Bérmunkás, 1932. január-június (20. évfolyam, 668-693. szám)

1932-02-27 / 676. szám

2 oldal BÉRMUNKÁS Február 27 Mindenütt sikeresek szervezőnk gyűlései HORVÁTH MUNKÁSTÁRS GYŰLÉSEIN, MINT AZT AZ ALÁBBI TUDÓSÍTÁSOK KÖZLIK, A MUNKÁSOK NAGY TÖMEGEI VESZNEK RÉSZT ÉS ARRÓL A LEGTISZTÁBB IPARI UNIONIZMUS ELMÉLETÉNEK ÉS GYAKORLATI KIVIHETŐSÉGÉNEK A TUDATÁVAL TÁVOZNAK. — MINDENÜNNEN ÚGY VESZNEK BÚCSÚT HORVÁTH MUN­KÁSTÁRSTÓL AZ IWW MAGYAR NYELVŰ SZERVEZŐJÉTŐL, HOGY A “LEGKÖZELEBBI VISZONTLÁTÁSRA.” Burnsidei gyűlés tudósítás. Az IWW magyar tagjai jól sikerült gyűlést tartottak Burn- sideon, a KP hallban január hó 9-én este. A gyűlést röplapokkal agitál­tuk be és igy már a kora esti órákban nagy tömeggyülekezett a hall előtt várva annak kinyi­tását. Egyszerre csak megje­lent a rendőri osztag és a hall managerének azt'az utasítást ad ta. hogy a termet nem szabad a gyűlésre kiadni. A KP hall managere látva az IWW-isták azon eltökélt szándékát, hogy a gyűlést itt megtartani akarják, a termet fel nyitotta és a nagyszumu közön­ség mint a csatát nyert győztes sereg vonult be a gyülésterembe ahol a szervezet nevében Varjú munkástárs üdvözölte a hallga­tóságot és kérte az előadó fi­gyelmes meghallgatására. Beje­lentve, hogy mint minden IWW gyűlésen, ezúttal is mindenki szót] kap úgy kérdések mint a hozzászólások kapcsán. Bemu­tatja a gyűlés szónokát Hor­váth József munkástársat, aki emelkedett szavakkal kezte elő­adását, azoknak a feltornyosult problémáknak az ismertetésével amelyek a( munkásosztály előtt állanak, hogy megtalálja és vé­gig harcolja azokat az utakat és eszközöket, amelyek a mai helyzetből nem csak ideiglene­sen, de véglegesen' is kivezet­heti a munkásosztályt. A kapitalista rendszer az egész világon érezteti a piacok hiányával beállott munkabeszün tető hatalmát. Bemutatja, hogy a gépek tökéletesítésével az mi­lyen arányban mutatkozott a munkások soraiban, akik tehe­tetlenül állnak és szótlanul tű­rik az utolsó darabb kenyerük­től való megfosztásukat is. En- nekl okául a munkások szerve­zetlenségét mutatja be és is­merteti azokat a lehetőségeket, amelyek a munkások előtt van­nak, ha olyan szervezetbe tömő riti erejét, mint az IWW ipari szervezete, amely az egyedül alkalmas arra, hogy az egytíek a sérelmét valamennyi munkás sérelmének tekintve, szükség esetén egyik ipar a másik ipar támogatására lehessen munka­beszüntetés formájában is. Számos esetben a kapitalista rendszer legodaadóbb szolgája, a polgári sajtó is kénytelen szó­vá tenni, hogy a minden javakat előállító munkás, milyen kis ré­szét kapja azoknak,! amiket az í keze vagy esze munkája nél­kül megteremteni nem lehetne. A sok kísérletezés és Ígérge­tés mindenkit meggyőzhetett arról, hogy a kapitalisták nem­tudják ezt a helyzetet megolda­ni, ezt egyedül a munkások te­hetik meg, azáltal, hogy csatla­koznak az IWW-hoz, olyati erőt adva ezzel az ipari szerve­zetnek, hogy nem csak , a munka nélküliséget, de magát a minden bajok okozóját a bérrendszert is megszüntethetjük. A szépen felépített előadásért a jelenle­vők elismerésüket nyilvánítot­ták majd a kérdésekre adta meg Horváth munkástárs a kielégítő választ. A gyűjtés összegének a beje­lentése után, amely $3.42 volt, Varjú mtárs megköszönte a hallgatóság figyelmét, mellyel