Bérmunkás, 1932. július-december (20. évfolyam, 694-720. szám)

1932-09-10 / 704. szám

1932 szeptember 10. BÉRMUNKÁS 7 oldal Az acélbárók prosperitása A United States Steel Corpo- ráciő ama jelentése, hogy rész­vényeseinek számára 6 millió dollár osztalékot fizet, azt a lát­szatott keltette a hiszékeny né­pek között mintha már elérke­zett volna a várva várt prospe­ritás. Az acéltársaságok két ízben vágták le munkásaik bérét 10 és 15 százalékkal nyilvánosan, de a ténylegességében több mint 50 százalékkal. Tízezrével szórták a munká­saikat az utcára. Ma amikor 6 millió dolláros osztlékot fizet eme billiomos társaság a száz­ezernél is jóval több munkásai közül több mint 75 ezer rette­netes nyomorban a szemetes ládákból kotorássza elő a pat­kányok által félig összerágott Hulladékot, hogy táplálkozhas­son. Azok a bérrabszolgák, akik­nek véres verejtéke teremtette meg az acéltársaság részvénnye­sei részére a kényelmes életet, akik könyökig vájkálnak a tej­ben, mézben, a saját zsírjaikba fulladnak bele, s a termelő bér­rabszolgák azok családjai rette­netes nyomor közepette az , éh­halál martalékává válnak. Nem az acélbárók bűne az. A bérrabszolgák az okai minden­nek, mert nem szervezkednek a kizsákmányoló osztály és annak rendszere ellen. Minden eddigi társadalmi rendszernek az el- pusztitója a nincstelenek osztá­lya volt és eme társadalmi rend­szert is csak a kitagadottak, a bérrabszolgák dönthetik meg. Eme társadalmi forradalomhoz az utat kizárólagosan az IWW Egy Nagy Szervezete mutatja a legvilágosabban, a legrövideb­ben és legcélszerűbben. Tömö­rüljetek annak zászlaja alá és válvetve közösen döntsük meg ezt a társadalmi rendszert, a melyben a termelők a szenvedők amelyben a paraziták, a semmi­tevők uralkodnak. Kell-e reform? Azok akik a mai géprendszer társadalmában még mindig a reformok utján kívánják meg- dönteni a kizsákmányoló osztály uralmát, vagy nincsenek tisztá­ba a kapitalizmus erkölcstanával vagy a munkásosztály hiszékeny részének piócaként kívánnak a testén csüggeni. A termelő eszközöknek a folytonos tökéletesítése egy ál­landó folyamatként szórja a bér­rabszolgák millióit a munkanél­küliek táborába. Az élet összes javai mind kevesebb és keve­sebb kezekben összpontosul, amely mind nagyobb tömegek­ben szórja a termelők hadsere­gét a leveskonyhák keserves küszöbéhez. Fényes bizonyítéka ez annak, hogy a munkásosztály nem a városházán vagy a tör­vényihozás egyéb testületében van megrabolva, hanem a ter­melés és szétosztás szinterén, ennélfogva a bérrabszolgák mil­lióinak a termelés és szétosztás szinterén kell szervezkedniök. Amint a bérrabszolga háta mögött bezárultak a gyárak ka­pui, hátra hagyta két keze mun­kájának' gyümölcsét, amihez a mai társadalmi rendszer tulaj­donjogánál fogva semmi köze sincsen. A kizsákmányoló osz­tály a neki fizetett bér fejében tulajdonosává válik és áruként dobja a piacra, amelyből profi- tott hajt. A kizsákmányoló osz­tály bér fejében minden dollár­ból 16 centet juttatt a termelők részére és 84 centet saját maga tart meg anyag és profit fejé­ben. Ez idézi aztán elő a pan­gást, mert a munkásosztály képtelen 16 centért 84 cent árát vásárolni. Ennek a társadalmi rendszer­nek a megszüntetése a bérrab­szolgák közös érdeke s ezt csak úgy érhetik el, ha az IWW Egy Nagy Szervezetének taní­tását fogadják el. Az IWW megszüntetni kívánja a mai társadalmi rendszert és nem foltozni holmi ósdi reformokkal, mint a munkanélküli, beteg és aggkori biztosítások. A munká­sok “forradalmi politikai párt­jai" minden időben a reform kövétléseik piszkába fulladtak bele. Ez nemcsak az Amerikára, de az egész világ úgynevezett forradalmi politikai pártjaira vonatkozik. A termelő hadsereg a bérrab­szolgák történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrend­szert és a munkásosztály érdekei kívánják meg, hogy saját ügyé­nek intézését saját maga végez­ze. A bérrabszolgák azok, akik gyártják és kezelik a termelés gépezeteit, tudatában vannak, hogy mit és mennyit gyárthat­nak ama gépek segélyével. A mai társadalmi rendszerben a termelés nem szükségletre, ha­nem profitra folyik; ennélfogva a termelés korlátozva van. A munkásosztály bérrabszol- gaságbóli felszabadítását a po­litikai pártok bármelyike éppen úgy kívánja mint maga a ki­zsákmányoló osztály. Ez nem érdeke sem az egyiknek sem a másiknak, sőt káros reájuk néz­ve. A munkásosztálynak saját magának kell, hogy elvégezze felszabadításának munkálatait s kizárólagosan direkt akció ut­ján. Azok akik ennek már tu­datára ébredtek kell, hogy két­szeres erővel dolgozzanak a té­velygők között. Most van itt az ideje, amikor a politikai pártok kufárjai járják és maszlagolják a hiszékeny bérrabszolgákat. A kizsákmányoló osztály vára omladozik, ez nem jelenti azt, hogy a jövő társadalma az ölünkbe pottyan, azért szervez­kedni, tanulni, dolgozni kell az Egy Nagy Szervezet által meg­jelölt utón. Ezen haladva el­érünk a jövő társadalmába, de másként szenvedés, kizsákmá­nyolás, elnyomatás jut szá- I inunkra osztályrészül. Országos népgyiilés volt Cleveland, 0.