Bérmunkás, 1932. július-december (20. évfolyam, 694-720. szám)

1932-08-06 / 699. szám

1932 augusztus 6. BÉRMUNKÁS 7 oldal Kijózanodni sohasem késő Miként kell a hőség hatását enyhíteni James Stewart Castairs egy világhírű amerikai festő new yorki otthonát az elmúlt napok­ban adósságai fejében elárverez­ték. Maga az aktus, eltekintve at­tól, hogy a művészi értéket kép­viselő festmények, szőnyegek és más egyebek, amik ezreseket képviseltek, 25 és 50 dollárokért lettek eladva, hogy a festő ál- ványt sőt az ecseteket is lefog­lalták és eladták, olyan hatással volt a bohém és gondtalan élet­hez szokott festőre, hogy azok­nak láttára úgy fakadt ki, hogy “Amerika lakosai vagy gazem­berek vagy felelőtlen gyerekek, akiket korlátolt szellemi képes­ségű egyének kormányoznak.” Castairsnak, aki élete na­gyobb részét már leélte csak most van alkalma meggyőződni arról, hogy ennek az országnak azok a lakosai, akik a hozzá (hasonló “művészek” felett is rendelkeznek gazemberek, akik­nek mindenük a pénz, amiért egyeseket, tömegeket és egész nemzeteket képesek a pusztulás­ba juttatni, ha ennek a meg- szezése útjában állanak. Hogy ezt megtehetik, hogy ehez erejük és hatalmuk van ez azért van, mert hibátlan Cas­tairsnak, a kétségbe esett mü­Los Angeles az egyike a leg­elismertebb város Amerikában, miután az egész film stúdiók itten telepedtek le, máskép is gazdag városnak van föl jegyez­ve. Ha az itteni újság valamely olvasónk kezébe kerül, azt kép­zeli Los Angelesbe nincs is nyo mór. Gyerünk csak nézzük jól meg ezen szépségnek a másik oldalát is, tegyünk egy kis pil­lantást és meg fogunk győződ­ni ; nem mind arany a mi fény­lik. Itt van egy hely, Alemithe Ave. Hoovertownak van elke­resztelve, ahol a társadalom ki­dobott férgei rakodnak le, ez nagyon látványos már csak az­ért %is, mert minden ezen a Hoovertownban szemétdombról van fölépítve, kunyhó alakjába, oiidothtól föl egész aeroplán részekből és mindenféle színbe, ezen emberi lények már nem tudták háziuraikat árendával ki­elégíteni, a Hoovertown jutott osztály részükre. Ha ezen társadalom kidobott­jainak csak 5—6 évvel ezelőtt sokkalta kevesebbet mondot­tunk, a felelet az volt ez nem Európa, Amerikába civili­zált munkások élnek. Tisztelt olvasók, ez már csakugyan civi­lizált nép, amely jó dolgukban nem tudják a külömbséget, kunyhó és palota között, pedig mennyi palotát épített a mun­kások keze, még napjainkban is be tudják magolni ezeknek a hit vány férgeknek nyugodjanak sorsukba Isten rendelése. Van itt elég butitó már a helyben, van mission templom ezek ki­elégítik a tudatlanokat, még mellé valami löttyöt is kapnak, hogy ne lázongjanak, hogyne élnénk demokratikus országba. Ez a lerakodó hely már úgy vésznek az a felismerése is hogy Amerika lakosainak nagyobb százaléka felelőtlen gyerekész- szel rendelkezik, akiket úgy vezetnek, ahogy akarnak. A művész is, a munkás is teljes értékükben csak olyan társadalmi rendszerben érvénye sülnek igazán, amelyben az al­kotást nem befolyásolja az, hogy mi lesz annak a piaci ára, de részben az alkotó találja meg munkájában vágyának kielégü­lését másrészt alkotásra ösz­tönzi az a tudat, hogy a köz­nek tesz azzal szolgálatot, sze­rez örömet. Ezt a társadalmat egyedül a munkások, az IWW tanítása mellett az Egy Nagy Szervezet segítségével építik. Ezt kell megismerni úgy a fizikai mun­kásnak, mint az intellektuelek- nek, akik ma a munkásokat ki­zsákmányoló osztály kezében az ostor szerepét töltik be, de aki­ket semmi és senki sem véd at­tól, hogy holnap a megostoro- zottak közzé kerüljenek. A bérért dolgozóknak, akár kalapácscsal, akár tollal vagy ecsettel keresik meg a kenyerü­ket csak egy lehet az érdekük a gazemberek társadalma he­lyett becsületes rendszert állí­tani, amelyet egyedül a dolgo­zók tömegei alkothatnak. be telt, (hogy kénytelenek to­vább más lerakadó helyet fölfe­dezni és ezen nincstelenek talál­tak is. Egy pár héttel előtt ez a hely a Vermont Avenuen van. Ugyan ennek a helynek is Hoo­ver becses nevét örökítették meg, ez a parazita meg lesz örökítve a történelembe, hason­ló társaival egyetembe, nagyon érdekes dolgot láthatnának azok az úri csemeték, akik a világ minden részéből ide özönlenek az Olympiád komédiájára. Munkástársak meddig tűrj ük ezen barmot is megszégyenítő helyzetet, ha nem fogunk szer­vezkedni olyan szervezetbe, mely nek meg van a szikla szilárd alajgja, amely szervezet elfogja törölni olympiástól fékereivel ezt a rendszert, ha ezt nem tesz szűk mint hitvány férgek fogunk mindannyian a kapitalisták nyo­másai alatt elpusztulni, a föld alul fogjuk zengedezni, föl föl ti rabjai a földnek, a valódi de- mokrát pedig azok fogják élvez­ni, kik napjainkban is félreve­zetnek bennünket. Szervezked­jünk az IWW-ba, hogy a mun­kásságé legyen az ipari demok­rácia, ez meg fogja szüntetni a nyomort a Hoover townokhoz hasonlót. BUFFALOBAN az IWW tagjai, a Bér­munkás olvasói minden pénteken este előadást vagy vita estélyt tarta­nak az Austin és Gorton St.-en levő Pápai-féle helyiségben, melyre min den munkást szívesen látunk. Belépődíj nincs. Hozza el bará.jait. A lehűlést, amelyre mostaná­ban millió és millió ember vá­gyakozik, ép úgy el lehet érni, a tudomány segítségével, mint sok más mindennapi dolgot, szokást, műveletet. Abban a küzdelemben, amit a rettenetes hőséggel szemben vívunk sok olyan szokást teszünk magun­kévá, amelyeknek tudományos hátterük van, bár az átlag em­ber nem is gondol rá. így pél­dául a nagy melegben ösztön- szerüleg könnyebb ruhát vise­lünk, áttetszőbbet, szellőseb Ennek az a célja, hogy a tes­tünk melegét könnyebben el­távolítsa, ugyanis a hőségben nem az a probléma, hogy mi­képpen tartsuk távol a meleget, hanem, hogy mikép szabadul­junk meg a melegtől. Függetlenül az időjárástól, testünk hőmérsékletét a normá­lisban kell tartanunk. Hideg időben a hő egy magasabb mér­sékletből egy alacsonyabbá oly könnyedséggel hatol, mint a Fogy a viz lefolyik az emelke­désről. Amikor a testünk körüli hőmérséklet eléri a testünk hő­mérsékletét, a test felesleges melegétől igen nehéz megsza­badulni. ElsosorEan arra kell töreked­ni, hogy testünk melege ne fo­kozódjék. Tehát ne együnk so­kat, különösen pedig ne olyan ételeket, amelyek sok hőt fej­lesztenek. A magas kaloriáju ételeEet különöskép kerüljük, mint: keményítő és őrotein tar­talmú ételeket és édességeket. A lehűlés egy másik módja az izzadás. A viz több hőt képes alig észrevehetőleg eltávolítani, mint bármi