Bérmunkás, 1932. január-június (20. évfolyam, 668-693. szám)
1932-02-20 / 675. szám
6 oldal BÉRMUNKÁS Február 20 1 11 111 —— Nagy tömegek Horváth mtárs gyűlésein------- ---------------------------------------------------------------—«■ ----------------------------------------- <8— --------------------------------------------------------------------------------------------" A hol eddig országos szervezőnk gyűlései lefolytak, mindenünnen olyan jelentéseket kapunk, hogy Horváth munkástárs szépen felépített előadásába, a magyar gyűlések állandó megzavarói képtelenek bele kötni, mert szajkó módjára betanult okos kodásuk a gyűléseken megjelenő munkások százai előtt is bizonyságot szolgáltatnak arról, hogy azok milyen távol állanak a munkásosztály ügyének a szolgálá- sától. Horváth munkástárs gyűlései mindenütt az Ipari Unionizmus eszmélyének a térhódítását jelenti, amelynek az egyedüli tanítója az IWW A gyűlésekről itt adjuk a tudósításokat. A DETROITI GYŰLÉS Nem várt érdeklődéssel voltak a Horváth munkástárs gyűlése iránt s több mint kétszázan megjelentek s a hangulatból ítélve nem is bánta meg egy sem, talán egy pár munkást kivéve, akik elfogultsággal hallgatták az előadót s nem azt bi- rálgatták, hogy igaz-e amit az előadó mond, vagy hogy meg felel-e a valóságnak, hanem azt fontolgatták, hogy majd mit fognak kérdezni, illetve, milyen kérdésekkel fogják az előadót sarokba szorítani s lelkes, jól össze állított beszédjének a hatását lerontani. Még azoknak is kellemes meg lepetés volt Horváth munkástárs alapos és érvekkel teljes beszédje, akik személyesen ismerték és még jobban meg voltak lepve azok, akik soha nem ismerték Horváth mtársat, nem hallották, s nem látták nevét, mint az IWW szónokot hirdetni vagy emlegetni és talán azt hitték, hogy egy kezdetleges beszéddel s érvek hiányában könnyű lesz zavarba hozni kérdésekkel. A még ők általuk meg nem szokott érvek súlya alatt a felszólaláshoz nem is kértek szót, úgy látszik el kellett fogadni azon bebizonyított tényeket, melyeket letagadni nem lehet és melyek az Ipari szervezet szükségességét világosan bebizonyítják. Az előadás folyamata alatt, Horváth mtárs ismertette, hogy mik azok az okok, melyek miatt munkanélküliség s az általa oko zott nyomor, most milliókat súlyt a világ minden részében. Ismertette, hogy mit és hogyan kell a munkásságnak ezen okokat megszüntetni és keresni az alkalmat arra, hogy sikeresen felvegyük a harcot az állandóan erősödő elnyomatással, mely az Ipari feudalizmust fogja a munkásokra kényszeríteni s a régi jobbágyokhoz hasonló sors ba, elnyomatásba sújtja őket, ha nem lesz elég ereje azt megakadályozni. Ismerteti, hogy hiában * tudjuk, hogy mik azok az eszközök, melyekkel a nyomorúságot, a munkanélküliséget s végeredményben ezt a káros kizsákmá- nyiló rendszert meg tudnánk szüntetni, ha nincs erőnk azon iiiiiiiiiiHiiimiiiiiimmimiiiiiiimiiiiiiii A következő gyűlései lesznek Horváth munkástársnak a hét folyamán: Február 20-án, Philadelphiában, 332 W. Girard Ave. levő helyiségben, a Munkás Beteg- segélyző Szövetség mulatságán. Február 21-én, Trentonban, a Magyar Házban, Genessee és Hudson sarkán, este 7 órakor Február 22-én, New Yorkban, a Little Hungarian Restaurant feletti teremben, 1622 1st Ave. este 8 órakor. Február 24-én, Bridgeporton, a csoport helyiségében, 318 Spruce Street, este 8 órakor. Február 26-án, Buffaloban, a Liberty Hallban, 1993 Niagara