Bérmunkás, 1932. július-december (20. évfolyam, 694-720. szám)
1932-08-20 / 701. szám
2 oldal BÉRMUNKÁS 1932 augusztus 20. ■ I _ __ _ _____r _____■ mi ■ ■ | ■ ■ Magyarorszagi Tűkor Az IWW Hírszolgálati irodájától Budapest. Budapest, 1932 julius 29-én a rögtön ítélő bíróság pár perces tanácskozás után halálra ítélte és az ítélet után rögtön ki is végeztette Sallai Imre és Fürst Sándor nevű K. M. P. titkárokat. A védelmet elütötték attól is, hogy a vádlottakkal beszélhettek volna. Tudni kell azt, hogy a jelenlegi rendszer 1931 szeptemberében hirdette ki a statáriumot. Azóta már volt itt egy tervezet fegyveres felkelés a fehérterroristák részéről, ahol fegyvereket is találtak és ezt nem torolták meg, mert elvbarátaik akik ezt megkísérelték azoknak köszönhetik hatalmukat az uralmon lévők. Sallai és Fürst még ilyennel sem volt vádolható, hanem halál- büntetést azért kapták, mert külföldre jelentéseket küldtek és onnan kaptak ilyeneket, amelyeket lefordítva nyilvánosságra hoztak. A statáriális rendelkezés szerint az elfogatás után 48 órán belül kell a bíróság elé állítani a vádlottakat, mert ellenkező esetben nem illetékes a rögtönitélő bíróság felettük ítélni. Ezekkel kivétel volt, mert két héten keresztül vallatták őket a rendőrségen, amiről] a bíróság asztalára letett véres fehérnemű cafatok beszéltek, hogy ez a vallatás, hogy ment végbe. A fővárosba rengeteg csendőr lett felhozatva, készenlétben úgy a katonaság, mint a rendőrség, mert pártkülömbség nélkül lázong mindenki e kettős közönséges gyilkosság miatt. Budapest: Kiderült, hogy az ellenforradalom idején egyik nagyhangú és véres kezű őrnagy magas protekcióval iskolai tanár lehetett, kinek nemcsak okmányai, neve volt hamis, de őrnagynak is Önmagát nevezte ki. Ugyanis a háború alatt Tren- cséni ezredétől mint közlegény megszökött. Bár egy évvel ezelőtt leleplezték e szélhámost a fehérterror idején tett ‘‘hazafias szolgálataira való tekintettel magas protektorai befolyására nem lehetett elmozdítani az iskolától. Az utóbbi Ihéten a lakosság annyira felzudult emiatt, hogy végre a város kénytelen volt elcsapni. Azután letartóztatták, de mivel cselekménye '‘elévült” szabadon engedték. Ja “hazafiról" volt szó. A budapesti munkanélkülieket katonai felügyelet alatt kényszermunkára akarják , fogni. Ezek a kényszermunkások pénzt kézhez nem kapnának, ellátásukról a katonaság gondoskodna. Zárt táborokban lennének elhelyezve, honnan katonai fedezet mellett járnának dolgozni. A családjaik pedig a terv szerint a bér egy részét kapnák kézhez férjük utáni munka ellenértéke gyanánt. Budapesten az idei első harmad évben a lóhus fogyasztás 235,000 kgrmmal csökkent a múlt év hasonló időszakában eladott mennyiséggel. Nincs már a proletárnak lóhusra sem pénze. A földmivelésügyi miniszter tervbe vette az éjszakai munkatilalom felfüggesztését a sütőiparban. A vasiparban Magyarországon a termelés az 1929 évi termeléshez viszonyítva 68 százalékkal esett vissza. A nyers acél termelés pedig 53 százalékkal. A gépiparnál a munkások 47.4 százalékát dobták az utcára. Budapesten 1927 évben még 314,763, a vidéken pedig 338,465 munkás volt foglalkoztatva az iparokban. Most (III ho 30-án) Budapesten 223,505, mig vidéken 167,252 munkás dolgozott. (Azóta ez a szám is csökkent.) A munkás létszám tehát az iparokban amig 1927-ben 652,825 volt addig ma csak 390,757 a számuk. De a munkabér csökkenés még nagyobb. A budapestiek munkabére 100-at véve alapul annak 65.8 százalékára. A vidékiek bére pedig 42.1 százalékára csökkent. Visszaesett a fogyasztás is. Az 1929 évihez viszonyítva a- ruházati cikkek- beni fogyasztás 46.2 százalékra, a cipőnél 45.3 százalékra, a cukornál 80.3 százalékra, a fogyasz tás összforgalmában pedig 67 százalékára sülyedt le. Budapesten: a “szak” munkások és a kisipar kipusztulása erős tempóban halad. 1932 év január 1-től julius 1-ig terjedő időközben az építőiparban 9 kőműves és 1 kőfaragó tanoncot szerződtettek le. Pár évvel ezelőtt ugyanezen időszakban 200 volt a leszerződés. Jelenleg 300 cipésztanonc van itt, de ezek sem mind tanulják ki a “szakmát.” A szabóiparban 1927 évben 2700 tanoncot szerződtettek le, 1932-ben pedig csak 860-at. A tetőfedő (cserepes) szakmában 1932-ben egyetlen tanoncot sem bírtak szerződtetni, mert nem akadt jelentkező e szakmára. Utca kövező “szakmára” 1931-ben már csak 26 tanonc jelentkezett mig ez évben egy se. Pincér tanonc (képesítéshez kötött szakma) ez évben 20 tanoncot tudott csak kapni. Az asztalos szakmában pedig minden 5-ik mesterre jut ez évben egy tanonc. Julius 10-én az állami munka közvetítő hivatalnál az egész ország területéről munkát keresett 14,710 munkás, akikre 247 munkahely jutott. (Tudni kell azonban azt hogy felvilágosodot tabb munkások nem fordulnak a hatósági munkaközvetítő hivatalhoz munkáért igy a munkát keresők száma többszöröse az itt ismertetett számoknál.) Budapesten mint már jelentettük részleges faipari sztrájk volt. E sztrájk tartama alatt a Klenckert-féle bútorgyárnál a sztrájkolok és a sztrájktörők összeverekedtek. Ezen verekedésből kifolyólag az ügyészség Dóci Pál és Kádas Géza sztrájkoló famunkásokat “magánosok elleni erőszak” miatt rögtönitélő bíróság elé akarta állítani. A munkásság egységes felzúdulása akadályozta meg az akasztófát követelő ügyész urat szándékában. Ungár Imre világhírű vak zongora művész külföldi körútját befejezve hazaérkezett. A határon úgy őt mint feleségét a rendőrség mezítelenre vetköz- tetve kutattak eldugott külföldi pénz után. A művész e tortúra alatt azt mondotta “Úgy látszik nem csalódom hazaérkeztem Magyarországra.” Igaza volt. Sarkad. Több szervezkedés gyanúja alatt álló földmunkásnál a csendőrök házkutatást tartottak junius 18-án. E házkutatás a szokásos rombolással járt Chudy Ferencz munkásnál js, aki betegen feküdt az ágyában. Chudy látva a rombolást szólt feleségének, aki viszont tiltakozott ez ellen. Kemecsei nevű csendőr őrmester neki ugrott a nem rég gyermek ágyból fel kék: munkásasszonynak és össze vissza pofozta a beteges asz szonyt. Chudy ezt látva betegen kiugrott ágyából, hogy feleségét megvédje az ütlegelésektől. A csendőrök őt is agyba főbe verték. Az eredménytelen házkutatás után ennek dacára úgy KARCOLJA: (f) A losangelesi olimpiai cirkuszban ezideig csak sportszerűen püffölték egymást az olimpiai üzleti szabályok szerint. De amikor a Horthyékat képviselő magyar bajnok került a bírói tisztségbe, és bizonyos feleknek nem tetszőén döntött, úgy Hor- thymódra hasba rugdalták és megbicskázták a sportfiuk. A Horthy-féle magyar dicsőség győzelmesen bevonult az olimpiádra ! Walker new yorki polgármestert elakarják mozdítani