Bérmunkás, 1932. július-december (20. évfolyam, 694-720. szám)

1932-08-06 / 699. szám

1932 augusztus 6, BÉRMUNKÁS 5 oldal MELYIK FONTOSABB, HARLAN VAGY SCOTTBORO? DETROITI HÍREK Ezt a nagy kérdést kell, Ihogy minden munkás megvizsgálja. Kell, hogy mérlegelje annak je­lentőségét, ha csak valamilyen formában érdeklődik a munkás mozgalmak iránt. Ezt a kérdést válaszolja meg munkásmozgal­mi szempontból, a józan ész kritikája szerint, nem pedig párt vagy frakció, vezérek esze és taktikai szempontokból. E sorok Írója azon mukások közé tartozik, aki nem csak egy párt, vagy szervezett lapjait ol­vassa és leginkább azokhoz Írom ezen dolgokat, akik szin­tén minden ódáiról igyekeznek az ilyen fontos munkásmozgal­mi kérdéseket megvizsgálni, igy olvassák a Kommunisták lapjait valamint az Ipari szervezet lap­jait is. Az ilyen vizsgálódó mun­kásnak kell, hogy feltűnjön az a tény, hogy amig a Scottboro. Alabamai 9 néger fiúnak az ügye, sokszor nagy betűs Head llneban jelenik meg a pártlapok ban, azalatt a Haran, Kentucky, 40 harcos bányásznak az ügye egyáltalán nem talál helyet ezen pártlapokban. Hogy párhuzamot vonhassunk a két ügy között, mindkettőt meg kell említenünk dióhéjban, hogy az elfoglulatlan munkásság ítélje meg, melyik fontosabb. Amidőn azt meg teszi akkor arra is rá jön, h'ogy miért nem talál megemlítést a Kentucky harcos 40 bányász ügye az úgynevezett munkás lapokban, melyet a párt direktó­rium irányit. Harlan, Kentuckyban, 1931 év elején nagy bérharc, sztrájk tört ki, melyből kifolyólag va­lami negyvenkét embert fogtak el és gyilkosság Ihamis vádja alapján akarták őket villamos székben juttatni, a vádat össze­esküvésé változtatták és a két legharcosabb, szervezőt és tit­kárját a mukásszervezetnek már el is ítélték életfogytiglani bör­tönre. Most a többit akarják leg alább is ilyen súlyosan büntetni ha nem sikerül nekik egy né­hányat a villamos székbe jut­tatni. A scottsboroi, Alabamai ügy; 9 néger fiút, fehér nők elleni merénylettel vádoltak és "Ítéltek el. Meg lehet, hogy az egész vád hamis volt, amint a Harlani bányászok elleni vád is hamis és a pártoskodó bíróság ártat­lanul ítélte el őket. De ezek a fekete fiuk nem voltak szerve­zett munkások, nem bérharc, vagy osztályharcból kifolyólag framupolták őket. Már ha meg is akarjuk őket menteni, ME­LYIK ÜGY A FONTOSABB? A Kentucky 40 harcos bányász megmentése, akiket azért fram- upoltak, mert harcot mertek szervezni és kezdeni a kizsák­mányoló osztály ellen, vagy a 9 fekete alabamai fiú érdekei, akik nem munkásmozgalomban való aktivitásuk, hanem évszá­zados fajgyűlölet áldozataivá. Ha a kommi párt, ilyen faji ügyeket akar kezelni ezer szám­ra akad ilyen ügy délen, ahol a fekete bőrű mukások elleni gyű­lölet évszázados. De a Harlani harcos bányászok között is van 5 fekete bányász, a*kik minden terror és kínzás után, hűek ma­radtak a harcos bányász test­véreik iránt és nem voltak haj­landók árulkodni reájuk. MIÉRT NEM. SIET AZ ÚGYNEVEZETT MUNKÁS LAP EZEKET IS VÉDENI? Miért nem hoz még csak hirt sem ezen harcos munkások tár­gyalásairól ahol azoknak az éle­te