St. este 7.30-kor. eszközöket mozgásban, használatba venni. Ezt az erőt kell megszervezni a munkásoknak, és akkor önként ajálkoznak az eszközök melyeket használhat és használni kell, hogy célját elérje. Hogy a munkások ezt az erőt megszervezzék, mint osztály kell nekik szervezkedni a szerint amint a munkaerőnket, mint munkások vagyunk kénytelenek áruba bocsájtani. Mely nélkül hiában van meg a tőke, hiában vannak modernül felszerelt gyártelepek, ha évszázadok ig ott állna, akkor sem termelne semmit, amig mi munkások nem adjuk hozzá a fizikai és szellemi munkaerőnket. Ne nézetük, vallási vagy faji külöm- bözetek szerint szervezkedjen a munkás, hanem a gazdasági érdekei szerint, tiszta munkás szervezetben, mentesen a posi- tiókra vadászó intellektuelektől akik csak addig és azért vannak munkás mozgalomban , amig azért fizetést kapnak vagy más formában abból hasznot látnak. A kérdések során vált legérdekesebbé az előadás, midőn a kérdések tömegei vetődtek fel, bár legtöbb kérdés nem az előadás tárgyával vágott egybe, mert az oly tiszta és bebizonyított állításokkal volt alátámaszt va, hogy nem sok kérdés vagy vita férhetet annak további tisz tázásához, de mivel mi teljesen a szólás szabadság mellett állunk, igy bármilyen kérdésre szívesen felelünk és csak örvendünk, hogy ha érdeklődnek, kér deznek, még akkor is, ha mint az legtöbbször történik, csak az elfogultság az inditó okk a kérdésre. De a válaszok nyomán, mi sikeresen eltudjuk oszlatni azt a kételyt, melyet más mozgalmakban résztvevők igyekeznek a munkásokban felkelteni az IWW forradalmiságát, harcosságát illetőleg. A kérdések során a legérdemesebbek közül egypárat megemlítünk, egyik munkstárs kérdezte, hogy lehet-e a mai rendszert megdönteni forradalom nélkül? melyre Horváth mtáts megmagyarázta, mi a forradalom; vagyis a gyökeres átformálásnak az útjában felgyülemlett akadályok elhárítása, mely lehet hogy könnyen, minden nagyobb áldozatok nélkül történik meg, akkor a forradalom ke vésbbé lesz erőszakos, de ha ezen akadályok elhárítására erőszakot kell nagymértékben hasz nálni, akkor is forradalomra van szükség de erőszakosabbra mint az első esetben. És annak kimenetele a munkások szervezkedésétől függ legnagyobb részben. Egy másik kérdező azt kívánta tudni, hogy nem-e káros, hogy az IWW rövidebb munka időért harcol ? melyre az előadó munkástárs megmagyarázta, hogy az nem lehet káros és a mai körülmények között, forradalmi, mert rövidebb munkaidő mellett a munkásságnak ideje lesz az önművelődésre s felkészülni az iparok átvételére és azonkívül a munkanélküliek nagy százalékát munkához lehet általa juttatni. Vi. Az IWW terjeszkedése A munkástömegek agyára tér peszkedő homály hasadozik, hasogatja az ipari szervezkedés elkerülhetetlenségének a tudata. A jelszavakon és üres handa- bandázásokon nyargalászó szélhámosok és félbolondok napi a leszáll, mielőtt még felemelkedett volna. Ezt bizonyítja az IWW által február 7-én, East Chicagóban tartott népgyülésen részt vett nagyszámú tömeg, úgy megjelenésével. mint az IWW iránti lelkesedésének nyilvánításával. Hengsperger munkástárs a gyűlést bevezető szavaiban meg magyarázta a napirepdet: A munkanélküliség és bérlevágások ellen, mik az eszközök? Bemutatja Horváth József mtársat, mint országos utón -levő szervezőt a gyűlés szónokát. Kéri, hogy az előadást figyelemmel hallgassák meg a beszéd után, nem csak kérdéseket tehetnek fel, hanem hozzá is szólhatnak. Horváth munkástárs leszegezi, hogy a munkanélküliség és a bérlevágások ikertestvérek, mely a termelés és szétosztásban uralkodó fonákság és a munkásság szervezetlensége és rosszul szervezettségének következménye. Párhuzamot vont a kézművesség és géptermelés között. A kézművességet a géptermelés, a rendelésre termelt javak előállítását, az árutermelés váltotta fel. A gép térhódításával az árutermelés nemcsak megnagyobbodott, hanem feleslegessé tette az azelőtt nél külözhetettlen, jobban fizetett szakmunkasok nagy hányadát. És nem az egész társadalomnak hanem a gép tulajdonosainál szolgált anyagi haszonnal. Miért? Mert a milyen mérték ben érvényesült a gép, olyan mértékben hatványozódott a profit. Miért? Mert'az áruk termelési költségei esetről-esetre lejebb szálltak; mert a munkások helyes szervezkedésének hiányában az újonnan alkalmazásba vett termelési eszközzel is olyan hosszú időt és olyan fizetésért volt kénytelen dolgozni mint a lassúbb termelésnél, sőt sok esetben még olcsóbban is, mert hiszen a gép bevonulása a legtöbb esetben egy csapat munkás elbocsátását vonta maga után. Nőt az ipari munkásfelesleg tábora, mely állandóan veszélyeztette a még munkában levők munkaviszonyait. S ezek serényebben és olcsóbban is haj lan dók voltak dolgozni. így az egyik oldalon kedvezett a hihetetlen vagyon felhalmozódásnak a másik oldalon a legnagyobb nyomornak. A nagyobb tömegű árutermelés újabb piacokat igényel és nem hogy csak újabb piacot nem lehet találni, hanem még a meglévő piac is összébb zsugorodik a munkából kiesettek vásárló képességének csökkenésével vagy megszűnésével. Ennek a következménye az újabb el- bocsájtások és a bérlevágások. Ezt meg kell értenünk, ezzel tisztában kell lennünk. Ez a folyamat akár tetszik akár nem állandó lesz. Állandó lesz mindaddig, mig a munkásság nagy tömeg! rá nem térnek az ipari szervezkedés útjára, mig magukévá nem teszik azt a mondást, hogy a saját helyzetükön csak saját maguk segíthetnek az ipari szolidaritás alapján való szervezkedéssel. Megmagyarázza az IWW szervezkedési formáját. Ez a szervezet a bérmunkásokat szer vezi, nemzetségre, nemre, fajra vagy vallásra való tekintet nélkül. Megmagyarázza az IWW összetételét és kimutatja, hogy az IWW ,mint az égész világra szóló ipari szolidaritás az igazi Internationale. A munkásságnak, ha ebből a nehéz munkanélküliséges és bérlevágásos rendszerből meg akar szabadulni, akkor az IWW ban kell szervezkednie, hogy szétszaggatott erejét az egynek a sérelme valamennyinek a sérelme alapján összevonja és igy megerősödve, céltudatosan a kapitalizmus szorító láncát széthasítsa és megvalósítsa történeti hivatását az ipari demokráciát. Hatalmas tapssal adtak a hall gatók egyetértésüknek kifejezést. Néhány éretlen tacskót Hammondrói oda küldtek a kommunisták. Az ő együgyü nyikorgásukat őszintén szólva nem tudjuk leírni. De csend lett mihelyt egy-két munkástárs udvariasan a közelükben helyett foglalt. Ez mentette meg őket a tömegakarat azonnali megnyilatkozásától. East Chicago- magyar munkássága rövidesen ismét egy nagy népgvülést fog tartani. Tudósitó A West Pullmani Népgyülés Horváth mtárs ittléte alatt az [WAV magyar csoportja West rullmanban is tartott egy nép- gyűlést, amelyre tekintettel a vi dék kis szánni magyarságát angol előadót is szereztünk, akik a szépszámú hallgatóságnak e hó 8-án tartott gyűlésen magyarázták a mai gazdasági vál-
