Bérmunkás, 1932. július-december (20. évfolyam, 694-720. szám)

1932-11-19 / 714. szám

1932 november 19, BÉRMUNKÁS 5 oldal Amit a munkásnak tudni keli AZ IWW SZEMÜVEGÉN NÉZVE AZ ESEMÉNYEKET Modern Industrializmus Irta: SZABADY ISTVÁN. Az amerikai kapitalizmus Európát beruházással, Dél- amerikát kereskedelemmel, Ázsiát olaj koncessióval hódí­totta meg. A modern industri századok lassú fejlődésének az eredmé­nye. Ezt megelőző időben nem volt nagy tőke összevonás, nagy tömeg munkás és inten­zív gépezet a termelésben. Az egyéni munkáltató és szak­munkás, a szaktudás és kézi- szerszámok használata voltak a termelés uralkodó tényezői. Ezután alakultak fokozatosan a társulatok, korporációk és trustok, melyek intenzív mun­kamegosztás, találmányok és gépezetek bevezetésével szilár­dították meg és tették nagyob­bá vállalataikat. Velük szem­ben az egyéni vállalkozó, vagy gyáros nem lehetett verseny- képes, a nagyobb tőkebefekte­tés lehetővé tette a találmá­nyok és tökéletesebb gépek bevezetését és igy a szaktu­dás és emberi erő kiszorítá­sát. Mig a kapitalizmus kezde­tén a kereskedőnek magának kellett tőkével rendelkeznie, ma ezt stock formájában és nagy bankok és a hozzájuk hasonló intézetek (életbiztosí­tók) élükön a nagy finánc kapacitásokkal: mint Morgan, Rockefeller intézik. A roppant összegű finánctő­ke adja az életet a mai mo­dem iparnak. Ez alapon ő is uralja. Tehát a pénztőke kon­centrációja következtében az egyesült pénzfejedelmek ural­ják a hitelt, ezen keresztül az Összes iparokat és igy az egész földet, melynek korlátlan ki­zsákmány olói. Például a Morgan-Rockefel- ler bankár csoport 314 igazga­tóságot, 112 korporációt tart a kezében huszonkétezer két­száz negyvenöt millió tőkével. Nem az államok, hanem a bankcsoportok tartják kezük­ben a kontrolt az összes hadá­szati célra alkalmas intézmé­nyek felett is, úgy szintén, a vasutak, közüzemek szén és acéliparok stb. A Federal Reserv Bank mint a pénztrust legfőbb in­tézménye, hatalmasabb min­den ország erejénél. Az ame­rikai pénztőke átfogja az egész földgolyót, összeköttetésben más országok bankcsoportjai­val. Tehát a modern industri dominál és határoz a világ gaz­dasági és politikai ügyeiben, a pénztőke és nagybankárok ha­talmas organizációja: a pénz- tröst utján. Mik ennek a következmé­nyei és eredményei az emberi­ségre ? Az osztályharc, mely belháborura fordulhat és nem­zetközi háború, mely az elmúlt­nál még borzasztóbb világhá­borúvá alakulhat. Amint előbb kimutattuk a korporációk munkás ezrekből állnak az egyik—, és néhány kapitalistából a másik oldalon. E két osztály között versengés folyik a termékek feletti kont­rol és supremációért. A mun­kások nagyobb bért, rövidebb munkaidőt, jobb állapotokat, a termelésre több és több kont­rolt és végül a kizsákmányo­lás alól teljes felszabadulást akarnak oly módon, hogy a termelés és szétosztás felett kizárólag ők rendelkezhesse­nek, hogy ne bért kapjanak, hanem a termelt javak a közé, a termelőké legyenek. A munkál tatók célja nagyobb profitot, ha talmasabb üzemet, pompásabb életet, hatalmasabb gazdasági domináló erőt az ország és vi­lág felett. E két osztály között az ösz- szeütközés sztrájkban , vagy kizárásban nyilvánul meg, mely ezután már mindig na­gyobb és nagyobb méreteket ölthet és ha a szervezetlen tö­meg nem áll a küzdő társak mellé, lázadássá fajulhat. Eredménye: bénulás a társa­dalom gazdasági életében, eset­leg elhamarkodott polgárhábo­rú minden vele járó borzalom­mal. Az elmúlt világ háború nem hágy kétséget az iránt, hogy egy másik világ háború, (mely fenyeget) borzalmaiban felülmúlja a polgárháborút is. A militarizmus legázol minden emberi szabadságot. Millió éle­tet kerget a borzalmas meg­semmisülésbe. Utána árvák, özvegyek, bénák és koldusok milliói kerülnek a legborzasz­tóbb nyomorúságba. És ez mind a profitért! Világ supre- macióért! Néhai Woodrow Willson, volt elnök 1919-ben St. Louis- ban tartott beszédében a hábo­rút a következő szavakban de­finiálta: “A háború magva, az ipari és kereskedelmi rivali- tás.” Ez a háború ipari és ke­reskedelmi háború. Amerika, Anglia és Japán kapitalistái a kereskedelmi versenyben ellenségek. Gazda­sági aspiráció Mexico, Délame- rika és Oroszország dominálá- sáért folyó versenyük. Mind­egyik kész a legiszonyúbb ak­ciót megkezdeni célja érdeké­ben, ha világháború lesz is a következménye. Tehát rövidesen, a Modern Industrializmus mai megnyi­latkozásában és céljaiban nagy veszedelemmel