forog kockán. Miért nem ad­tak egyetlen veres centet sem ezen 40 harcos bányász védel­mére, holott ezreket kollektáltak a Kentucky védelemre. Ezek nagyon fontos kérdések, mi hiába kérdezzük miért hal- gatnak a pártlapokban a 40 bá­nyász munkás framupolásáról. Miért nem adnak még annyi publicitást sem mint a kapita­lista lapok, pedig azok is rém keveset adnak. Mi szeretnénk, ha minden! gondolkozó munkás egyedül a tényeket fontolóra véve döntené el, MELYIK FONTOSABB HARLAN VAGY SCOTTSBO- RO, és megkérdezni a pártdik­tátorok által kezelt munkásla­poktól, miért halgatják agyon a tiszta és harcos bányászok halálra ítélését, amikor head- linokat adnak, a faji gyűlölet, de nem a munkás mozgalmi áldozatoknak. MIÉRT. Mi tudjuk, de szeretnénk ha minden olvasónk és a párt dik­tátorok is megadnák a választ. Vr. Az American Legion és más egyesületek által irányított ak­ció a munkanélküliség megszün tetésére, a tisztviselők kijelen­tése szerint elérte célját. A kam pány megkezdése óta jelentésük szerint egy millió munkanélkü­lit. állítottak munkába. Ez rend­jén van. De mi lesz azokkal, akiket a munkába állítottak ki­szorítottak a munkából? És mi lesz a még 12 millió munkanél­külivel? Erre a választ a mun­MILWAUKEE, Wis. — 200 munkás spontán cselekvése ele­jét vette a kilátásba helyezett bérlevágásnak a Simplex Shoe Co. gyárában. Ellenkezőleg mint ahogy a munkáltatók számítot­tak, a sztrájk által még némi bérjavitást is kivívtak, mely mind a 700 munkást érinti. A sztrájk szervezetlenül tört ki és az eredményen maguk a sztráj­kolok is meglepődtek. Ez az eset a, Milwaukee mun­kások egyrészét arra a meggyő­ződésre juttatta, hogy állandó szervezet felépítése időszerű volna. A kétnapos sztrájk után a sztrájkbizottság lépéseket is tett ez irányban. Az egyik fon­tos lépésük az volt, hogy taná­csért fordulak az IWW köz­pontjához és segítséget kérnek a Milwaukeeban foglalkoztatott TÖMEGES ELFOGATÁSOK DEARBORNBAN Egy éjszaka 105 embert szed­tek össze csak Dearbornban, akik ellen deportálási eljárást indítanak. Az egész raziát titok­zatosan tartják és azt állítják a hatósági emberek, hogy egy nagyszabású embercsempész tár sulatot fogtak el és azon áldo­zatokat, akiket egy pár száz dol­lárért ezek becsempésztek és munkát kerítettek nekik. Leginkább Siryiak vannak többségben az elfogottak között azonban magyar és román mun­kások is sokan vannak. Bár még négyszáz elfogatási parancs van kivéve, melyet egy pár nap akar tak érvényesíteni, azonban a lapok már más nap elhalgattak a dolog felől és nem írják ki, hogy milyen sors vár az elfogot- takra, vagy hogy beváltották e a fenyegetésüket az újabb elfo- gatásokat illetőleg. Radikális munkások legfeljebb csak véletlenségből kerültek az elfogottak közé és igy egész bizonyos, hogy nem a radikális munkásság ellen irányult amint azt sokan munkásokat akarják össze fogdosni. kásságtól várjuk. Sem az Ame­rican Legion sem más egyesü­leteknek nincs módjukban ezen változtatni. A munkások Egy Nagy Szervezete az egyetlen tes tület, mely képes a munkanél­külieket munkába állítani ezt is csak abban az esetben, ha a munkások milliói csatlakoznak hozzá. Minden egyéb megoldási ajánlat csak ámítása a munká­soknak és mennél tovább vár a munkásság, annál többet fog szenvedni. 