a gyűlés a legjobb hangulatban ért végett. Tudósító Chicagói gyűlési tudósítás Horváth József munkástár­sunk szervezői utján Chicagóba is elérkezett, s folyó hó 11-én, a Bérmunkás Otthonban megtar­totta előadását. Előadása hosszú ideig emlékzetes lesz azok előtt akik végig hallgatták, s egyesek akik nem ismertük még Hor­váth munkástárs képességét, meglepődve s nem kis büszke­séggel hallgattuk szavait. Sok tanulás, erős akarat és a munkásmozgalomban való tévé kenykedés kell ahoz, hogy tár­gyunkat egy előadásnál oly ért­hetően, oly meggyőzőleg és oly megdönthetetlen érvekkel fejt­hessük ki, mint Horváth mtárs kifejtette, amikor a munkanél­küliség okait ösmertette s azon eszközök alkalmazását ajánlotta melynek segítségével képes lesz a világ munkássága a kapitaliz­mus rendszerét e borzalmassá­gaival egyetemben megszüntet­ni. Előadásának leglényegesebb része volt az, amikor óva intette a jelenlevő munkásokat arra, hogy kerüljék az illúziókat s ne várják, hogy úgynevezett vezé­rek fogják őket a kapitalizmus kizsákmányolása alul felsza­badítani, legyenek azok “vörös” vagy bármely színben díszelgő vezérek is. A munkásságnak a kapitaliz­mus szörnye ellen folytatandó e harcában, feltétlen szüksége van arra, hogy e harc minden egyes katonája bizalmas legyen az oldalán harcolók mindenik- ével, ami a harc sikerre vitelé­nek egyik fő feltétele —mon­dotta Horváth mtárs. A harc eszközéül csak termé­szetes az Ipari szervezkedést ajánlotta, mint olyant, ami az egyedül hatásos eszköz az ugyancsak ily módon szervezett nagytőke elnyomása ellen. Bár a gyűlésen, tekintettel a Chicagóban szétszórtan élő ma­gyarságra szép számmal voltak jelen, a munkanélküliség sú­lyosságát tekintve, sokkal na­gyobb számban kellett volna ez értékes előadást meghallgatni, különösen azoknak, akik a nyo­mort már hosszú hónapok, sőt pvek óta érzik. Erős a hitünk, hogy a jövőben nagyobb szám­ban fognak megjelenni. Az előadás után több kérdést intéztek műnkástársunkhoz a je lenlevők, melyekre a bő és ér­telmes válaszok megadása után minthogy a “hivatásos” rend­zavarok itt nem jelentek meg, a gyűlés a legjobb hangulatban békésen véget ért. Tudósitó Az indianapolisi népgyülés Városunkban ez volt az első eset, hogy az itteni magyar munkásoknak alkalmuk volt egy olyan népgyülésen részt venni, ahol egy igazi forradal­mi szónok tarthatott előadást. Az előadó Horváth József munkástárs Clevelandból, aki ékes beszédével, mindvégig le­kötötte a hallgatóság figyelmét. Beszédében a mai helyzetre oly hűen rá világított, elmondva, hogy a munkanélküliség és a bérlevágás, egy utón haladnak s egymástól eisern választha­tók, mert mint ahogyan az áru ha úgy felhalmozódik, hogy több lesz, mint amit a vásárló közönség elfogyasztani, képes, azok ára automatikusan lejebb szál. Ugyanúgy a munkaerő is ha túl sok kerül a piacra eladás végett, ennek az ára is esik le. A külömbség a kettő között csak az, hogy amíg a tőkések szervezkednek áruik árának a magasan tartására, addig a mun kásság szervezetlenül tűri elvi­selhetetlen helyzetét, de — mondja tovább Horváth mtárs — biztató jel az, hogy a mun­kásság kezd felfigyelni és eljön az idő, hogy a munkásság azon burkolatot, amelynek keretein belül ezelőtt még meg volt az élet lehetősége, de amely