Bérmunkás, 1932. július-december (20. évfolyam, 694-720. szám)
1932-12-17 / 718. szám
1932 december 17, BÉRMUNKÁS 7 oldal Harcolva tanuljunk és tanítva harcoljunk! A munkásosztály és a munkáltató osztály között folyó elkeseredett harc az osztályharc, sikeres megküzdésének egyik előfeltétele, hogy igyekezzünk pótolni azokat az ismereteket, amelyeket a mai rendszer megtagadott tőlünk. Nem is lehetünk az osztályharc megértő katonái és lelkes küzdői anélkül, hogy ne tanuljuk meg legalább azokat az okokat, amelyek kizsákmányolásunkat eredményezik. Ezek megtanulására természetesen nemcsak azért van szükségünk, hogy mi magunk tudjuk, hanem inkább azért, hogy azokat is megtaníthassuk, akiket az osztályharc katonáivá akarunk nevelni. Mert nem is gondolhatunk az osztály hairc sikeres befejezésére mindaddig ameddig nem tettük olyan hatalmassá az oldalunkon küzdők táborát, hogy tömeges számával és súlyával elsöpörje ezt a kint és nyomorúságot szülő társadalmat. Minden újabban megszervezett és nevelt munkás egy-egy biztosítékát képezi az osztályharc gyors és sikeres befejezésének. Éppen ezért nem elég az, hogy önmagunkat fejlesszük jó és megértő katonáivá az osztályharcnak, de annyira kell képesíteni magunkat, hogy sikeresen nevelhessük a nálunk kevesebbet tudó munkástársainkat. Mert nem nyerhetjük meg az osztályharc katonáivá az indifferens munkástömegeket a kizsákmányolás egyszerű megállapításával. Meg kell tudni magyaráznunk nekik azt is, hogy hol, miért és mi által vannak kizsákmányolva. Csakis igy remélhetjük, hogy elszánt bátor katonát nyer táborunk a megszervezendőben. Vagyis annyira kell fejlesztenünk magunkat, hogy szóban és írásban sikeresen magyarázhassuk az osztályharc okait és a befejezéshez vezető sikeres utat. Önmagunkat ennyire képezni nem egyéni kedvtelésként kell tekintenünk: kötelesség ez, elmulaszthatatlan kötelesség az osztályharccal szemben. Soha sem lehet jó katonája az az osztályharcnak, aki nem törekszik harc közben tanulni és másokat tanitva harcolni. Minden más mozgalom tagjai megengedhetik maguknak azt a fényűzést, hogy a tanulást és tanítást egyes, arra hivatott vagy kinevezett vezérekre bizzák az IWW harcos tagjaira ez nem vonatkozik. Az IWW-ban minden egyes harcos egyszersmint vezére is a mozgalmának. Ma az egyik, holnap a másik tagja mozgalmunknak kö- telességszerüleg foglal el olyan állást amely elengedhetetlenné teszi a tanulásra és tanításra való készséget. Az IWW-ban nem üres frázis, hanem komoly tény az a megállapítás, hogy mozgalmunk minden egyes tagja vezér is. Ez igy van az IWW-ban és amennyiben hiányos, csak a munkástársaink közömbösségén múlik. Minden alkalom meg van az IWW-ban arra, hogy az egyes tagok ne legyenek kényszerülve megtűrni egyes embereket csak azért, mert azok többet tudnak vagy dolgoznak, mint a többiek. Igyekezzen mindenki eleget tanulni, hogy másokat is taníthasson. Láttuk ezt a múltban amikor valósággal veszedelmévé vált mozgalmunknak az a tény, hogy nem volt elég munkástársunk akik vállalkozhattak volna meggyőződésüket szóban és írásban hirdetni. És látjuk mostan ismét a veszedelmet közelegni. Ha egyik tevékenyebb munkástársunk rövid pihenést kíván a túlfeszített munka után, vagy egy másik elhalálozik, keresve kell keresnünk azokat a munkástársakat, akik elfoglalhatják a sorból kidőltek helyét. Ennek nem szabad igy folytatódni. Minden más mozgalomban meg van a meglehetős könnyű megoldás az ilyen eshetőségekre. Egyszerűen magasabb fizetéssel elcsábítanak más mozgalmakban vezérszerepet játszókat akik könnyű szerrel találják bele magukat az uj mozgalmakba. Csak a frázisaik kü- lömböznek, lényegükben hasonlók és igy nem okoz nehézséget az uj mozgalomba került vezéreknek elsajátítani az uj mozgalom frázisait és továbbra írni és beszélni a régen megszokott módon. Közben importálhatnak egyes, ismét csak régi vezéreket, akiknek megint csak az amerikai viszonyokat kell megismerniük ahoz, hogy az itteni mozgalmak jó vezéreivé vállja- nak. Nem igy az IWW-ban. Nem az IWW nem frázisaiban kü- lömbözik a többi mozgalmaktól. Az osztályharc uj filozófiáját állította fel, amelybe nem tudják beleélni ^ magukat a régi mozgalmak vezérei. Csak a munkások, a nehezen kínlódó a kizsákmányolt munkások azok, akik megtudják érteni az IWW mozgalmának az uj filozófiáját. Mert az IWW minden megnyilvánulása a termelés kizsákmányolás telepeiről indul ki. Az IWW az egyedüli az ösz- szes létező és kimúlt mozgalmak közül, amelyik szervezeti formáját, harci eszközeit és az egész mozgalmi filozófiáját a termeléssel és a kizsákmányolással egy irányban indította meg. Ennek tulajdonítható az IWW bámulatot keltő sikere. Az a siker amelyik, nem a tagok millióiban nyilvánult meg idáig, hanem az IWW sajátos elméletének a világ minden részére való elterjedtségében. Az IWW fáradhatatlan tanításának az eredményeként nincsen a világnak olyan kizsákmányoló országa, ahol nem foglalkoznak az ipari szervezkedéssel, mint az osztályharc helyes megvívásának egyedüli megfe- .elő eszközével. Közeli nagy események vetik előre az árnyékukat. Ezen eemények fokozott agitációra és nevelő munkára fogják kényszeríteni munkástársainkat. De ezt nem végezhetjük előkészületlenül. Már mostan meg kell BUDAPEST vezetőségének a megállapítása szerint az egy millió lakosból 250.000 ellátatlan magyarul éhező ember van nyilvántartva. Ugyancsak a főváros vezetőségének a kormányhoz intézett memorandumába mutatta ki, hogy 500.000 ember van a fővárosban mun- kanélkül. Ugyanekkor amikor Gömbös tábornok miniszterelnök frázisokat pufogtat arról, hogy “nem lessz éhező magyar az országban.” Hát lenni valóban nem lessz mert már régen vannak. JELENTETTÜK, hogy Békésgyulán a munkáság egységes föllépésére a polgármester a textilgyárban a Bedaux termelési rendszert betiltották. Erre a gyár lezárta kapuit és ezen határozat visszavonásáig" nem hajlandó a termelést fölvenni. így néz ki Gömbös által hirdetett fából vaskarika az “önzetlen kapitalizmus.” Jelenleg Gömbös egyik bizalmi embere van lent Gyulán tanulmányozza a helyzetet a döntést a fiók Duce fenntartotta magának. \ BÉKÉSCSABA: A város még ma is fuldokol a porban mint évtizedekkel ezelőtt. Járdák csak imitt-amott vannak. A város költségvetésének tárgyalása során indítványozták, hogy töröljék a 45.000 pengős rendőrségi és 20.000 pengős levente hozzájárulást. Ebből az összegből 5.000 p-t anya és csecsemővédelemre, 5.000 p-t pedig a lakosság kenyérrel való ellátására fordítson a város, mig a többit fordítsa járdák építésére. Az elnöklő polgármester az indítványt nem is tette föl szavazásra azzal, hogy “ellenkeznek bizonyos fönnálló törvényes intézkedésekkel.” — tennünk az előkészületeket arra az időre, hogy nyugodtan nézhessünk az események bekövetkezte elé. Elkészültünk arra, hogy harcolva tanuljunk és tanitva harcoljunk! Törekednünk kell arra, hogy mozgalmunk minden egyes tagja nem csak jó közkatonája legyen mozgalmunknak, necsak szóban tudják megmagyarázni az indifferens munkásságnak az osztály harc okait és céljait, hanem előadások, cikkek keretében is meg tudják tenni. Ha erre fogunk törekedni, akkor nyugodtan nézhetünk a közelgő nagy események elé. Készen fognak azok bennünket találni. A mostani kiképzésünkkel képesítjük magunkat az áradattal felénk vonuló nagy munkástömegek megszervezésére. Enélkül csak kudarc várhat reánk. A HATÓSÁGI munkaközvetítő jelenti október 13-án Bpesten foglalkozást keres 3891 munkás, foglalkozást kaphat 78 munkás.— UJ JOGCÍM emberek bebörtö- nözésére. A hét folyamn a csendőrök 4 embert adtak át az ügyészségnek Budapesten azzal a váddal terhelvén őket, hogy “A kormányzati rendszer ellen” terveztek megdöntési akciót. Igaz, hogy ilyen cimü bűncselekményt az egyébként túl dús magyar törvénytár nem ismer, de számit az valamit? Fő az hogy embereket lehessen fogni. ÚJPEST. Egy 28 éves fiatalember akinek doktorátusa volt a városházán mint dijnok robotolt néhány tiz pengőért havonta. Most megváltoztatták Írnoknak ami havi 20 pengővel több fizetést jelentett. Dr. Marosi Lajos efölötti örömében megőrült. Beszállították az Angyalföldi elmegyógyintézetbe. A MUNKÁSBIZTOSITÓ pénztárt tudvalevőleg a kommun bukása után erőszakkal foglalták el a fehérek a munkásoktól. Utóbb államosították amikor is holmi lovag és egyébb intelektuel hívekkel népesítették be annak állásait. Ha azóta egyik lopás a másikat követi. A munkások pénze ebek harmincadj ára került. Legutóbb is Lovag Weinczirl Oszkár urat fogták le mert mások nevére nyugtákat hamisított és pénzeket szedett fel. Amikor a “család” értesült erről hajlandónak nyilatkozott a “kár” megtérítésére. Erre vonatkozó tárgyalások folyamatban vannak. A Lovag ur pedig szabadlábra került. Ha egy proli 5 deka szalonnát “lop” 56 hónapot ül ér- | te. ■ ■____. _ _ r _I ■■■■■ ■■ Magyarorszagi Tűkor Az IWW Hírszolgálati irodájától Budapest.- egész tárháza a Bérmunkás 1933-ra szóló Naptára