-ban (Folytatás az 1-ső oldalról) Dalosok elsősorban munkás em­berek, akik nem lehetnek és nem lesznek osztályuk árulói, ő maga is a munkapad mellett keresi kenyerét, de egyedüli szórakozásuk a dal, amelyet sze­retettel űznek. A delegátusok üdvözlése mellett a clevelandi magyarság támogatását kéri, hogy a munkásmozgalmat ne- csak erkölcsileg, de anyagilag is támogathassák. Ezután Zára Isvtán mtárs Chicagóból ismerteti a munká­sok nagy nyomorát, amelynek egyik eredménye, hogy Chicago szemét dombján, az oda hordott hulladékból szükség lakásokat épített magának a lakásukból kidobott munkás ahelyett, hogy összefogva, szervezett hatalmát felismerve, a város sok üresen és lakatlanul álló palotáját fog­lalta volna le mindazokkal egye­tembe, amit a munkáskéz ter­melt. A szervezkedésre hivja fel a gyűlés hallgatóságát. Kucher András mtárs, a kohók városából, Pittsburghból beszél ostorozva a munksáok nemtörő­dömségét, amellyel helyzetük, sorsuk irányában vannak, mig a polgári cécók, a magyar napok stb.-kon tiz ezrével tolonganak, igazolva a régi mondást, hogy a népnek cirkusz kell, hogy lá­zadó szellemét elvezessék. Az öntudatos munkásoknak nem szabad hitet, reményt veszíteni, mert minden akadály ellenére növekszik Pittsburgh és kör­nyékén is azoknak a száma, akik felismerik az Egy Nagy Szer­vezet erejében rejlő hatalmat. Biisdhoff mtárs Akronból be­mutatja a munkások szervezet­lenségével szemben a gummi bárók egész világra kiterjedő szervezetét. A munkásoknak, hogy a helyzetükön javítsanak csak azt kell tenniök, amit ezek a gyárosok tesznek. Gyújtó be­A NEW YORKI KIRÁNDULÁS Élvezetes napja volt a gulyás kiránduláson megjelenteknek. Az idő is kedvezett. Ami fokoz­ta a jelentőségét' az az volt, hogy a munkástársak összefog­tak, nemcsak közösen dolgoztak hanem a szószoros értelmében mindent hoztak, hogy a siker nagyobb legyen. Pollák munkástársnő adta az összes enni valót, kivéve a sü­teményt, amit Nagy Gábor mun kástársnő hozott, Nagy Elek munkástárs meg egy nagy tor­tát ajándékozott. Engli munkástárs a ihüsitőről gondoskodott. A főzésnél segéd­keztek : Pollák, Rosenbaum és Schwartz munkástársnők. Mindezen hozzájárulások a Bérmunkás érdekében történtek, hogy azt mennél nagyobb erővel tudjuk .terjeszteni, amiért is ez utón mondunk köszönetét. Kérjük az összes megjelent munkástársakat és rntársnőket a jövőben váló részvételüket is. ... . Tudósító. szédében erre a cselekvésre szó­lítja a hallgatóságot. A gyűlés utolsó szónoka Wie­ner Andor mtárs Flintről volt, aki gunytárgyává teszi azt az elméletet, amely nyomort és' szenvedést kíván, hogy az váltsa ki a népekből a .forradalmat, ugyan akkor a nyomor enyhíté­sére munkanélküli segélyeket, ingyen konyhákat stb.-ket köve­telnek. A hallgatóság gyakori egyetértésének kifejezése mellett ostorozza nem a rendszer fen- tartóit, de magát a munkások tunyaságát, amely figyelmen kívül hagyja az IWW által mu­tatott és egyedüli utat a hely­zete megváltoztatására. A gyűlés, költségeinek a fe­dezésére $21.63 jött be. Tudósitó. Jó ötlet Spanyolország. Madrid külvá­rosában a villamos alkalmazot­tak sztrájkba léptek a társaság által előjegyzett bérle vágás el­len. És IWW taktikára nem hagyták ott a munkát, hanem a munkán sztrájkoltak. Minden egyes kocsira hatalmas plakáto­kat akasztottak, melyen hirdet­ték, hogy “a sztrájk tartalma alatt mindenki díjmentesen utazhat“ déli 12 órára a társaság megadta munkásainak teljes kö­vetelését. Ez a direkt akció győ­zelme. Amint a munkásosztály jól irányzott csapása veszélyez­teti a profitot a kizsákmányoló osztály kénytelen meghunyász­kodni. NAGY PIKNIK lesz New Yorkban a Ken- v tucky bányászok Védelmi Bizottságának a rendezésé­ben szeptember 11-én, va­sárnap egész nap az Eden- wald erdőben. A Bérmun­kás olvasói is tartsák kö­telességének ott megjelenni Útirány: Lexington Ave. subway 180 állomásig, ahol a Westchester Rail­road local vonatja veendő a Dyer Avenue állo­másig, ahol feliratok fog­ják irányítani az érkezőket. Vagy pedig a 3-ik Ave. magas vasút a 133-ik állo­másig és ottan szintén a Westchester vonal helyi vonatja veendő. Szüreti mulatságot rendez az IWW new yorki csoportja szeptember 18-án vasárnap az Edenwald Er­dőben, melyre a Bérmun­kás minden olvasóját ez­úton is meghívjuk. —

Next

/
Oldalképek
Tartalom