Bérmunkás, 1933. január-június (21. évfolyam, 721-745. szám)

1933-04-08 / 734. szám

1933 április 8. BÉRMUNKÁS 3 oldal DETROITI HÍREK A kapitalista osztály hatal­mi vakságában, olyan tévedé­seket csinál, mely még csak sietteti azon hatalom elveszté­sét, mely elvakitotta. Ezt az alábbi tények is bizonyítják, melyek csak kiegészítők. A Bémunkásban már többször is­mertettük, hogy a farmert mily képen uszítják a rendszer urai egymás ellen. Most Michiganban több nagy bank megbukása folytán a ta­nítók és rendőrök, tűzoltók nyugdíj alapját is becsukták, igy azok az özvegyek, árvák és a rendszer hűséges szolgálatá­ban kivénhedt lakájok, is éhez­nek és városi segélyért könyö­rögnek. Ezeket a nyugdíj alaptőkéket, két legerősebbnek vélt bank­ban a Guardian Trust, és a First National bankokban he­lyezték el mely intézmények teljesen csődbe kerültek és csak hónapok múltán kapnak ki valamit is azokból. A tanítók nyugdíj alapjában, 260.000 dollár volt, mely ösz- szeget a fizetéseikből vonták le, hogy öregségükre ne kell­jen nekik koldulni, a fizetés 3 százalékát levonták. A rendőrségnek, 8.000 dol­lár volt az alapban, melyet ön­kéntes adományokból és gyűj­tésekből adtak össze. A tűzol­tóságnak, 26.000 dollár, mely­nek legjobb esetben 40 száza­lékát ha képesek lesznek visz- azzal hálálta meg hűségűket. Nem vagyunk kárörvendők, de éppen ezen említett prostitu­áltak legjobban megérdemlik sorsukat, akik minden körül­mények, között sokszor józan belátásuk ellenére is hűen szol­gálták a rendszer urait, mely mostan még az öregségükre, vagy a szolgálat közben elpusz­tult gyermekeinek özvegyének feltartott összeget is ellopta s azzal hálálta meg hűségűket. Melyik gondolkozó munkás ne értené meg, hogy milyen nagy szolgálatost végzett a ta­nítók hadserege, a mai rend­szer védelmére azzal, hogy hű­séges s minden önállóságot ke­rülő tömeget nevelt. Azzal, hogy minden gyermekkel elhi­tették, hogy még lehet belőle presedent, vagy egy Morgan, Ford, Rockefeller. Azzal, hogy az önállókat a gondolkozókat, nem csak meg nem hallgatták de sok esetben agyon kövezték. Azokat a mun­kásokat, akik egy jobb rend­szerért igy a mai rendszer és a rendszer urai ellen harcott hirdettek, saját gyermekeikkel meggyülöltették. S ha a taní­tók ezen áruló s butitó félre­vezető törekvésük dacára is akadtak lázadók, forradalmá­rok, akkor a rendőrség, a tűz­oltóság végezte a parancsot, hogy hideg vízzel, golyóval olt­sa el az önálló gondolkozás, lá­zadás, elégedetlenség tüzét, amit eddig hűséggel végre is hajtottak. Most ez a fizetésük. De meg­érdemlik. Itten ahol a hűséges tanító­kat igy kifizették, “White Could, Mich”.ből jelentik, hogy három farmert bebörtönöztek, sokakat megsebesítettek és meggázoltak, midőn egy 83 éves farmernek a kilakoltatá­sát meg akarták akadályozni. Gázbomba, golyó, rendőrbot azoknak az osztályrésze akik szolidaritást mernek vállalni szomszédjukkal, aki egy egész életett töltött munkában és még is 83 éves korában akar­ják a farmjáról kizavarni. Edgar Lepley, egy 14 éves High School tanuló éhség kö­vetkeztében meghalt dacára, hogy még az éhség láz állapo­tában is első tanuló volt az osz­tályban, de még azért elhitet­ték vele, hogy belőle is lesz presedent, vagy Ford, Rocke­feller, ha addig nem hal meg éhen. De hát szegény nem bírta addig ki az éhséget, amiről nem világosították fel a tanítói. ELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nin­csen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között, s az élet összes javait ama kevesek bír­ják, akikből a munkáltató oszály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai, mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a ter­melő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és keve­sebb kezekbeni összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) kép­telenné teszi arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, mely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó, másik csoport ellen uszítsák s ezáltal elősegitik, hogy bérhar­cok esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorou állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeil megóvni csakis olyképp felépitet szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell valamennyi iparban — dolgozó tagjai be­szüntessék a munkát, bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak vala­melyik osztályában, igy az eggyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért tisztességes napi munkáért.” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “Le bérrend­szerrel !” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrend­szert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom kertéin belül. Nagyon sokat irtunk már a kapitalista igazság szolgálatról, azonban meg kell említeni, hogy Flint, Mich.-ben elitéltek egy néhány bankárt miután belett bizonyítva, hogy közel egy fél­millió dollárt elkezeltek a reá­juk bízott összegből. Most már szabadon 'engedték őket, mert jólviselkedtek, amint a kegyel­mi osztály megokolja a szaba­don bocsájtásukat. M. S. Polock, aki 143.492 dollárt elkezelt. Mark Kelley $74.181, A. B. Graham $177. 048, R. A. Runyon 56.225 dol­lárt kezeltek el s elvoltak Ítél­ve 5-től 20 évi börtönre, de már szabadon engedték őket, legtöbb időt két évet töltöttek ki, bár voltak akik még ettől is kevesebbet. Tom Mooney, Billings, High­tower, a centraliai fiuk, nem sza­badulnak meg ilyen könnyen, mert ők osztály-szolidaxitást vállaltak és hirdettek, hogy a munkásságot megvédjék a ki­zsákmányolástól, lezülestől. Egy jobb, tökéletesebb rend­szert hirdettek ahol nem lehet­ne százezreket lopni, csalni, ahol nem hallnának meg isko­lás gyerekek éhen. Vi. OlvasdaBérmunkást! New Yorkban Április 22-én, szombaton este az IWW magyar cso­portjának a gyönyörű helyi­ségében, 200 E. 85 St. elő­adás és tánccal egybekötött estélyt rendez ez a bizottság a bányászok részére, amely­re a Bérmunkás olvasóit is meghívják. Belépő dij csak 25 cent. FIGYELEM BRIDGEPORT. Kentucky Bányászok ügye kerül ismertetésre azon az előadáson, mely­nek szónoka Herbert Mahl­er a General Defense Com­mittee volt titkára lesz. A gyűlés április 9-én, es­te 8 órakor lesz az Ifjú Socialista League és a Munkás Kör rendezésé­ben. Mindenkit szívesen látnak. NEW YORK és környékén ifj. Csorba Pál munkástárs végez a Bérmun­kás érdekében agitációs mun­kát. Úgy lapunk olvasóit, mint a helyi mtársakat kérjük ifj. Csorba Pál mtársat ezen mun­kájában segiteni . BÉRMUNKÁS lapbizottsága. I BUDA ANDRÁSNÉ N. Cleveland East Side szerve­zetünk életében nem volt tár­sas megmozdulás, ahol többi munkástársnőinkel karöltve nem láttuk volna Buda mtárs- nőt dolgozni, fáradni, hogy a mozgalmunk anyagiakban is erőhöz jusson. Buda metársnőnk megértő társa volt férje Buda András mtársnak és ebben a szellem­ben igyekezett a Juniors cso­port segítségével két leánygyer­meküket is a munkásmozgalom katonáinak nevelni. A gyilkos proletár betegség az ő fiatal, alig harmincötesz­tendős szervezetét is kikezdte és olyan mélyen vágta romboló fogát a nemesen érző munkás­társnő szervezetébe, hogy azt állandóan pusztította. Bár tud­juk, hogy egy hosszú eszten­dők óta tartó testi szenvedés kálváriája ért végett, mégis megilletődve álltunk — és ve­lünk együtt 3—400 magyar munkás és munkásnő — ko­porsójánál. Március 28-án, kedden este 8 óra után néhány perccel győ­zedelmeskedett a halál keze. E szomorú hir futótűzként ter­jedt az egész város magyar­sága között és az east sidei csoport intézkedésére pénteken reggel a Bérmunkás helyiségé­be szállították a gyászházból, ahol délután 3 órakor folyt le a temetés a mely méltó volt Buda mtársnő öntudatos életé­hez, a munkásmozgalomhoz va­ló tartozandóságához Ha a Brémunkás helyisége ezúttal háromszor annyi befo­gadó képességgel bírt volna, akkor is százak maradtak vol­na az utcán és amikor az Ál­talános Munkás Dalkör Tomásy károly karnagy vezetésével a “Mért oly borús” gyász dalt énekelte, kevés szem maradt szárazon majd Wiener Andor mtárs méltatta elhunyt mtárs- nőnk munkásságát, ostorozta a rendszert, amely a proletár családtól megtagadja a gyógyu­lást lehetővé tevő orvost és egyébb szükségességeket. A dalárda ismét egy gyászdalt énekelt, mely után vagy 30 ko­csi kíséretében a város brook- lyn részében levő temetőbe vit­ték munkástársnőnket, ahol is­mét a dalárda énekelt majd Lefkovits Lajos és Wiener An­dor mtársak mondtak beszé­det, felhívva a munkásasszo­nyokat és munkásembereket, hogy a proletár időelőtti elmú­lását csak úgy tudjuk megaka­dályozni, ha velünk együtt szervezkednek, harcolnak a rendszer megváltoztatásáért. Még az Általános Munkás Dal­kör egy forradalmi dalt éne­kelt, amely után Buda mtárs- nőnk koporsója a csendes anya­földnek lett adva. —ó. Köszönetét mondok mind­azoknak, akik feleségem rava­talára virágot küldtek vagy tudva anyagi helyzetemet a te­metési költségekhez hozzájá­rultak vagy autójukkal rendel­kezésünkre voltak, köszönet az Általános Munkás Dalkörnek a megjelenésért. Buda András és gyerme­kei Arlene és Elza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom