálása sincs megfizetve. Azt beszélik, hogy ami haszon például a búzán van, azt a vi- szontelárusitó vágja zsebre, aki pedig egy kalászt nem munkált meg. Csak kérdezzétek meg a farmert és úgy fogjátok találni, hogy ők olyan nyelvezetet kultiváltak maguk közt a helyzet ismertetésére, hogy még egy öszvért is megszégyenítene. A tényleges helyzetet olyan lelkiismeretesen és igazul megrajzolják, hogy még a csörgő kígyónak a szeméből is könnyeket facsar. A nemzetgazdászok azt mondják, hogy “vissza a földekre,” azonban az Egyesült Államok. és Canada cenzussá azt igazolja, hogy a földekről vissza szöknek a farmerok, mert képtelenek megküzdeni a helyzettel és árverésen vesztik el mindenüket. A gyakorlat azt igazolja, hogy munkások már nem menekülhetnek a földekre, mert ott sem tudnak megélhetéshez jutni. Munkások már nem álmodozhatnak ma arról, hogy palotát építsenek a vadonban, amikor már a felszántott és megművelt földeken sem lehet megélhetéshez jutni. A munkanélküliség orvoslására még törvényekkel is megpróbálkoznak segíteni, — eredménytelenül. Törvénykezések minden fajtájával megkísérelték már a társadalmi és ipari bajok orvoslását és az ország politikusai nagyban törik a fejüket, hogy miként lehetne az egyre nvekvő munkanélküliséget törvénykezéssel csökkenteni. Világos mindenki előtt, hogy a négy éve dúló ipari pangás eddig még nem mutat javulást és a munkanélküliek száma csak emelkedett. Törvénykezések tehát nem hozhatnak javulást. A bajok eredete nem a törvények hiányosságán, vagy azok hiányában van, hanem az ipari és társadalmi berendezkedésűn^ egyenlőtlenségében gyökeredzik. Annyira együgyű politikusaink kísérletezései ezen a téren, hogy még tán professzor Jevons elmélete ellen, vagyis a napfoltok ellen is képesek volnának törvényt hozni. Ismerjük a bevándorlást korlátozó törvények eredetét is és annak eredményét. Ezt a törvényt is azért hozták, hogy a bevándorlás csökkentésével a munkanélküliséget orvosolják. Az eredményt mindenki ismeri. Ilyen eszközökkel nem lehet a munkanélküliség ellen küzdeni. Mert hiszen bevándorlás korlátozása ha jelentene is valamely országra bizonyos eredményt, azonban a munkanélküliség ' nemzetközi méreteivel egyáltalán semmis. Nekünk pedig nem lehet a munkanélküliség kérdésével elszigetelődni, mert a munkásokra kihatással van ez a más országban fenálló munkanélküliség. Sem a munkanélküliség okait, sem pedig annak orvoslását a felhőkben megtalálni nem lehet. Itt a földön érint bennünket és itt keletkezik. Miután megismertük okait, tisztában is vagyunk az orvoslásával. Fundamentális okai nem más, mint a termelés mai formája. Tehát ezt tudva és ismerve, beigazolva látjuk, akkor tudatában kell lennünk annak is, hogy gyökeresen csak úgy csökkenthetjük és általánosan meggoi nagy perben a tárgyaló teremben tartott frappáns beszédének volt magyar átültetése. Doran vállalta azt a kockázatos szerepet, hogy a háborús atmoszférában, országos útra indult a centraliaiak védelme érdekében. Wesley Everest kiszolgált katonát, a csőcselék gyilkolta meg a tragédia éjszakáján. Elmer Smith 27 tettest nevezett meg a tárgyaláson, akik közül egyetlen egyet sem állított elő, nem volt hajlandó felelőségre vonni az osztálybiróság. Eugen Bernett tiz esztendőt ült. Ő volt Groma lumberbáró lelövésével vádolva, noha az IWW helyiségét nem egyedül védelmezte. Felesége súlyos betegségre lett operálva, mely alkalommal, feltételesen szabadon bocsájtották. Bernettné meghalt az operácó után. Gyönge fizikuma felőrlődött férjének hosszú bebörtönzése alatt és az operáció már nem segített rajta. John Lamb és O. C. Bland szintén feltételes szabadságot kaptak, ami egyben azt is jelenti, hogy közügyekben, pláne a munkásmozgalomban aktiv szerepet nem végezhetnek. Loren Roberts, akkor még 19 éves fiatal embert, az őrületbe üldözték. Napokig hajszolták az erdőben. Az embervadászat, melyet ellene folytattak a haramiák, idegeit összemorzsolták. Ennek dacára, börtönbe vetették. Nagy erőfeszítések árán, a védelem elmegyógyintézetbe helyeztette át, ahonnan néhány évvel ezelőtt, mint felgyógyultat, szabadon bocsájtották. Még mindég három áldozata senyved a Walla-Wallai börtönben, a centraliai tragédiának, melyet az IWW-val fizettetett meg az amerikai reakció, amiért a csőcselék mozgalmat és a munkásgyülések, munkás otthonok a csőcselék általi lerombolását, a centraliai fiuk bátran megakadályozták Britt Smith, Rey Becker és Bert Bland, még mindég a börtönben sínylődnek. De remény van arra, hogy a közel jövőben, Washington kormányzójától kegyelmet kapnak. Sajnos, hogy a munkásmozgalomnak még nincsen olyan ereje, hogy a börtönök ajtajait, felfeszit- se és az osztályharc áldozataszüntethetjük, ha a kútfúrásánál kezdjük az orvoslást és pedig ipari szervezkedéssel, a termelési eszközök köztulajdonba való helyezése által az IWW alapján. Erre a munkásosztály hivatott és nem politikusok, nem jótékonysági alakulatok • és nem törvénykezések. /Szervezkedjünk hát az IWW-ba, hogy minél előbb véget vethessünk a munkanélküliségnek és általában nyomorúságos bérrabszolgaságunknak. it, önerejéből helyezze szabadlábra. James és Elmer Smith: mint fiatal fiuk kerültek Washington államba North Dakotából. A pionér időkben, mint állami telepesek, maguk irtották ki az erdőt és tették müvelhető- vé a földet. Kézzel faragták a gerendát a viskóhoz, mely abban az időben lakhelyükül szolgált. Szívós, kitartó munkájuk mellett, mindenkor áldozatot hoztak a munkásosztály nagy ügyéért, az osztályharcban, de különösen a centraliai fiuk kiszabadításáért olyan derekasan küzdöttek, hogy náluknál jobban senki sem. Mindkettőt, özvegy és két- két ^ gyermek gyászolja, mig emléküket, a forradalmi munkásmozgalom hithü katonái, kegyelettel őrzik meg. Parlamentárizmus, militariz- mus, klerikalizmus az uralkodó osztály védvára. Törvény, börtön, bitó a támassza. Minden vallás igazság a hívőknek — hazugság a bölcsnek és feltétlenül szükséges az uralkodóknak és államférfiaknak. Az elnyomás ellen csak egy hathatós eszköz van s ez az — ellenszegülés. A munkások szónokai a munkán érvényesülhetnek csak. Visi mtárs útja Az elmúlt hetet Visi mtárs Cleveland, Akron, Martinsferry és W. Virginia bányavidékein töltötte. A héten ismét Akron és Clevelandon tart gyűléseket, amelyek után a detroiti helyi mozgalom kiépítésére fordítja minden idejét. ROSENTHAL DEZSŐ mtárs Trentonban és a környéken végez agitációs munkát mozgalmunk és a Bérmunkás érdekében. Értesítjük az itt lakó munkástársakat, hogy úgy előfizetésük megújítását, mint egyébb a mozgalommal kapcsolatos ügyeiket Rosenthal Dezső mtárs utján intézhetik el. A Lapbizottság. MEGHALT JAMES SMITH a centraliai tragédia egyikjvádlottja (Folyt, áz 1-ső oldalról.)