más. Természetesen sok vizet kell innunk, hogy tes­tünk víztartalma ne csökkenjen. Azok, akik meleg időben nem szoktak izzadni, sokkal kelle­mesebben fogják magukat érez­ni, ha sok forró kávét, vagy teát isznak, hideg helyet, ugyanis a forró ital elősegíti az izzadást. Amikor az ember egy kvart- nyi vizet izzad, körülbelül 500 kalóriának megfelelő hőtől sza­badul meg. Ha azonban a le­vegő nem képes több nedvessé­get magába foglalni, az ember nem hül le az izzadással és ez­ért van az, hogy nedves, párás napokon oly kényelmetlenül érezzük magunkat. Ilyenkor igyekezzünk testünk körül a nedves levegőt szellős helyen, vagy szellőztetéssel, legyezéssel eltávolítani. A Science Service a hőségben a következő betartására figyel­meztet : Kevesebbet együnk. Válogas­suk ki azokat az ételeket, ame­lyeknek nem túl sok a kalória tartalma. ■ A nagy melegben viseljünk, könnyű, szellős ruhát. Mossuk le magunkat langyos vízzel és hagyjuk, (hogy a viz elpárologjon. Igyunk sok hideg vizet. Igyunk forró kávét, vagy teát. Ne igyunk jeges italt. Tartózkodjunk sokat árnyé-" kos helyeken, vagy viseljünk széles karimáju kalapot, vagy napernyőt. Kerüljük a szeszes italokat. Igyekezzünk mindig friss szel löt nyerni, szellőztetéssel, vagy huzattal. Flis. LEVÉL a bánya vidékről McMechen, W. Va. jul. 17 Mellékelve küldöm ezt a be­teg dollárt, bár csak két napokat dolgozom most is, de nem tu­dom fájó szív nélkül nézni azt, hogy több mint egy esztendeje nem járultam hozzá a bányá­szok legőszintébb barátjának a Bérmunkásnak a kiadásához. Önök tudják, hogy ez nem rajtam múlott, mert hiszen ami­kor módomban volt az előfize­tésen kívül is juttattam a Bér­munkásnak, hogy minél ponto­sabban vihesse a felszabadulás eszméjét a bánya bérrabszolgái közé. Mert ha valahol, úgy itt nagy szükség van arra. Ezen a két napi munkán is csak tengő­dünk. De igy is kell ennek a népnek. E hó 18-án is 20 szá­zalékos bérlevágást eszközöltek és egy kukkot se, mert ez a nép szólni. Bár már 10 centeket fi­zetnének csak tonnánként, talán akkor összefognának, hogy sa­ját érdekükben is cselekedjenek. Nyugtát ne küldjenek, hogy azzal is ne okozzak külön ki­adást, csak a lapon igazítsák ki a lejáratot. Rajta leszek, hogy a többi olvasókat is legalább egy- egy beteg dollár beküldésére biztassam, hogy a Bérmunkás megjelenése ebben a válságos időben fenakadást ne szenved­jen. Munkástársi üdvözlettel John M. A Philai Modern Szinkör és a Bérmunkás olvasói augusztus hó 7-én vasár­nap egész nap Családi Kirándulást rendeznek. A Burholme Parkban (Foack Chase) szervezetünk érdekében. Élelmezésről és hüsitő ita­lokról, nő tagjaink gondos­kodnak. Szabad bemenet. Útirány: Az 50-es Fock Chase car veendő a 7500 leszállni, ahol a rendezőség várja az érkezőket. Autók részére: a Cottman street- nél balra föl a Burholme parkba. Legyünk ott mind­nyájan. Nagy Piknik Buffaloban az IWW cso­portja rendezésében 1932 augusztus 7-én, vasárnap a Vákos farmon 2 Miles Creeck Rd. A tiszta jöve­delem felerészben az osz­tályharc foglyainak, fele részben a Bérmunkás tá­mogatására lesz fordítva. Lesz malacpecsenye és hü­sitő. Jó zene. Belépő dij nincs. Minden munkást ez­úton is meghívunk. LOS ANGELESI LEVÉL

Next

/
Oldalképek
Tartalom