Bérmunkás, 1932. július-december (20. évfolyam, 694-720. szám)
1932-12-24 / 719. szám
4 oldal BÉRMUNKÁS 1932 december 24. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARIAN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre ......................$2 TO One Year .......................$2.00 Félévre ........................... l.vO Six Months ................... 1.00 Egyes szám ára .......... 5e Single Copy ................ 5c Csomagos rendelésnél 3c Bundle Orders .............. 3c Amit a munkásnak tudni kell AZ IWW SZEMÜVEGÉN NÉZVE AZ ESEMÉNYEKET Túltermelés vagy rendszer válság I. A túltermelés rövid magyarázata. Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S.S. Sta. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 8622 Buckeye Rd., Cleveland, O. Application for transfer of second-class entry from New York, N. Y. to Cleveland, Ohio pending Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Támadjuk alapjában a rendszert A munkások életét és munkaviszonyait nem a politikai kormányzat határozza meg, hanem a kapitalista osztálynak a műhelyek és iparok feletti gazdasági ellenőrzése. Munkabérek, a munkanap tartama s a munkaviszonyok általában, a műhely törvényeinek vannak alávetve, melyeket nem dönthetnek meg s melyek érvényesülésének útját sem állhatják a törvényhozás által alkotott törvények. Ha az ipari téren a munkások szervezetlenek vagy széttagoltak, a munkapiac pedig a tökéletesített termelő eszközökkel való termelés folytán túlzsúfolt — hozhatnak bármily munkástörvényeket, a kereslet és kinálat törvénye leszállítja a munkabéreket, meghosszabbítja a munkanapot s általában súlyosabbá teszi a munkás terhét. Az a kormányzat, mely a munkás osztályt elnyomja, a tőke urainak szervezett gazdasági ereje. Ez a politikai kormányzat felett áll s az utóbbi az előbbinek csak cselédie. Az igazi kormány a Wall Streeten székel- Szavazólappal támadni a kormányt haszontalan időfecsérlés a munkásosztályra nézve. Sőt még ennél is rosszabb. Azok, akik a munkásosztályt a politika egébe vetett hitre oktatják, az uralkodó osztály legjobb szövetségesei, mert a munkásosztály figyelmét elterelik a legfontosabb kérdésről. A legfontosabb kérdés pedig több kenyér, kevesebb munkaidő annak termelésére, több kényelem s a munkálkodók végső felszabadulása. Ki fogja megszerezni ezeket a munkásosztály számára! A politikusok talán! Hogyan tehetnék meg azt, aminek gazdasági törvény állja útját? A munkáltatók? Ez érdekeik ellenére volna. Csak szervezett erő képes a kapitalistákat arra kényszeríteni, hogy a rabszolgák követelései előtt meghajoljanak. Ki szerezhetné hát meg az élet javait a munkások számára más, mint maguk a munkások. De hogyan? Úgy, hogy munkaerejüket a saját érdekeikért szervezik ott ahol ezt az erőt a vagyontermelésre használják. Ott van a támadás pontja. Ott a munka műhelyeiben, van az a hely, ahol a munkásokat elnyomó igazi kormánnyal szembe kell szálnunk, annak ellenállnunk és végül a munkásosztály szervezett erejével azt legyőznünk. Fordítsák a munkások összes figyelmüket erre a kérdésreTanuljanak meg egyes egyedül saját magokra támaszkodni. Szervezzék osztályuk erejét az ipari szervezet utján. Csak akkor ha ezt meg teszik lesz a gazdasági törvény a munkások mellett. A munkanapnak szervezett ipari erő által történő megröviditéssével, a munkapiac nyomása enyhül és a munkabérek ennek folytán emelkednek s a munkaviszonyok javulnak. Minden igy szervezett előny erősiti a munkásoknak a saját erejükbe vetett bizalmát, s ez nagyobb egyesülésekre készteti. Végül az ipari szervezett építésével, a munkások felkészülnek az iparoknak a saját javukra való igazgatására. Csak akkor fog eltűnni az uralkodó osztály, első és másod- rangú kormánya, s fog azok helyén kiemelkedni a civilizáció történetében először az a kormányzat, mely a népé, a nép által van és a népért van, — az Ipari Demokrácia. Csatlakozzatok saját osztályatok szervezetéhez az IWW- hoz, s támadjátok alapjában a kapitalizmust. A termelésben a befektetett pénzösszeg termelőeszközökké és munkaerővé való átváltozása, az első mozzanata a tőké