fenyegeti úgy a társadalmi, mint a világ bé­két. Világ katasztrófát hozhat a profit uralásáért folyó civó- dás, melyet már most igyekez­ni kell elhárítani, készülni mi­előtt még az eddiginél is na­gyobb nyomorúságot és dög­vészt zudit az emberiségre. Hogyan kell ezt elhárítani ? Ki kell szabadítani a munkás­tömegeket e gyilkos szándékú őrült rendszer szeretetének rabságából. Először is meg kell értetni a munkássággal, hogy a modern Industrializ­mus minden megnyilatkozásá­ban kegyetlen és érzéktelen. Ha érdeke kívánja, legázol val­lást, törvényt, államot, nemze­tet, határokat. Érzéketlen, mely kíméletlenül kergeti, söp­ri tornádó szerűen a társadal­mat a munkanélküliség követ­keztében a legszigorúbb pusz­tulásba és végromlásba. A munkásságnak a saját érdeke szempontjából kell a mai modem industrializmust tekin­teni. Tudatára kell ébrednie, hogy a modern iparokat az egész munkástársadalom érde­keinek szolgálatába lehet és kell átformálni, modern ipari uniók összetételéből álló (Ezt majd egy következő cikkben bővebben kifejtjük) nemzetkö­zileg megszilárdított ipari unionizmuson keresztül. így a mai Modern Industrializmus minden veszedelmével, borzal­mával, osztály és világ hábo­rújával, megszűnik, hogy he­lyet adjon a világ ipari mun­kásai békés és boldog rend­szerének: az Ipari Demokrá­ciának. (Vége.) Egy előharcosunk halála HERBERT RICE, a magyar munkások között is ismeretes, mivel a nagytavak vidékén utazó szónokok egyik agilis tagja volt, igy Buffalo, Pitts­burgh, Cleveland, Toledo, Det­roit, városokban számtalan agitációs és szervező gyűlése­ket tartott, most véglegesen búcsút vett tőlük, elköltözött a harcosok soraiból a holtak­hoz, ahol már nem fáj semmi, ahol nincs nyomorúság, éhség és harc. Visszatért szüleihez, testvé­reihez, akik életében nem bír­ták értékelni, mivel ósdi felfo­gásaikból és vallási elfogult­ságaikból kivetkőzve, az egész JOE HILL (Folytatás az 1-ső oldalról) ánk hagyott követni fogjuk mind addig, amig kizsákmá­nyolás lesz a földön. Utolsó kívánsága: “Ne gyá­szoljatok, hanem szervezked­jetek.” Éljen bennünk Joe Hill utolsó jelszava, építsük a mun­kásosztály forradalmi szerve­zetét az IWW-t olyan öntu­dattal és odaadással mint ő tette és ha harcban elcsügged­nek akkor az ő forradalmi da­lai gyújtsák lángra bennünk a csüggedés tüzét és bátran mint ő tette felemelt fővel fé­lelmet nem ismerve vigyük elő­re a forradalom zászlaját, a világ proletáriátussának fel­szabadításért. Szervezkedjünk, hogy szer­vezett erőnkkel megvédhessük a legbátrabjainkat, akik a mun­kásosztály felszabadításáért életüket is hajlandók feláldoz­ni. OlvasdaBérmunkást! világ munkásságáért harcolt az IWW százlaja alatt, azonban a testvérét aki eljött, hogy a holttestét szülőfalujába, Green vilié, Pa-ba vitesse gondolko­zásra kell, hogy késztesse az a szeretett, melyet F. Cederwall és a Juniors Wobliek tolmácsol­tak, amidőn, vasárnap délben búcsút vettek harcos munkás­társunktól. A halál is szolgálat közben érte mint a jó harcost, a Juni­ors Woblikkal, a fiatal szocia­listáknál voltak vita estélyre és onnan még az anarhisták helyiségébe mentek tiz óra után, hogy ottan is ismertes­sék a forradalmi ipari union eszméjét, midőn hirtelen össze­esett és meghalt. Az orvosi megállapítás szerint a régi szívbaja végzett vele, mely be­tegséget küzdelmes élete még csak halálosabbá tett, igy alig 27 éves korában legyőzte a halál, egyik törhetetlen harco­sunkat. Rice munkástársunk, az 510- ik tengerész szervezetünknek volt harcos tagja és szervező­je, szüleitől teljesen külön élt, mivel azok nem bírták megér­teni, hogy gyermeküknek olyan nagy szive legyen, hogy az apa és anya mellett, az egész munkásságát szivébe tudja zár­ni és azokért harcolni képes. Azonban az anyjához cím­zett és jól megfogalmazott le­velében a detroiti csoport ki­fejezte szeretetét és ragasz­kodását, egy nemes s harcos munkástársunk iránt, akire minden anya büszke lehet és anyai fájdalmában teljes őszinteséggel. osztozkodunk, mert a mi veszteségünk is nagy, mint az anyáé, aki bár ha nem is tudta gyermekének végtelen szeretetét megérteni, mely az egész világot felölelte, azonban halála alkalmával rá ébredt nagy veszteségére, úgy mi, akik teljesen megértettük és szerettük, becsültük har- coís munkástársunkat, teljes joggal osztozkodunk úgy. a veszteségben mint a gyászban. Vegyen részt az előfizetési versenyben (Folytatás.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom