Bérmunkás, 1932. január-június (20. évfolyam, 668-693. szám)

1932-02-27 / 676. szám

Február 27 BÉRMUNKÁS 7 oldal INNENONNAN IRTA: 12557. Számú TAG MAGYARORSZÁGI TÜKÖR Jólfizet a politikai szélhámosok állása Egy valószínűleg a húsos fa­zék mellől félre taszított politi­kus leleplezi társait és megírja, hogy New York városának alkal­mazottai, mily horibilis össze­geket takarítanak meg, hihetet­len rövid idő alatt saját zsebük javára. Thomas M. Farley, 360 ezer 660 dollárt tett bankba hat év alatt. Ezen idő alatt a fize­tése 6500 dollártól 15 ezer döl- lárig terjedt. J. A. Mc Quade főjegyző és a demokrata párt Brooklyni vezére 1925-től 1931- ig 547 ezer 254 dollárt takarí­tott meg saját maga számára. A városi törvény testület jegy­zője ugyanezen idő alatt 135 ezer dollárt juttatott a bankok­ba a saját nevére. Amikor kér­dőre vonták, csak annyit felelt, hogy “valószínűleg válami jó fogadást nyertem meg.” A vá­rosi jegyző 143 ezer 758 dollárt. Egy segéd hivatalnok 2.700 dol­láros évi fizetéséből négy hónap alatt 20 ezer dollárt rakott a bankba. Egy másik, aki melles­leg a Tammany Club 14. kerü­letének az elnöke, 6 év alatt 662 ezer és 311 dollárt takarított meg a saját javára. Csodálatos-e, ha a munkások politikai vezérei sanda szemmel aspirálnak a politikai jobokra? Csodálatos-e, ha azt magyaráz­zák a nincstelen bérrabszolgák­nak, hogy politikailag kell szer­vezkedni “mert ott van az erő a hatalom.” Nem! Mac Donaldék, Snowdenék is ezt tették s amikor kifosztot­ták a bérrabszolgák millióit az utolsó centjeiktől, reményeiktől, és ennek helyébe adtak állami segítséget (dole) munkanélkü­liség esetén, ők pedig, hatal­mas palotákban, London északi oldalán ütötték fel tanyáikat. Fejedelmi fényben élnek. Politikus és politikus között semmi különbség nincsen, csak a neveik mások. A politikusok minden fajtája a hiszékeny mun kásokat használja fel lépcső gya nánt, hogy fejedelmi magaslat­ra juthassanak s amikor elérték céljukat, leleplezik önmagukat. Számtalan esetet igazol a kö­zelmúlt története a bérrabszol­gák milliói tanulhatnának belő­le. Megtanulhatnák már, hogy számukra csak egy ut van s ez az ut a boldogulás útja az Egy Nagy Szervezet az IWW. Frontott változtattak. A maradi Amerikán Federa­tion of Labor vezérei beadták derekukat és meghajoltak az Állami munkanélküli segélyezés “szükségessége” előtt. Éveknek hosszú során a kormány érvei­től táplálva ellenezték azt. Egy szerre aztán néhány héttel eze­lőtt frontott változtattak és ők is hívei lettek az állami segély osztás ügyének. Valószinü, ar­ra eszméltek William Green, és Mathew Woll, hogy mégis csak jobb lesz e társadalmi ren det foltozgatni mielőtt az össze­omlik, mert ha nem foltozzák azt meg a “dole”-aI, akkor az rohamosan elpusztul s igy szö­vetségre léptek a többi reform forradalmárokkal a forradalmi köntösbe bujt ultra vörös kom­munista vezérekkel Foster, Mi­nor, Wooll, Green, Hillquitt, Lewis, stb. fékerek szövetségé­ben kórusban ordítják az állami segélyezés szükségességét a munkásosztály számára. Tuda­tában vannak ezen urak, hogy az által meghosszabbítják a ki­zsákmányoló osztály uralmát s ez által saját uralmukat is a bérrabszolgák millióinak bőrére De egyszer mégis csak tudatára ébrednek a kizsákmányolt s fél­revezetett milliók, hogy az ál­lami segélyezés mellett is éppen olyan elnyomatásban, szenve­désben részesülnek, mint annak előtte s lerázzák nyakukról Fos terékat, Greenékat és Hilquitt- ékat és saját kezükbe veszik sa­ját ügyüknek intézését. Az Egy Nagy Szervezet, az IWW se­gélyével végett vethetnek ezen fékerek uralmának, akik a mun­kások nevében a kizsákmányoló osztállyal egyesülve vezetik őket férre. Ezek a munkás fé­kerek a bérrabszolgák további nyomorban, szenvedésben tar­tására egyesültek. Igaza van azon magyar közmondásnak, hogy “minden zsák megtalálja a maga foltját.” A kommunista vezérek is megtalálták. Minden nap dolgozik a bánya Egyik west virginiai olvasónk a polgári lapok híradásával szemben egy február hó 10-ével zárult, kéthétre szóló statement- jét (kereseti kimutatás) küldte be hozzánk, amely a bánya iro­dájában lett kiállítva, lebélyegez ve és “kifizetésre” vár. Igen, kifizetésre, mert ez a bányász kivételesen függetlení­teni tudta magát a Company stórjától. a Company házától, világításától, szenétől és a sta- tementen feltüntetett még egy tucat, a bányász keresete ello­pását finomabban kifejező in­tézménytől. Egyedül a doktor fizetésére, amelyet a bányatár­sulat jelöl ki, találunk 75 cent levonást. így a két heti, minden napon 12 órát a bányában töltött keres ményét bányászmunkástársunk megkapja. Ez az összeg a sta­tement szerint a bányában töl­tött 144 óráért 7 és fél cent óránként. 29 és fél tonna szenet tudott ezen idő alatt a rendelkezésére álló eszközökkel a felszínre juttatni, ezért $10.24 van fel­tüntetve, a mellék üregekben való előre jutásért 74 cent. Ősz szesen $10.98 centet keresett 144 a föld gyomrában eltöltött óra alatt. A kik a Company házára, storejára és egyebére vannak utalva, azok hónapokon, sőt éve ken keresztül nem látnak egyet len centet sem és vannak olya­nok is, akik nem is ismerik en­nek a “boldog” országnak a pénzét. És amikor a bányász ebbe belefáradva, ezt megunva lete­BUDAPESTEN 1931-ik évben bár a nyers lóhus árát 64 fil­lérre szállították le 140.400 kg- al csökkent a lóhus fogyasztás. A proliknak már a lóhusra sem telik. * DEBRECEN - ben összeomlott az inségakció. 600-an végez­tek a városnak inségmunkát 6-6 napot, de a természetbeni járan­dóságukat a város nem bírta kifizetni. Erre a kiéhezett asszo nyok fölrohantak a polgármes­terhez a járandóságukat köve­telni, mire bér helyett a segít­ségül hivott rendőrök kiverték őket a városházából. * BUDAPESTI adózókból 14 mii Hó pengőt vasalt ki a kor­mány. Ebből a hatalmas ösz- szegből, a budapesti munkanél­küliek segélyezésére a kormány 250.000 engedélyezett, holott a 14 milliót inségadó cimen va­salta ki. A differenciából úgy látszik a “nyomorba jutott” fe­hérterroristákat és hasonszőrű elvtársait akarja a kormány se­gélyezni .... Ez sem kizárt do­log, elvégre ............... * BUDAPESTEN 1932 január ban átlag naponta 7P mun­kanélküli családot raknak ki ha­tóságilag a szabad ég alá, mivel lakbért nem tudnak fizetni. Az ősszel Emészt m. kir. “népjó­léti” miniszter azt mondta a képviselőházban “a télen fel­függesztem a családok kilakol­tatását.” Mivel Ernszt is csuhás igy a valóság napi 70 családi tűzhely és otthon feldulása. * MAG\ ARORSZÁG villamos erőmüveit egy holland és an­gol pénzcsoport akarja megvá­sárolni. Az ajánlatot már be­nyújtották a kormánynál. Ha tudjuk, hogy a gyufát már a svéd gyufatrösztnek eladták, ak­kor nem leszünk meglepve, ha a villamos erőmüveket is ugyan­ez a sors éri. Hiába utón va­gyunk a gyarmatosításhoz. * RENDELET. 1932 január 1-31 közt, minden 18 évet elért gyermeket a hatóságnál bekell jelenteni. De készül a béke ........ * A BUDAPESTI hatósági mun­kaközvetítő jelenti. 1931 dec. 30-án, hogy foglalkozást keres­nek 4703-an és ebből kaphattak foglalkozást 101-en. * GYŐR. 144.000 pengő inségadó folyt be, de a “népjóléti” m. kir. miniszter csak 10.000 pen­gőt engedélyezett ebből az Ín­ségesek segélyezésére. Győrben rövid idővel ezelőtt még 64 gyár volt, ma mind leált már. * KARÁCSONYI ünnepek alatt 15-en lettek öngyilkosok Bu­dapesten. Köztük az egyik a budapesti Bastille-ben. (Tolonc ház.) * ÓNOD, Mályé és Mezőnyék vi­dékén a nincstelen földmun­szi csákányát — kongresszusi bizottságot neveznek ki, amely hónapokig vizsgálja a munka beszüntetés okát. kásoknak morzsába meghemper- getett főtt cukorrépa az elede­lük, ez a kenyerük és ezt szul­tán kenyérnek hívják, de sok­nak még ez sem jut. Inségga- bonát kértek Borsod megye fő­ispánjától. Kaptak csendőrbru­talitást és az egyik vármegyei tisztviselő legelni küldte a 40 tagú küldöttséget, akik a gabo­nát kérték. * CSONGRÁD Egyetlen napon 116 árverés volt kitűzve adó­hátralék miatt ebben a kis al­földi városkában. 1931. év utol­só 3 hónapjában csongrádon 1200 végrehajtás volt. * GYŐRSZENTMÁRTON A la­kosság teljesen ki van már fosztva. Adót már nem bir fi­zetni, mert nincs miből. Gyur- kovics nevű adóhátralékos egyik karját a foglalás alatt eltörték. Az egész községi elöljáróság lemondott, mert nem akar se­gédkezet nyújtani az erőszakos adóárveréshez. Az adóvégrehaj­tókat a nép fehér bolsevikieknek nevezi. * TOLNA NÉMETI BEN az út­építő munkások 80 filléres napszámjából, annak egy részét az adóvégrehajtók lefoglalják már a kifizetésnél. Ugyanitt egy lefoglalt 240 pengőt érő ke­rékpárt 2 pengőért árvereztek el adóba, amit a végrehajtó vett meg magának, mert egyébb ve­vő nem jelentkezett. Az egy-két holdas gazdákat igy fosztogatják ki adókba, ugyanakkor Pallavicini Alfonz őrgróf sok tizezer holdas birto­kának adóját, rosszul sikerült tőzsdejátékok címén elengedték. De ez a lecke nem árt, mert most a feliérterror a földmive- seknek és kisgazdáknak köszön­heti, hogy előbb a proletariátust az ő segítségével kifosztotta és lenyűgözhette. Most tehát az egykori cinkostár, mint osztály részesül a kormánya részéröl ugyanabban. * AZ ELMÚLT év december Iz­én a szoc. dem. párt reklám éhség felvonulása folytán 1000 kiéhezett proletárt fogdosott össze a rendőrség a belvárosban Ennyi embert azonban nem birt börtönbe zárni, igy a magyar Bastille-be (Mosonyi utcai to- loncház) udvarán zsúfolta őket össze. A proletárokból kitört a forradalmi dac és ott a rendőr­ség főfészkében a proletárindu­lót kezdte énekelni. (Föl, föl ti rabjai a földnek) Estére azon­ban kénytelenek voltak őket, néhány kivételével kiengedni. A szoc. dem.-ék ezt a tünte­tést azért kezdeményezték, hogy a kormányt rákényszerit- sék, hogy az egyszer adott se­gélyeket, hogy tovább folyósít­sa a szakszervezeteknek. A kormányt azonban nem bir ta még ezen reklám és revolve- rező tüntetéssel sem arra kény­szeríteni, hogy adja a további segélyeket. Na majd a képviselő elvtársak a parlamentben fog­nak “harcolni” érte— ugyan­olyan eredménnyel. Érdekes, hogy a tüntetésen mindenki ott volt, aki NEM hozzájuk tar- tozik----- K.Sz. 2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom