Bérmunkás, 1932. július-december (20. évfolyam, 694-720. szám)

1932-08-20 / 701. szám

6 oldal BÉRMUNKÁS 1932 augusztus 20. A Woobly-k módja szerint Irta: F. W. THOMPSON. A Munkás Egyetem Gazdaság­iam Instruktora. (Befejező közlemény) A kritikus pillanat hatása alat ti sztrájkhoz hasonló taktikával járul az időközi sztrájk is. Pél­dául a Guthri és Grant építke­zési telepeken 1922-ben április 28-kára sztrájkba kényszerültek a munkások mielőtt a szerveze­tet kiépíthették volna. Azonban a sztrájkot a munkára helyezték május 28-ig mikorra a szervezés munkája befejeződött és a szer­vezett képes volt a sztrájkot le­vezetni. Az 1917-ben lezajlott hatalmas erdei sztrájk egyik bizonysága az időközi sztrájk thatásos alkalmazásának eseten­ként. Ez alkalommal is a mun­kások a munkán sztrájkoltak, abbahagyva a munkát nyolc óra után és igy megalapozva a nyolc óraij napi munkaidőt) a nagy erdőségekben is. Egy régi esett is ismeretes amidőn a mun kán sztrájkoltak és pedig 1910- ben történt a ruhaipari munká­sok sztrájkja alkalmával. A Lamm és társa cég ellen sztrájk ba lépett 580 férfi és nő munkás egy társuk elbocsájtása miatt. A társulat kényszerülve volt a követelések teljesítésére, azon­ban az elbocsájtott munkás visz sza vételére nem volt hajlandó. A munkások végül is elhatároz­ták, hogy a társulat által meg­adott alapon vissza térnek mun­kába) és visszatérve pedig a pas­siv ellentállás alapján pár órán belül kivívták a mühelybizott- ság felállítását és az elbocsáj­tott munkás visszahelyezését. Az IWW a rövid ideig tartó sztrájkoknak hive, ehez kevés bizottság szükséges. Azonban amidőn a hosszúi időre n^uló sztrájk elkerülhetetlen, mint történt október 10-én január 3- ig 1913-ban a Little Fall's sztrájkban, mindenesetre előké­születek történnek hatásos se­gélyezésre is. Ebben az esetben sztrájk-konyhát állítottak fel ahol hét centért fejenként jó élelmet szolgáltak fel és egy másik bizottság pedig a csalá­dok részére osztotta ki az ada­gokat. Egy hírszolgálati bizott­ság pedig a hírlapokat látta el sztrájk hírekkel és eljárt a nyi­latkozatok megszerzésében s jogügyi dolgokban. Más bizottság pedig a ruha anyagról gondoskodott és rend­szeres javításokkal az adomá­nyozott ruhákat teljes mérték­ben használhatóvá tette, még cipő javitó műhelyt is fenntar­tott erre az alkalomra. A szó­rakoztató bizottság gondosko­dott a lelkesedés felelevenítésén és összetartásra buzdította a sztrájkolókat, igy egyesítve a nevelést a szórakoztatással a hideg téli hónapokban. Volt az­tán piket bizottság, őr bizottság és az összmüködésre volt egy fő sztrájkbizottság. A munkáltatók minden eset­ben arra törekednek, hogy erő­szakosságot idézzenek fel min­den sztrájkban. Az IWW kény­telen volt külömböző taktiká­kat akalmazni az ilyen kísérle­tek meghiúsítására. A legmeg­bízhatóbb eszköz erre az őrbi­zottság. A Portlandi tengermel- léki sztrájk alatt 1923-ban szük­ségessé vált a lebujok lezárása. Az IWW lezárta ezeket is te­kintet nélkül, hogy tetszett ez a tulajdonosoknak vagy nem. Az 1907-ben lezajlott Goldfieldi sztrájkban kirendelték a kato­naságot. Az IWW nyílt felhívással for­dult a 15 dolláros katonai rab­szolgákhoz, hogy álljanak osz­tályuk mellé. Erőszakosságok nem történtek és a szövetségi vizsgáló bizottság vissza rendel­tette a katonaságot. 