Bérmunkás, 1932. július-december (20. évfolyam, 694-720. szám)

1932-12-24 / 719. szám

1932 december 24.

BÉRMUNKÁS

7 oldal

Junior Column

A Movie Actor Speaks Out

(In the following articles a movie actor, Edward G- Robinson, is interviewed by Gladys Hall in a recent issue of the “Movie Classic” from which we take a few excerpts. We leave comments to the reader. Jr. Ed.)

Edward G. Robinson said to me, “I was born in Roumania and— you can have it!”

From there we went on to other hates. It was tonic to talk to an actor who does not smile a stock smile of beautiful dimples and cupid curves and declare that all is well with this best of all possible worlds. It was more than tonic to talk with a man who dares to bare his ideals without being flippant; a man who dares to laugh at blind patriotism and national boundaries and sectarian religions and the precepts we are taught as children; an actor who demands the right to be frank.

“I’ll never be homesick for Roumania,” he said, “because there is no chance there for a man to amount to anything without royal favor. Even assuming that you are the best lawyer or the best actor or the best plumber in Roumania— what of it? What does it matter? I lived there for ten years of my childhood not find space to move and breathe and grow.

“I hate the whole hysteri» of patriotism, so-called— the hysteria of flags flying and martial music and cheers and war cries. I have hated them ever since I saw flags, waving, and heard cheers and cries and music, while half of the world’s young lay dead because of stupid men “protecting” little lines drawn on maps- Humanity is the only thing that matters— men, women, children, whether they are! born in Siam or South Dakota, whatever their god, their color or their occupations may be.

“I hate religious creeds and the sureness of each one that their God is the only God. I hate labels and tags for anything. As if one can tag and label so fundamental a thing as the God of a man!

Wanted to Remake the World.

“When I was a raw and flaming youth, I formed a society composed of a Jew, a Catholic, a Protestant and a Socialist. We were determined, we four, to change the world, to smash all the old isms and limitations, to make all men brothers, to bring about the millenium when there would be no more war and no further misunderstanding among mankind. I hate the thought that,

when Youth goes, these flaming ideals go, too. It is only the Youth of the world who can bring such things as these to pass.

“I was a Socialist for a time.

I belived, not in the equality of man— even then I hated the flatness and dreariness and stupidity of that idea— but in a more just and even distribution of wealth. I still believe in that, and I still believe that eventually some such state of affairs will come to pass“I hate the horrible contrasts one is faced with daily— one man riding in upholstered luxury; another man, half a mile away, breaking his heart because he can’t pay his meagre rent and give his children decent educations. I hate the thought that there are so many men who cannot have the necessities of life and enough of the comfort to make life more than a bearable thing.

“I hate the thought that we have to harden aurselves to this in order to go on living. Human nature is such that if we thought too deeply about things like these, we would all go mad and no good would be accomplished. But I hate sentimentalities— mottoes, slogans, charities— futile gestures that touch only the surface of the world's wrongs, too cowardly to dig down and dig up the roots.

Says Children Are Taught Lies.

“I hate the way I was brought up. I hate the way all children are brought up— on lies. Lies that, when we reach manhood or womanhood, leave us totally unprepared for the living of life. We are taught things that should be so, but are not so. We are not taught the things that are really so. The legend of Santa Claus is only one of dozens of such tales we have to unlearn when we grow up- It is symbolic of the whole fairy tale education of children.

“If I had children, I would not teach them lies about God.

I would let them seek their own God— and find Him, if they could. I would not teach them lies about Life, the beauty of it, the fairness. I would teach them the hard, inescapable facts of Nature, the ruthless and rhytmic way in which she works, the small parts we are of the whole. I would teach them about decay and Death. I would make them accept it, not fear • it, not at-: tach the importance and dread |

to. it that most people feel. I wóuld teach them that it is an inevitable part of the scheme of things, as much to be expected and as casually to be accepted as any other factor of the body or the world. I hate they way children are “educated” to-day.

“I hate the thought that we are approaching, here in America, another Fall of Rome. When luxury and revolution and threats of revolution and decadence and other such elements reared their ugly heads, Rome was doomed. And I have the feeling that, here in America, such elements are rearing their ugly heads to-day- I hate the thought that the Yout of America has no better ideal to

A munkásosztály felszabadulásának intellektuális (szellemi) előfeltétele, hogy ne engedje, magát szellemileg degradálni, (lealacsonyítani.)

