Bérmunkás, 1932. július-december (20. évfolyam, 694-720. szám)
1932-09-10 / 704. szám
HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Application for transfer of second-class entry from New York, N. Y. to Cleveland, Ohio pending VOL. XX. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1932 SEPT. 10. NUMBER 704. SZÁM. A prosperitás jele ORSZV0LT CLEVELAND, O.-BAN Az Egyesült Államok mező- gazdasági ügyeket intéző hivatala az elmúlt 1929 és 30-ik években, hogy a “szegény” földbirtokosokat megmentse a pusztulástól 40 millió bushel búzát vásárolt a nagykereskedőktől egy dollárjával bushelját. Eme búzát a nagykereskedők 25 centjével vásárolták össze bushelját a termelőktől. Két év eltelte után mikor már óriási összegeket fizetett ki a kormány évente raktározás fejében és amikor már eme búzát a külállamok egyike sem volt hajlandó megvásárolni s annak óriási része kicsirázott az Egyesült Államok kormánya nagy humanitárus képet vágva megszavazta a szükségben szenvedő földbirtokosok részére vetőmagnak. 8'millió 540 ezer 110 bu- shelt szolgáltattak ki a kisbirtokosoknak. A vörös kereszt ez a “jóságos anya” — akit mindig úgy állítanak elénk mint a védelem és élhező gyermekek pátronusát 19 millió bushelt öröltetett fel és 3 ezer csoportján keresztül 2 millió 886 ezer 771 család között osztották azt széjjel. A több millió bushelt öröltetett fel és millió — megvámolt — bushel búza egy esztendőre és ezt kegyelemből az éhhalál elűzésére adták a “jóságos” kormány en- gedelmÉvel az éhségtől haldokló páriáknak. 11 millió 198 ezer 951 bushel búzát 184 ezer 188 földbirtokos között osztották ki, hogy marha állományaikat élelmezhessék csaknem három millió családnak 8 millióval adtak többet mint 184 ezer földmives állatjainak. A. vörös kereszt az állatokat többre becsüli, mint az éhező emberformákat. Ez csak természetes hiszen a háborúban is ö juttatja első segélyben az egymást öldöklő állatokat. Eme 40 millió búzának a széjjel osztása a íentemlitett módon 400 ezer dollárba került. Egy-egy családra — kivéve a földmives vetőmagját s állatjainak juttatott részt — az éhező családok számára 24 és fél font liszt jutott. Ennek széjjel osztása a vörös kereszt szerint 400 ezer dollárba került. Jól pana- máztak az urak, a szegény ember bőrére. És ez igy is marad amig a világ munkássága mint osztály nenv szervezkedik és kezébe nem veszi a termelés és szétosztás eszközeit az összem- beriség javára. Amerika a csodák hazája. A világ leghatalmasabb épületeivel, melyek 45—50 emeletnyi magassággal emelkednek a felhők közé. Hatalmas gyárak, óriási ipar telepek, dúsgazdag bányák, a csodák, csodája, melyet emberi elme valaha alkotott. Óriási földterületek dusásan megrakva a természet adta kincsekkel, élelemmel. A raktárak már is — aratás közepén — roskadásig telve vannak. Több vas, réz, szén, olaj és egyéb természeti kincsek, nyers anyagok mint a világ bármely más részében. Fel szerelve ez az ország hatalmas csodás gépekkel, amelyek száz és ezer bérrabszolga munkáját teljesitik. Ontják magukból a javakat. A világ leggazdagabb országa ez. Tejjel, mézzel folyó kánaán. A termelés eszközei a túltermelésre alkalmasak és mégis a bérrabszolgák milliói mint a legprimitivebb “nemzetek” népei éhség, nyomor tizedeli soraikat. A “nemzet” lüktető ereje a bérrabszolgák millióinak gondolkodó képessége nem tartott lépést a termelő eszközök az iparok haladásával. Utána kullogva hátra maradtak, nem tudják még ma sem, hogy az iparok megérettek a társadalmasításra. Nem tudják vagy nem akarják tudni, hogy részükre az egyetlen üdvözítő ut az Ipari Társadalom, mely megszünteti a nyomort, a szenvedést az emberiség számára. Amig ennek tudatára nem eszmél .a világ kizsákmányolt bérrabszolgáinak nyomorgó hada addig elnyomatás, éhhalál az osztályrésze. Amerika a “szabadság” hazája. Itt szabad nyomorogni, éhen halni. De ennek senki más az okozója, mint Amerika kizsákmányolt, szervezetlen bérrabszolgák milliója. A-magántulajdonért folytatott harc jólehet egyeseknek, a kiváltságosoknak. Az ipari szabadságért folytatott harc mindannyiunk harca, melyet a társadalom fejlődésének iránya szab meg. Néhány ezer gyűlési felhívás külön is figyelmeztette Cleveland east side magyar munkás negyedét, hogy az IWW magyar tagjai nagy népgyülést tartanak, amelyen az ország különböző helyeiről érkező delegátusok fognak beszámolni arról, hogy hol indult meg már a munka, a munkás embernek mindent jelentő óhaja. Cleveland magyar negyedében ma is ezrével vannak erős, munkabíró emberek, akiket nem vár a munka pad, az emelő daru vagy furik, akiknek egyedüli jusuk a becsületes munkaalkotta kéreg már régen eltűnt mindkét tenyerükről, mert a napok és hó napok és számtalannál immár az esztendők minden napja az utca sarkok, az üres- telkeken való beszélgetéssel telik ki. A legtermészetesebbnek tartottuk, hogy az Ifjúsági Egylet nagyterme kicsinek fog bizonyulni, mert hiszen misem érdekelheti jobban a nagy munka- nélküliség után a munkásokat, mint, hogy hol jutthatna ma munkához és a magyar munkások egyrészét vissza tudta tartani az éppen a gyűlés idejére megérkezett eső, amely bár a közlekedést is megakadályozta, nem lett volna szabad, hogy a gyűlésről őket vissza tartsa. Bár a gyűlés teremben elhelyezett minden szék elvolt foglalva, sőt az ajtókat is' nyitva kellett tartani, hogy a később jövők is hallják az előadókat, mégis a fenti érzelem váltódott ki belőlünk, mert úgy hittük, hogy ezen az estén egy időben két gyűlést fogunk e napirenddel tartani. Egyiket a teremben, a másikat az épület melletti udvaron. Cleveland magyar munkásai még mindég nem akarják saját kezükbe venni és intézni sorsukat, még mindég várják azt a messiást, aki részükre előteremti az elveszett kenyeret, az ” elkopott cipőt és visszaszerzi a darabonként eladott bútordarabokat. Ez a nem törődömség kell, hogy jobban összeforrassza az ipari szervezett híveit, hogy azt a következő esztendőkben megtörhessük és a munkásokat az Egy Nagy Unióba beszervezzük. Kilenc óra körül nyitotta meg a népgyülést Lefkovits Lajos munkástárs üdvözölve a megérkezett delegátusokat és a termet megtöltő munkás asszonyokat és munkásembereket bejelentve, hogy a gyűlést megelőzve a Clevelandi Munkás Dalosok lépnek fel, akik munkás dalok és magyar népdalok a leg tökéletesebb betanulásával és eléneklésével üdvözölték a közönséget. Ezután Wiener munkástársunk öt esztendős Juliska leánya egy Ady verset szavalt el oly figyelem mellett, hogy még a légy dongása is meghal- latszott volna. A napirend ismertetését Visi István, Detroiti küldött kezdte, aki a Ford üzem munkahireivel kapcsolatos bűnös hazugságokat ismerteti és nem késhet az idő — mondja az előadó — hogy a munkásoknak muszáj lesz arra a felismerésre jutni, hogy ezt a helyzetet csak a szervezkedéssel változtathatják meg. Schöpf Sándor mtárs Philadelphiából ismerteti az ottani helyzetet, amelynek jellemzésére elmondja, hogy a város legszámottevőbb gyára a Baldwin telep nemcsak zárva van. de tele van aggatva for sale hirdetésekkel. A világ munkásságának az Egy Nagy Szervezetbe való tömörítése segíthet csak ezen a helyzeten. Varga Gyula Buffaloi csoportunk delegátusa fiatalos lelkesedéssel, de a meggyőződés forradalmi tíizével telitett rövid beszédjében ismerteti az ottani és a világ más részeiben élő munkások helyzetét, amelyeket személyesen volt alkalma megismerni. Ezen látottak ismertették fel vele az Ipari Egy Nagy Szervezet egyedüli célravezeté- sét és azt minden alkalommal építeni fogja. Deutsch Rezső, New York ismerteti a város gazdagsága mellett meghúzódó nyomort, amelynek csak egy mákszemnyi megnyilatkozása az a tízezrekre menő munkás tömeg, amely napról-napra ácsorog, munkát vásárló szándékával a hires hatodik Avenue munkaerő piacon. A clevelandi Munkás Dalosok vegyes kara nagy elismerés kísérete mellett adott elő munkás •és népdalokat. A vegyes kar fellépése előtt a Dalosok megbízásából Tomási Károly ismertette a delegátusok előtt a Dalosokra erőszakolt ketté válás történetét, kérve a küldötteket, hogy annak hiteles történését tomácsolják Phila, Detroit. Chicago, New York és a többi magyar városok munkásai és dalosai előtt. Az itteni fellépés — mondja — nem hagy hat kétséget aziránt, hogy 'a (Folytatás a 7-ik oldalon)