élet- lehetőség napról-napra szükül s már oly súlyos, hogy elviselhe­tetlen s mivel élni akar, ezen burkolatot kezdi magáról fejte­getni s gyűjti erejét, hogy egy utolsó erőfeszítéssel ezt magáról letépje s mint szabad ember élvezhesse munkájának a teljes gyümölcsét. Majd tudományos utón mu­tatja be a munkásság szervez­kedési lehetőségét az IWW ke­retein belül. Néhány munkástárs kérdést intézett az előadóhoz. Egyik kérdés az volt, hogy az előadó nagyon helyesen beszél, de ha más szervezettől jön egy szónok az szintén úgy mondja, hogy az övé az igaz s az ember azt sem tudja, kinek higyjen, tehát kinek higyjünk, kié az igaz? Erre Horváth mtárs szépen meg magyarázta, hogy tekintetnél- kxl arra, milyen a politikai néze tűk, milyen a vallásuk vagy színük, amig munka erőnket a piacra dobjuk, addig mindig bérmunkások vagyunk mert bérért dolgozunk s mint ilye­nnek csakis az Egy Nagy Szer­vezetben a helyünk. Egy másik kérdező pedig azt akarta tudni, hogy ama rendszer ben, amit mi hirdetünk, egyenlő lesz e az utca seprő a végzett •rndós emberekkel. Horváth mtárs megmagyarázta, hogy mindazok az egyének, akik oly munkát végeznek, amire szük­ség van, egyformán hasznos tagjai a társadalomnak ha utca ^epro, ha tudós, egyenlő jogot élvez. A kérdező nagyon meg­olt a válasszal elégedve. A közönség mindvégig nagy figyelemmel hallgatta az előa­dást s a gyűlésről a legjobb hangulatban távoztak. Tudósitó Horváth mtárs Daytonban Amikor Horváth munkástár- : unk útirányát a lapbizottság összeállította Dayton, O.-t is a térképre vettük, mint a nehéz iparok egyik központját, ahol ezrével laknak a magyar bér­munkások, akiknek éppen úgy mint a többi helyeken nagyobb i észe ma munkanélkiil, remény Tegyük lehetővé szervező kiküldését Fischbein mtárs szervezői utián a clevelandi csoport gyűlésén beszámolt arról is, hogy a magyar munkások milyen tömegekben hallgatják az IWW gyűléseket és rájönnek, hogy helyzetük meg­változását a lármás újság cikkezéssel nem érhetik el, ahhoz az ipari szervezet kiépítésére van szükségük amint azt az IWW tanítja. Ebből a célból újabb szervező kiküldése a legszükségesebb feladatunkká vált, aminek a kivitelére a clevelandi csoport felszó­lítja az ország öntudatos magyar munkásait egy szervezői alap összehozására, önkéntes heti adakozás utján, amelyet minden hé­ten beküldenek a Bérmunkás kiadóhivatalába. Nyolcheti adakozásra kérjük olvasóinkat és mtársainkat. Eddig a következők küldték be hozzájárulásukat: Cleveland: St. Andrejkovits 2.50, J. Barczi 4.00, J. Németh 1.00 A. Székely 1.00, M. Kacziban 2.50, J. Nyers 1.00, L. Lefkovits 3,00 J. Herczeg 4.00, A. Péchy 2.00, P. Bujáki 50c. Mrs J, Leisz 1,00 Akron: Vizi 1.00, J. Schwindt 2.00, S. Alakszai 2.00 Pittsburgh: A. Kucher 5.00, Újhelyi 2.00, Kristófy 2.00 Chicago: A. Török 4.00, P. Turucz 1.00, A. Köhler 4.00 J. Zára 2.00, Pika 1.00, Scherhaufer 1.00, Szász 5.00, P. Bokor 1.00, B. Horváth 1.00, Bulik mtársnő 1.00, S. Bukovszky 5.00 St. Sütő 1.00. Los Angeles: G. Bakos 1.00, P. Albert 1.00. New York: L. Hodor 2.00. Ravenna, O.: St. Horváth 2.00 A Bérmunkás azon olvasói, akik még munkán vannak, sora­kozzanak ezen névsorhoz, hogy az Ipari Unionizmus tanítása mi­nél több magyar lakta vidékre elkerüljön.

Next

/
Oldalképek
Tartalom