állásából, a napvilágra jött tömérdek graftelései miatt. A polgármester ur politikus barátai is pálcát törnek fölötte és elitélik, nem azért, mert graftelt hanem azért, mert olyan ügyetlenül csinálta, hogy kitudódott. így tehát nem lehet reménye Walker- nek arra, hogy New York kormányzója, még kevésbé, hogy az Egyesült Államok elnöke lehet. Ügyetlen politikus nem juthat olyan magas polcra. Változnak az idők, még az Uj Előrééknél is. Ezelőtt csak az amerikai Partos-féle hashajtó gyártmányokat hirdették, és a részvényeket vásároltatták meg, az álkommunista hívőkkel, most már szovjet hashajtót, ásványvizet és egyéb “forradalmi” gyártmányt árusítanak. Egyél proli rogyásig az éhség birodalmában, a kommunista napilap már gondoskodott szovjet hashajtóról. Chudyit mint feleségét felkisér- ték a községházára ahol addigra több munkás volt beszállítva. Chudyit bevitték egyik szobába és amikor a verés következtében eszméletét elvesztette a véres emberroncsot a szobából kidobták a folyosóra. így verték a be kisért embereket egymás után véresre a csendőrök, köztük 3 Pásztor Imrét, Berke Mihályt, Buzi Sándort és másokat. A Sarkadi hatósági orvos megtagadta úgy az orvosi segélynyújtást, mint a sérülésekről a látlelet kiállítását úgy, hogy az összetört embereket szekereken kellett a munkásoknak av 15 kiló méterre fekvő Békésgyulára orvoshoz szállítani. Sarkad közvetlenül a Trianoni román határon fekszik és igy csinálnak a magyar csendőrök propagandát a román uralom alatt élő magyarok, hogy visszakivánkozza- nak az anyaországhoz. Jó magyar ellenes propaganda azt meg kell adni. Végül csak any- nyit ehhez, hogy a csendőrök ellen indított vizsgálat a csendőröket felmentette a vád alól. A munkásbiztositási ügyet a rablásokról hírhedté vált népjóléti minisztérium megszüntetésével egyidejűleg a rendőr minisztérium hatáskörébe tették át rendeleti utón. A bónuszhadsereg hőseivel egy kisebb fajta háborút játszattak le Washington, urai. A fegyvert ellenük most saját “honfitársaik” alkalmazták és szaladniok kellett, mint mint annak idején a németeknek, akiknek leveréséért most a bonuszt követelik. Mikor fogják már a munkás milliók megérteni, hogy csakis ipari erővel harcolhatnak, de nem a bonuszért, hanem egy olyan társadalmi rendszerért ahol minden munkás megkapja, munkájának teljes gyümölcsét. Ameddig ezt nem értik meg még sok csalódásban lesz részük. Hoover elnök már kitárgyalta magát a politikus vezérekkel és látva azt, hogy bután követte tanácsaikat amikor Ígérte a jobb időket, most már ipari expertek- kel tárgyal. Ezek fölfedezték, hogy a munkanélküliségen egyelőre a rövidebb munkaidő segítene. És ezek a “tudósok” föl- véve sokezer dolláros fizetéseiket, befektetik részvényekbe, melyek után járó zsíros osztalékot, 12—14 órás napi munkaidővel sajtolják ki a munkásokból. Közeledik a választás ideje, igy jó lesz tudni azt is, hogy csak azoknak a polgároknak van szavazati joguk, akik ugyanazon kerületben tartózkodnak legalább hat hónapja. Ha tehát valakit véletlenül éppen most rak tak ki az utcára, és más kerületbe volt kénytelen elköltözni, ez a “forradalmi” fegyver kiesett a kezéből. De azért nem kell szomorkodnia, mert a választási parádén résztvehet mindenki és a szükséges hadifölszerelést, úgymint fütyülőt, beszerezhetik az elvtársak párt központjában.