szolgáló értékmennyiségnek. A második a termelőfolyamat melynél a termelőeszközök, alkatrészeik értékét meghaladó áruvá változnak. Tehát olyan értékké, melyek az előlegezett tőkén kívül, több értéket is tartalmaznak, az úgynevezett értéktöbbletet. Ezen áruk a piacon való körforgásban újra pénzzé vállnak több pénzzé. Ezen több pénz egy részét a kapitalista személyes kiadásaira, a másikat uj tőkebefektetésre fordítja- Tehát a tőkéből lesz értéktöbblet, az értéktöbbletből nagyobb tőke. E szakadatlan folyamat vezetett a mindig nagyobb és nagyobb tőkefelhalmozódáshoz A tőke felhalmozódása lehetővé tette a termelés meggyorsítására alkalmas, újabb és újabb találmányok bevezetését, s igy a termelés olcsóbbá tételét, mely lehetővé tette a nagyobb tőkefelhalmozódást, üzemkiterjesztést és ebbe kisebb üzemek beolvasztását, sőt különféle iparok szükebb körű kontrolja alá vonását. Lehetővé tette a kiterjedt ipartelepek költséges berendezésébe és a legtökéletesebb gépekbe való állótőke befektetést, a gépek és munkások ezrei közt megoszló specializálódás legkisebb előnyeinek kihasználását, a nyers anyag nagybani s igy olcsóbb vásárlását. Amennyiben a termelés a kapitalista rendszerben, nem a fogyasztás, hanem a piac _szá mára történik, a kapitalistá kát az egymás között dúló el keseredett verseny állandóan a termelés olcsóbbátételére sarkalta, olyan újabb és újabb gépek és találmányok bevezetése révén, melyek feleslegessé tettek egy-egy csapat munkás alkalmazását. Ebben a rendszerben nemcsak a munkaerő termelt több értéket mint amibe került, hanem minden uj felfedezéssel, a géptechnika újabb és újabb vívmányaival halmozódott az a felesleg, amely annak termelőköltségeit értékben felülmúlta. Minden találmánnyal, minden technikai újítással egyszerűbbé és gyorsabbá vált a termelés menete, emelkedett az áruk tömege, rövidült a munkanap megfizetett része, ezzel szemben emelkedett a munkanap meg nem fizetett része, tehát azon munkaidő, amelyért a kapitalistának nem kellett fizetnie. így jött létre a meg nem fizetett munkaidő folytán, az értéktöbblet, az árufelhalmozódás alapja. Szaporodott a találmányok és tökéletesebb gépek alkalmazásával a feleslegessé vált munkások száma. A munkanélküliség terjedésével a munkások egymásközti versenye a béreket leszorította s igy vásárló képességüket csökkentette. A munkán lévők abbeli félelmükben, hogy elbocsájtják őket, serényebben láttak a munkához, még jobban fokozták a termelést, igy az árufelesleg: fokozását.. így lett egyik részen a felesleges termésekben az óriási gazdagság, melyet a vevők nem tudnak csökkenteni, a másik részen a leszegényedés, a nyomor, minél fogva képtelenek a termelt fölösleget elfogyasztani. Ez az amit túltermelésnek, vagy termelési válságnak neveznek. Minden ilyen válság a kisebb tőkével rendelkező üzemek tömeges pusztulásával végződött, csak a nagyobb tőkével rendelkezők bírták kiállni annak viharát. Minden nagyobb vállság után a termelés egy magasabb foka bontakozott ki, mely a legnagyobb tőkék és legnagyobb üzemek kevés kézbe való összevonására vezetett. (Folytatjuk.) ROBERT GILLBERG Nagy vesztesség érte az IWW mozgalmát Robert J. Gillberg halállával, aki december, 11-én tüdő vérzés következtében váratlanul hunyt el. Gillberg munkástársunk 1894 április 30-án született Finnországban és mint üvegfúvó kez- te pályáját. 1911-ben vándorolt Amerikába, ahol megérkezése óta állandóan harcossá volt a forradalmi Ipari Unio- nizmus eszméjének. Megérkezése után Corning N. Y-ban mint üveg fúvó dolgozott, amig a gépek fejlődése kinem küszöbölték ez iparból. Az utóbbi években az IWW finn nyelvű napilapjának az “Industrialisti,” valamint a “Tie Vapauteen,” szintén finn nyelvű havi folyóiratnak volt szerkesztője. Alapos tanulmányozója volt a társadalmi tudománynak, valamint kitűnő szónok és iró is volt. Finn nyelven irt költeményei széles körben ismertek és kedveltek. Ez irányú munkásságának megszűnése pótolhatatlan űrt hagy mozgalmuríkban. Nagyszámú barátain és munkástársain kívül felesége és 14 éves leánya gyászolja. Ne hiányozzék a munkás házból a Bérmunkás Naptára!