1909-ben McKees Rockson az IWW-nak az acéltröszt kozákjaival kellett megküzdeni, akik könyörtelen emberi fenevadakból verbuvá­lódtak és minden előbbi meg­mozdulást vérbé fojtottak. Ez a sztrájk azonban hirtelen tört ki és egyöntetű volt. Az AFL tit­kára Morrison akkoriban felke­reste a sztrájkolókat és kijelen­tette, hogy “ezek a sztrájkolok tudatlan csürhe és szervezetlen idegenek, az AFL semmit nem tehet az érdekükben.” így in­tézte el a sztrájkolókat a magát munkás szervezetnek valló féke- résin titkára. Azonban a sztráj­kolok közt, voltak az orosz 1905-ös forradalom menekültjei­ből, akik az IWW-val léptek összeköttetésbe és segítséget kértek. Egy “ismeretlen” sztrájkbi­zottság alakult ezekből a for­radalmi elemekből és a fekete kozákoknak, akik időközben egy sztrájkolót megöltek azt üzen­ték, hogy minden sztrájkoló éle­Most mikor milliók szenved­nek éhség és nélkülözés követ­keztében és a kormánynál süket fülekre talál még az elvakitott Ezek közül, csak a Ford billió dolláros üzeme független, illetve van egy család kezében, a többi mind egy pár nagy bankárnak a kezeiben van és annyira össze van kötve, egymástól függnek, hogy egyiknek a bukása a mási­kat idézné elő, mivel egy két család közös tulajdonában álló bankok kontrolálják azokat. Leg többször egyik ilyen billió dol­láros igazgatóságban, más ilyen társulat igazgatósága is szere­pek mint az American Tel. & Tel. Co. elleni vizsgálat alkal­mával kiderült és a szálak min­den esetben Morgan & Co. bankházhoz vezetnek. Amint emlékszünk, azért sza- vázott meg a kormány, először 2 és fél billió, aztán még 1 és fél billió dollárt a vasutak részére, hogy azokat megmentse a bu­kástól, azon vasutakat, melyek 2 billió dolláros vagyonnal ren­delkeznek, de sokkal kevesebb munkást alkalmaznak, mint a téért egy kozák fog az életével lakolni. Az O’Donovan hídon egy Exler nevű sheriff helyettes riadalmat okozott, melyben négy sztrájkolót öltek meg. Az “ismeretlen” bizottság pedig három kozáknak az életét vette és ezzel véget is értek az erőszakoskodások, amennyiben az ilyen fegyelem láttára a ko­zákoknak inukba szállt a bátor­ságuk. Lawrence jó illusztráció­val szolgál a sztrájkoknál elkö­vetett erőszakosságokra. Dina- mitot helyezett el az iskola ta­nács egy Breen nevű tagja, hogy a robbanás felidézésével a sztrájkolókat inkriminálja. Azon ban rajta kapták és elitélték, 500 dollár pénzbírságot fizetett. Sztrájkok befejezése. Minden sztrájk az összetartás megnyilvánulása. Helyes felfo­gás szerint munkásoknak együtt kell abba hagyni a munkát és együtt visszatérni. Az IWW ál­landóan erre irányiotta a figyel­met. Teljesen ■ a sztrájkoloktól függ, hogy a sztrájkot ered­ményre vigyék. Lawrence-ben egy nagy sztrájkbizottság, a mely az ipar minden ágából ke­rült ki és teljesen ismerte a tech nikai kérdéseket, még a mun­káltatók ügyvédeit is meglepte az ügyben való jártasságával. A határozat, amely a textilipari és most nyomorban jutott volt katonáknak is a kérelme, idő­szerű Kimutatni, kik is hát azok, akikkel a kormány törődik és General Motor Co., mely 1 billiói tőkével bir. Például a Southern Pacific R. R. Co., mely 2.147,- 000,000 dollár tőkével bir, csak 71 ezer embert alkalmaztat, ezeknek kell ezen horribilis ösz- szegre kiizzadni a kamatot és osztalékot, amig a General Mo­tornál 129 ezer ember Robotol, hogy egy billió dollár után elő­teremtsék az osztalékot és ka matot. Ez mind rendes körülmények között ezelőtt 6 évvel történt de most már nincsenek REN­DES KÖRÜLMÉNYEK, a 12 millió munkanékülinek nagyré­sze ezen iparokból került ki, igy sokkal kevesebb munkással iz- zasztják ki a kamatot és oszta­lékot a fenti nagy társulatok, amelyet el is érnek a munkások meggyorsításával < és modern gépek beálltásával s a munka­nélkülieket meg engedik éhen pusztulni, mert a profit a fő, a munkások bérét évi 5,000.000 dollárral felemelte, az összes sztrájkolok hatalmas nyílt gyű­lésén lett ratifikálva, helyben hagyva. A munkán való szerve­zet többet ér minden ígéretnél és szerződésnél. A Philadelphiai tengermellék sztrájkja 1920-ban hatalmas meglepetéssel ért véget, mint ahogy kezdődött is. Amig a ha­józási tanács és hajós kapitá­nyok a feltételeket csépelték, addig a munkások teljessé ed­ződtek szolidaritásban és teljes munkaellenörzésre tértek vissza. A hatalmas Massebai vasme­dencében lezajlott sztrájk 1916- ban ugyanezen taktikát vette igénybe és hasonlóan hatásos eredményei, amit más taktiká­val semmi esetre sem valósít­hattak volna meg, a vérig szi- polyozott vasérc bányászok. A Buttei bányászok 1919-ben szintén a munkán való sztrájk eszközéhez kényszerültek nyúl­ni, miután a sztrájktörő AFL nagyban veszélyeztette a szrájk kimenetelét, ha továbbra is kint sztrájkolnak, pedig az egész város zárlatban vdlt, olyan ha­tásos volt a bányászok kivonu­lása. Az IWW sztrájkjai történe­tének megírása kötetes köny­vekre terjedne. Az IWW harc­ban áll, hogy győzzön és sztráj­koló módjai győzelmes taktiká­hoz vezetnek. akiket véd, támogat és miért. Az 1926 évi adatok szerint Amerikának a 10, leggazdagabb társulata a következők: munkás csak eszköz, amit el­dobnak, ha nincs rá szükség. A szocialista párt ezen nagy corporációkat akarja meg venni és a tulajdonosait kárpótolni, de mi azt állítjuk, hogy ez mind a mienk már mostan is, hiszen minden részét munkások terem­tették elő, igy nem megvenni és a rablókat kárpótolni, hanem elvenni a rablókat is munkába állítani akarjuk. Mivel ezen összegnek minden centje, a meg dolgozott, de vissza tartott mun kabérből halmozódott fel, igy minket munkásokat illet, csak legyen elég eszünk és erőnk azt vissza venni. 4 billió dollárt a nagy ban­koknak, vasutaknak, egy centet sem a kormányt és ezen nagy bankok érdekeit szolgáló kato­náknak, akik közel két milliót számlálnak. Miért van ez? Gon­dolkozott ezen már a munkás­ságnak legalább azon része, akik akarnak a dolgokon segíteni, Akik megértik egymást U. S. Steel Corporation ...................................... Southern Pacific Railroad .................................. Pennsylvania Railroad ........-.......................•.... American Tel. & Tel. Co........................................ N. Y. Central Railroad ........................................ Standard Oil of N. J......................................-... Union Pacific Railroad ........................................ Atch. Top. & Santa Fee R. R.......................... General Motors Corporation ................................ Ford Motor Co...................................................... Ingatlan érték $2,454,000,000 2.147.000. 000 1.819.000. 000 1.646.000. 000 1.449.000. 0«' 1.369.000. 00C 1.140.000, 000 1.071.000. 000 920,894,000 800,000,000 Felszerelések értéke $1,692,000,000 1.341.000. 000 1.010.000. 000 197.000. 000 1,020,000,000 520.000. 000 819.000. 000 945.000. 000 400.000. 000 300.000. 000 Részvé­nyesek száma 143,703 57,000 140.000 362.000 64.000 80.000 5Í,ÖÖ0 63,000 50,369 3 Alkalma­zottak száma ' 254.000 71.000 214.000 293.000 162.000 91.000 60.000 60,000 129.000 192.000

Next

/
Oldalképek
Tartalom