A munkásosztály a társadalom legalacsonyabb rétegében él megfosztva az élet legtöbb szépségétől, — mégis a munkásosztály a legmagasabb szellemi funkcióra, (működésre) van hivatva.

Egyedül a munkásosztálynak életszükséglete: az önálló gondolkodás. Az uj társadalmat, az ipari demokrácia alapján működő társadalmat, csakis önállóan gondolkodó munkások teremthetik meg. Szinte a gondolkodás helyettesíti, pótolja majd az ipari demokrácia alatt a polgári társadalom vezetőinek szerepét, akik irányítják a tömeget látszólag annak érdekei szerint, lényegében valamely ipari csoport rendeletére.

Az IWW az egyetlen szervezett, amely a munkásosztályt önálló gondolkozásra tanítja, folytatja, sőt kényszeríti is — ha nem is erőszakos eszközökkel, de szervezeti formájával, küzdelmeivel, minden ténykedésével.

Ezért is olyan nagy a gyűlölet az IWW ellen, nemcsak a polgári társadalom részéről, hanem még az olyan fele — más polgári — proletár szervezetek részéről is, amelyek csakis azzal tudják fenntartani magukat, hogy a munkás- osztályt szellemileg degradálják és megtagadják tőle azt a jogot, hogy a saját élettapasztalatai alapján választhassa meg harcainak formáit. Nagyon sok munkás nem gondolkodik még önnállóan és köny- nyen degradálható szellemileg.

Sikeres fogás a munkásság szellemi degradálására a “politikai forradalmi jelszavak” hangoztatása. A politikai for- ■ radalmi jelszavak hadat üzen- (nek a polgári társadalom legstrive for, no higher soap-box to mount, no greater Men and Causes to work for than it seems to have.

“I HATE the knowledge that if a man does depart one iota from the thing he is taught to say or is expected to do, he is instantly under suspicion. He is accused of being a Red or a dangerous lunatic.”

Further on he says;

“But of all these hates, some important, some unimportant — I hate intolerence the worst. Intolerance of any person, or any creed, or any race, or any boundary line on the face of the earth, or on the faces of us who move, so temporarily, over the face of the earth.”

több ideológiájának, úgymint vallási, nemzeti stb- ideológiának. Ez téveszti meg a munkásokat és ez kelti az önállóan nem gondolkodó munkáitokban azt a tévhitet, hogy a “politikai forradalmi jelszavak” hasznára vannak a munkásság ügyeinek.

Bármilyen politikai forradalmi jelszavakat is fogad el a szervezet, mégis helytelen rádiktálni akaratát a munkásokra.

A munkások akaratuknak csakis ipari szervezetben szerezhetnek érvényt: — mihelyt nem ipari szervezetbe lépnek be, mások akaratának, titkolt, vagy nem titkolt akaratának lesznek részeseivé.

A legforradalmibb politikai szervezett is úgy fogalmazta meg küzdelmeinek sorrendjét, hogy előbb az uralmat kell meghódítani és csak azután következhet a tulajdonképeni felszabadulása a munkásosztálynak.

E gondolat sorrendben benne van a munkásosztály szellemi degradációja.

A munkásság annak fejében, hogy majd “felszabadítják,” segítse meghódítani a hatalmat azoknak, akik ígérik, hogy “felszabadítói” lesznek. Amelyik munkásság odaadja magát a “felszabadítóknak” politikai forradalmi felszabadulás céljából, az a munkásosztály szempontjából el van veszve.

A munkásosztály felszabadulásának egyik alapfeltétele, hogy mondjon le a “felszabadítókról,” akik szellemileg lealacsonyítják és szerezzen any- nyi tudást, hogy önmaga képes legyen magát felszabadítani.

A munkások csakis az ipari szervezkedésben, csakis az ipari harcokban képezhetik ki önálló gondolkozásukat. Olyan munkások, akik minden külső segítség nélkül, minden kölcsönkért szellemi tudás nélkül, meg tudnak felelni hivatásuknak.

A munkásság pártmozgalmának szellemi degradációja-egész tárháza a Bérmunkás 1933-ra szóló Naptára