Bérmunkás, 1933. január-június (21. évfolyam, 721-745. szám)

1933-04-22 / 736. szám

1933 április 22. BÉRMUNKÁS 7 oldal A társadalmi forradalom vihara mind közelebb van Az Egyesült Államok bank­jainak csődbe jutása, melyet sok más profitra épült, társa­ság bukása követ, mint a vas­utak, a biztositó társulatok, csak bizonyítja, hogy a mai rendszer teljesen felmondta a szolgálatott s a közigazgatás­ban, leginkább a népeség éle­lemmel, ruházattal való ellá­tásában óriási zavarok fognak beállni a közel jövőben. Amint látjuk, s a technocra- ták is fényesen bebizonyították, hogy a politikai közigazgatás mily erőtlen, mikor a gazdasá­gi tényezők cselekvésre kény­szerítik, mikor a lakosság ér­dekeit kellene megvédeni, a gazdasági hatalmat bitorló egyének ellen, nem, hogy csak a lakosságot nem, de saját ma­gát sem képes megvédeni, s teljesen a gazdasági hatalom birtokosainak szolgájává sze­gődik s semmit mondó paran­csokkal, intézkedésekkel, tör­vényekkel még nehezebbé te­szik, úgy a lakosság állelemmel való ellátását, mint a kivezető ut megismerését. A politikai kormányzat, mely mindenkor hűséges cselédje a gazdasági hatalomnak — a mai rendszer urainak, nem akarja elismerni a rendszer csődjét, nem akarja látni, hogy nem csak egy foltra, hanem teljes uj épületre van szük­ség, hogy a lakosságot meg­védje, nem akarja tehetetlen­ségét beismerni. Mindezen tö­rekvés dacára, s éppen ezeken keresztül, minden nap világo­sabban látjuk, hogy a mai rendszer rohamosan halad a teljes elpusztulás felé. A társadalmi forradalom kö­zeledik, még akkor is ha a munkásság nem lenne felké­szülve rá, de akkor rémséges árat kell nekünk munkásoknak fizetni. Elképzelhetünk egy roskadozó épületeit, mely még így' múltak az idők. Hanem egyszer csak vonszolni kezdte a lábát. Szemevilága eltompult, látása elhomályosodott. Háta már olyan görbe volt, hogy a kabátja sem érte körül. Olvasásban nem talál szóra­kozást és álmatlanságban szen­vedett. Sokszor látta Gondos Józsefet és bámulta annak fia* talos megjelenését. A gyárban is feltűnt, hogy kocsijának kereke sem kíván­ja meg már a gyakori olajo­zást úgy, mint az előbbi évek­ben. Egy segítő munkást alkal­maztak a kocsitolókhoz. Egy hét múlva egy másikat. Nemsokára ezután tekintet­tel arra a tényre, hogy Hü Já­nos már nem végez annyi mun­kát, mint a múltban végzett, a foreman tudomására hozta, hogy szolgálatát nem kívánják, nincs rá szükségük tovább. Erre barátunk szive meg­szakadt. így múlt ki Hü János. Nyugodjék békében! a vihar ellen némi védelmet ad, de a közelgő társadalmi forradalom vihara azt felborít­ja, teljesen védelem nélkül hagyna bennünket, hiányos ruházattal kevés élelemmel a nagy vihar pusztító erejével szemben. Ilyen hiányos védelmet adó rozoga a mai rendszer tákol­mánya, de még némi védel­met, — üres levest, alamizs­nát, használt ruhát — ad a munkás millióknak, akik nem látnak egy jobb s több védel­met biztositó épületeit igy ra­gaszkodnak a maihoz, s ha a társadalmi forradalom esetén ezt a kevés védelmet adó ro­zoga építményt is elsepri a vihar s mi nem leszünk képe­sek egy jobbat helyébe felépí­teni, akkor a munkásság még vissza vágynak a mai rend­szerbe, mely valamilyen for­mában ha hiányosan is de meg­védte. Ezt az IWW nemcsak felismerte, hanem az egyetlen szervezet, mely a mai rend­szer keretén belül építi az újat, hogy az emberiséget megvéd­je a társadalmi forradalom vi­harában, s mentül kevesebb áldozattal, nyomorúsággal jár­jon az uj társadalmi rendszer kialakulása, felépítése. A viharban nagyon nehéz építeni azért minden öntuda­tos munkásnak már ma kell segédkezni az uj társadalmi rendszert — a mai keretein belül építeni. Legalább s erős, biztos alapot rakjunk le mely­re az uj társadalmi rendszert Celépthessük. Ezt csnálja az IWW, erre hívjuk fel minden gondolkozó munkás fgyelmét. Mi nem egyes vezérek ígéretei­re, lángeszére bízzuk az uj tár­sadalmi rendszer megvalósí­tását valamikor a jövőben, ha­nem már most építjük annak az alapját. Az emberiség millióinak az élete attól függ, hogy képesek eszünk őket élelemmel, ruhá­val ellátni, mely a szállítási és szétosztási iparok azonnal s minden fenakadás nélküli át­vételét s folytatását kívánja a munkásság részéről. Ehhez föltétien szükséges a termelés tovább folytatására való ké­szenlét is mely az iparok átvé­telével s vezetésével lehetsé­ges, melyre már most kell az Ipari szervezeteket kiépíteni. Az Ipari szervezetek építése nem csak az uj társadalmi rendszerben, de már ma is na­gyobb védelmet ad a munkás­ságnak. Mentői nagyobbá fej­leszti az erejét az iparokban szervezettsége által, nagyobb s nagyobb nem csak a munka­erejének visszakapott része, igy jobb és több élelmet, ru­hát, képes magának beszerez­ni, de gyakorlatra tesz szert az üzem megismerésére, vala­mint annak a vezetésében is, ami föltétien szükséges az uj társadalmi rendszerben. Ha a munkásságot elláthat­juk élelemmel, ruhával, haj- ékkal, akkor velünk lesz, vagy is ha látja, hogy a mai rend­szer keretein belül már van építményünk melyben bizhat­nak. mely a szükségleteiket megszerzi. De ha mi nem tu­dunk egy jobb s erősebb szer­vezettséget mutatni a munkás­ságnak, akkor nem várhatjuk, hogy a hiányos de mégis némi védelmet biztató rendszert egy bizonytalan miatt feladja, sőt, ha még magunkhoz ragadnánk is a hatalmat, de ha nem vol­nánk képesek a munkásságot élelemmel, más szükségleti cikkekkel ellátni, ellenünk for­dulna, amiért ezen hiányos vé­delmet adó korhadt rendszert megdöntöttük. Azonban ha szükséglete ki lesz elégítve, ak­kor lesz ideje politizálni vagy imádkozni, már kinek, hogy tetszik. A társadalmi forradalom nem kis dolog. Ahol több millió lakosú városok vannak, ottan nem lehet parancsszóra élel­met előteremteni mindenki ré­szére, oda gazdasági szervezet kell, melyen keresztül előte­remtjük, szállítjuk és szétoszt­juk azokat. Amint a szélviharnak sem tud még a tudomány ellent állni, úgy a társadalmi forra­dalom viharát sem tudják megállítani. Ez nagyon gyor­san közeledik, a koldus lakta­nyákká átalakított gyárak ki­csinek bizonyulnak, a levesek­ben mindég több a viz, s keve­Mivel az Uj Előre minden száma hátba támadja úgy a sajtónkat, mint magát a szer­vezetünket, legyen jogunk ne­künk is pellengére állítani azo­kat, akik igy nyilatkoznak csak azért, hogy az ők kis ve- zérségük királysága minél to­vább tarthasson. Tartózkodik itt Martins Fer­ry ben egy R. Istók nevű vezér akit a párt heti 15 dollárjával és a százalékok szabad lopásá­val ruház fel, hogy szidja a munkás mozgalom minden meg­mozdulását, a hol ezt a kon­junktúra Istókot a vezérségből, a bányába, a csákány mellé küldik. De Istók előtt, nincs is utá­latosabb valami, mint a munka, amit ő azzal igazol, hogy bár emlékezés óta még nem dol­gozott a kis és nagy ivókban minden esettben ő a legény a cs... A párt legújabb rendeletére tézis lett, hogy tea és egyébb estélyeket kell rendezni és mi­vel az Istókok arra is kilettek oktatva, hogy ezekből a jöve­delmekből a kiadásokat le lehet vonni és a maradványt a lap javára kell beküldeni. Istók minden esetben gondoskodik arról, hogy ha készítene is ilyen elszámolást, az inkább ráfizetést mutasson. Ebben a kérdésben teljesen egyet ért Roosevelt elnökkel a pénz ki­nem adása ügyében. Egy ilyen megerősített tea estély, amelynek az egyedüli műsora verekedés volt, okoz most gondot az IWW eme faló­jának, mert a hívők úgy látszik megelégelték a szabad számo­lás művészetet és az elfogyasz­sebb a tápanyag, a városi se­gélypénztárak fogyóban van­nak, a városok csődszélén álla­nak, mindég nehezebb és nehe­zebb a politikai felülépitmény föntartása. A vihar minden percben felborulással fenyege­ti ezen korhadt oszlopokon nyugvó rendszert, pedig még csak a társadalom előszelei fújnak, igy még van kevés időnk a termelés szállítás és szétosztás ipari szervezeteit kiépíteni MELY EGYEDÜL LESZ KÉPES MEGMENTE­NI A MUNKÁSSÁGOT A VI­HARBAN VALÓ ELPUSZTU­LÁSTÓL. Ezen az egy alapon lehet a munkásságot egyesíteni, itten nem lehet nézeteltérés, minden­kinek enni kell, a forradalom sikere is azon fordul meg, hogy kik tartják a hatalmat az iparokban, kiktől füg a ke­nyér megszerzése, éppen úgy mint ma is, a kenyérért lesz­nek árulók, rendőrök, kato­nák, s ha az iparok s szétosz­táson keresztül a munkásság megszervezi az erejét, s csak azoknak juttatt a termények­ből akik a munkásság mellett vannak, úgy a bérenc hadse­reg s rendőrség sem emel fegyvert ellene, de amig a ka­pitalizmustól függ a kenyere addig ha nem is szívesen, de azt szolgálja. Ezt fontolja meg minden munkás s velünk együtt cse­lekedjen. tott nagy mennyiségű ital hasz­nát követelik, azzal érvelve, hogy ők nem Istók, de az Uj Előre javára itták le magukat és verték be egymás fejét. Nem volna szavunk a neve­lés vagy számolás ilyen mód­jához, ha ez a bagoly az őt megillető sötétségben marad­na, de a Martins Ferry és, kör­nyéke munkásságának be kell, hogy lássák, hogy Istók nem a világosságra való. G. K. NEW YORK és környékén ifj. Csorba Pál munkástárs végez a Bérmun­kás érdekében agitációs mun­kát. Úgy lapunk olvasóit, mint a helyi mtársakat kérjük ifj. Csorba Pál mtársat ezen mun­kájában segíteni a BÉRMUNKÁS lapbizottsága. DIPLOMÁCIA PHILADELPHIÁBAN A Philai Modern Szín­kör 1933. április 22-én. szombat este saját helyi­ségében 332 W. Girard Ave alatt tánccal egybe­kötött két egy felvonásos szinelőadást rendez. Színre kerül: “Édes anyám” és a “Diplomácia” a legjobb szereposztásban. Az estélyen Ligó Péter bandája játszik. Belépti dij 25c., első­rendű harapnivalókról, há­zilag készített sütemé­nyekről, a M. Színkör női tagjai gondoskodnak. KOMMUNISTA FEGYELEM

Next

/
Oldalképek
Tartalom