Bérmunkás, 1932. július-december (20. évfolyam, 694-720. szám)
1932-11-19 / 714. szám
1932 november 19, BÉRMUNKÁS 5 oldal Amit a munkásnak tudni keli AZ IWW SZEMÜVEGÉN NÉZVE AZ ESEMÉNYEKET Modern Industrializmus Irta: SZABADY ISTVÁN. Az amerikai kapitalizmus Európát beruházással, Dél- amerikát kereskedelemmel, Ázsiát olaj koncessióval hódította meg. A modern industri századok lassú fejlődésének az eredménye. Ezt megelőző időben nem volt nagy tőke összevonás, nagy tömeg munkás és intenzív gépezet a termelésben. Az egyéni munkáltató és szakmunkás, a szaktudás és kézi- szerszámok használata voltak a termelés uralkodó tényezői. Ezután alakultak fokozatosan a társulatok, korporációk és trustok, melyek intenzív munkamegosztás, találmányok és gépezetek bevezetésével szilárdították meg és tették nagyobbá vállalataikat. Velük szemben az egyéni vállalkozó, vagy gyáros nem lehetett verseny- képes, a nagyobb tőkebefektetés lehetővé tette a találmányok és tökéletesebb gépek bevezetését és igy a szaktudás és emberi erő kiszorítását. Mig a kapitalizmus kezdetén a kereskedőnek magának kellett tőkével rendelkeznie, ma ezt stock formájában és nagy bankok és a hozzájuk hasonló intézetek (életbiztosítók) élükön a nagy finánc kapacitásokkal: mint Morgan, Rockefeller intézik. A roppant összegű finánctőke adja az életet a mai modem iparnak. Ez alapon ő is uralja. Tehát a pénztőke koncentrációja következtében az egyesült pénzfejedelmek uralják a hitelt, ezen keresztül az Összes iparokat és igy az egész földet, melynek korlátlan kizsákmány olói. Például a Morgan-Rockefel- ler bankár csoport 314 igazgatóságot, 112 korporációt tart a kezében huszonkétezer kétszáz negyvenöt millió tőkével. Nem az államok, hanem a bankcsoportok tartják kezükben a kontrolt az összes hadászati célra alkalmas intézmények felett is, úgy szintén, a vasutak, közüzemek szén és acéliparok stb. A Federal Reserv Bank mint a pénztrust legfőbb intézménye, hatalmasabb minden ország erejénél. Az amerikai pénztőke átfogja az egész földgolyót, összeköttetésben más országok bankcsoportjaival. Tehát a modern industri dominál és határoz a világ gazdasági és politikai ügyeiben, a pénztőke és nagybankárok hatalmas organizációja: a pénz- tröst utján. Mik ennek a következményei és eredményei az emberiségre ? Az osztályharc, mely belháborura fordulhat és nemzetközi háború, mely az elmúltnál még borzasztóbb világháborúvá alakulhat. Amint előbb kimutattuk a korporációk munkás ezrekből állnak az egyik—, és néhány kapitalistából a másik oldalon. E két osztály között versengés folyik a termékek feletti kontrol és supremációért. A munkások nagyobb bért, rövidebb munkaidőt, jobb állapotokat, a termelésre több és több kontrolt és végül a kizsákmányolás alól teljes felszabadulást akarnak oly módon, hogy a termelés és szétosztás felett kizárólag ők rendelkezhessenek, hogy ne bért kapjanak, hanem a termelt javak a közé, a termelőké legyenek. A munkál tatók célja nagyobb profitot, ha talmasabb üzemet, pompásabb életet, hatalmasabb gazdasági domináló erőt az ország és világ felett. E két osztály között az ösz- szeütközés sztrájkban , vagy kizárásban nyilvánul meg, mely ezután már mindig nagyobb és nagyobb méreteket ölthet és ha a szervezetlen tömeg nem áll a küzdő társak mellé, lázadássá fajulhat. Eredménye: bénulás a társadalom gazdasági életében, esetleg elhamarkodott polgárháború minden vele járó borzalommal. Az elmúlt világ háború nem hágy kétséget az iránt, hogy egy másik világ háború, (mely fenyeget) borzalmaiban felülmúlja a polgárháborút is. A militarizmus legázol minden emberi szabadságot. Millió életet kerget a borzalmas megsemmisülésbe. Utána árvák, özvegyek, bénák és koldusok milliói kerülnek a legborzasztóbb nyomorúságba. És ez mind a profitért! Világ supre- macióért! Néhai Woodrow Willson, volt elnök 1919-ben St. Louis- ban tartott beszédében a háborút a következő szavakban definiálta: “A háború magva, az ipari és kereskedelmi rivali- tás.” Ez a háború ipari és kereskedelmi háború. Amerika, Anglia és Japán kapitalistái a kereskedelmi versenyben ellenségek. Gazdasági aspiráció Mexico, Délame- rika és Oroszország dominálá- sáért folyó versenyük. Mindegyik kész a legiszonyúbb akciót megkezdeni célja érdekében, ha világháború lesz is a következménye. Tehát rövidesen, a Modern Industrializmus mai megnyilatkozásában és céljaiban nagy veszedelemmel fenyegeti úgy a társadalmi, mint a világ békét. Világ katasztrófát hozhat a profit uralásáért folyó civó- dás, melyet már most igyekezni kell elhárítani, készülni mielőtt még az eddiginél is nagyobb nyomorúságot és dögvészt zudit az emberiségre. Hogyan kell ezt elhárítani ? Ki kell szabadítani a munkástömegeket e gyilkos szándékú őrült rendszer szeretetének rabságából. Először is meg kell értetni a munkássággal, hogy a modern Industrializmus minden megnyilatkozásában kegyetlen és érzéktelen. Ha érdeke kívánja, legázol vallást, törvényt, államot, nemzetet, határokat. Érzéketlen, mely kíméletlenül kergeti, söpri tornádó szerűen a társadalmat a munkanélküliség következtében a legszigorúbb pusztulásba és végromlásba. A munkásságnak a saját érdeke szempontjából kell a mai modem industrializmust tekinteni. Tudatára kell ébrednie, hogy a modern iparokat az egész munkástársadalom érdekeinek szolgálatába lehet és kell átformálni, modern ipari uniók összetételéből álló (Ezt majd egy következő cikkben bővebben kifejtjük) nemzetközileg megszilárdított ipari unionizmuson keresztül. így a mai Modern Industrializmus minden veszedelmével, borzalmával, osztály és világ háborújával, megszűnik, hogy helyet adjon a világ ipari munkásai békés és boldog rendszerének: az Ipari Demokráciának. (Vége.) Egy előharcosunk halála HERBERT RICE, a magyar munkások között is ismeretes, mivel a nagytavak vidékén utazó szónokok egyik agilis tagja volt, igy Buffalo, Pittsburgh, Cleveland, Toledo, Detroit, városokban számtalan agitációs és szervező gyűléseket tartott, most véglegesen búcsút vett tőlük, elköltözött a harcosok soraiból a holtakhoz, ahol már nem fáj semmi, ahol nincs nyomorúság, éhség és harc. Visszatért szüleihez, testvéreihez, akik életében nem bírták értékelni, mivel ósdi felfogásaikból és vallási elfogultságaikból kivetkőzve, az egész JOE HILL (Folytatás az 1-ső oldalról) ánk hagyott követni fogjuk mind addig, amig kizsákmányolás lesz a földön. Utolsó kívánsága: “Ne gyászoljatok, hanem szervezkedjetek.” Éljen bennünk Joe Hill utolsó jelszava, építsük a munkásosztály forradalmi szervezetét az IWW-t olyan öntudattal és odaadással mint ő tette és ha harcban elcsüggednek akkor az ő forradalmi dalai gyújtsák lángra bennünk a csüggedés tüzét és bátran mint ő tette felemelt fővel félelmet nem ismerve vigyük előre a forradalom zászlaját, a világ proletáriátussának felszabadításért. Szervezkedjünk, hogy szervezett erőnkkel megvédhessük a legbátrabjainkat, akik a munkásosztály felszabadításáért életüket is hajlandók feláldozni. OlvasdaBérmunkást! világ munkásságáért harcolt az IWW százlaja alatt, azonban a testvérét aki eljött, hogy a holttestét szülőfalujába, Green vilié, Pa-ba vitesse gondolkozásra kell, hogy késztesse az a szeretett, melyet F. Cederwall és a Juniors Wobliek tolmácsoltak, amidőn, vasárnap délben búcsút vettek harcos munkástársunktól. A halál is szolgálat közben érte mint a jó harcost, a Juniors Woblikkal, a fiatal szocialistáknál voltak vita estélyre és onnan még az anarhisták helyiségébe mentek tiz óra után, hogy ottan is ismertessék a forradalmi ipari union eszméjét, midőn hirtelen összeesett és meghalt. Az orvosi megállapítás szerint a régi szívbaja végzett vele, mely betegséget küzdelmes élete még csak halálosabbá tett, igy alig 27 éves korában legyőzte a halál, egyik törhetetlen harcosunkat. Rice munkástársunk, az 510- ik tengerész szervezetünknek volt harcos tagja és szervezője, szüleitől teljesen külön élt, mivel azok nem bírták megérteni, hogy gyermeküknek olyan nagy szive legyen, hogy az apa és anya mellett, az egész munkásságát szivébe tudja zárni és azokért harcolni képes. Azonban az anyjához címzett és jól megfogalmazott levelében a detroiti csoport kifejezte szeretetét és ragaszkodását, egy nemes s harcos munkástársunk iránt, akire minden anya büszke lehet és anyai fájdalmában teljes őszinteséggel. osztozkodunk, mert a mi veszteségünk is nagy, mint az anyáé, aki bár ha nem is tudta gyermekének végtelen szeretetét megérteni, mely az egész világot felölelte, azonban halála alkalmával rá ébredt nagy veszteségére, úgy mi, akik teljesen megértettük és szerettük, becsültük har- coís munkástársunkat, teljes joggal osztozkodunk úgy. a veszteségben mint a gyászban. Vegyen részt az előfizetési versenyben (Folytatás.)