20,000 cipőgyári munkás meg­szervezéséhez. Az IWW ezen felszólításnak eleget tett és re­méljük, hogy a közel jövőben Milwaukeeebó! több jó hirt fo­gunk hallani. UTCAI NÉPGYÜLÉSEK DETROITBAN DELRAYBAN: A Burdeno és Westend sarkon, minden kedden este 8 órakor, ma­gyar és angol szónokok. HAMTRAMCK: Davison és Dequindre sarkon minden hétfőn este 8 órakor, román és angol szónokok. DEQUINDRE ÉS MINESO- TA Six és Seven mile kö­zött minden pénteken este 8 órakor, angol szónokok. FORD GUNMENJEI Egy kis hir jelent meg a he­lyi lapokban, mely szerint Mc­Coy vagy a helyes nevén Nor­man Selby, munkát kapott Ford nál mint Ford Servicemennek tanítója. Nyílt dolog, hogy egy többszörös gyilkos gunmen ha­marabb kap munkát a Ford gyárban mint egy mérnök vagy toolmaker, amit ezen újabb fel­vétel is igazol. Mr. Selby most került ki San Quentini börtönből, ahol a ked­vese meggyilkolásáért volt el­itélve és csak Háry Bennet és Ford közben járására engedték szabadon, mivel Fordnak most szüksége van ilyen tanítókra a gyilkolás művészetét illetőleg. Mr. Selby egy dijboxoló volt Háry Benettnek, jó barátja még fiatalabb éveiben és abban az esetben is helyes az a közmon­dás, hogy “a madarat tolláról az embert barátjáról lehet meg­ismerni.” Csak azt szeietnénk megtudni mennyi ilyen tanárt és tanulót vettek fel a Ford szol gálatában az utóbbi félévben? NYÁRI ISKOLA A JUNIOR WOBBLIKNAK A következő 4 hét alatt a Finnek Marxian nyaraló helyén nyári iskolát tart fen a mozga­lom és W. F. Thompson mun­kástárs fogja a gyermekeket ok­tatásban részesíteni, valamint a Tie Vopateen szerkesztője, mely alkalomra messze vidékről is lesznek tanulók. A heti teljes ellátás és min­den nyaralási költséget számít­va 3 dollár, kérjük leginkább az itt közelben levő szülőket, hogy vigyék ki gyermekeiket erre a négy hétre, vagy csak egy pár hétre is, mivel a nyaraló telep nagyon szép helyen fekszik a proletár tanítás mellett, kelle­mes szórakozásban és minden­nap a hüsito tóban való fürdő­zésben is része lehet, tanítók gondos ellenőrzésé mellett. Finnek nyaralója, a 11 mile után következő utón van közel az E. Jeffersonhoz, vagyis a Lake Saint Clairhez. Ahol a leg­közelebbi G. U. piknik is meg lesz tartva, ahol a rádiót kisor­solják, mely sorsolásra a nyári piknikekre vett jegyek mind­egyike érvényes. Piknik Detroitban Augusztus 14-én, 1932 reg­geli óráktól késő estig. A hol a nyaraló juniorsok kellemes meglepetéssel fog nak szolgálni a szülőknek munkástársaknak, program számaikkal, valamint ezen a pikniken lesz a rádió ki­sorsolva, melyre az elmúlt piknikekre. vett jegyek mindegyike érvényes, de a nyertesnek személyesen ott keel lenni, hogy azonnal jelentkezzen. ..Útirány: E. Jeffersonon a 11 mile úttól még egy blocknyira északnak, ahol felírások lesznek. A Finns Marxian Piknik helyiség­ben. Már csak 12 millió a munkanélküliek száma Sztrájk a bérlevágás ellen

Next

/
Oldalképek
Tartalom