Bérmunkás, 1932. január-június (20. évfolyam, 668-693. szám)

1932-02-06 / 673. szám

2 oldal BÉRMUNKÁS Február 6 INNEN-ONNAN IRTA: 12557. Számú JAG A philadelphiai rendőrség gyakorlata Philában is mint az ország minden nagy városában a rend­őrség különféle gyakorlatokat tart, hogy magát állandóan ké­szenlétben tartsa az elnyomott, az éhségtől agyoncsigázott bér­rabszolgák esetleges lázadásá­nak letörésére. A philai rend­őrség az utóbbi időben a gáz­bombák dobását gyakorolja, en­nek oka abban rejlik, hogy phi­lában is több mint 300 ezer munkás tapossa az utcákat az egyik gyártól a másikig a bi­zonytalanság és a legnagyobb elkeseredésben, munka hiányá­ban. A fenti számban nem fog­laltatnak benn azok a munká­sok, akik egy, két vagy legjobb esetben három napokat dolgoz­nak, alaposan megnyirbált bé­rek mellett. Nincsennek bele­számítva azok sem, akik oly “humánus” intézményekben ro­botolnak, mint a Wannamaker, ahol heti hat-hét dollárért a kimerülésig hajszolják a munká sokat. A rendőrség tudatában van, hogy ezen elnyomatás és kizsákmányolás súlyos követ­kezményeket vonhat maga után s azért kell a gumibot, a célba- lövő és a gázbomba gyakorlat. Ma még erre készül a rendőrség minden városban, minden ipar­telepen és a bányaplézeken, mert szervezetlen tömegekkel áll szemben. Amint a munkás- osztály szervezi erejét äz IWW ipari szervezetében, egész más­ként fognak róla vélekedni. A bérrabszolgák helyes szervezke­désének hatalma, e báránybőr.be bujt vadállatokat, szelíd meg- hunyászkodókká változtatja át. Még mindég zárják a bankokat. Chicagóban, január harmadik hetében hat bankot zártak be, amelyeknek bezárását minden esetben az igazgatóság kérte. A hat bank 11 millió dollárt zsebelt el a hiszékeny üzlet te­lektől. Amikor a bank megbu­kik, akkor a betevők üzletfe­lekké válnak s a vesztességet úgyszólván teljes egészében ne­kik kell viselni. A mikor a ban­kok virágzanak és profiton ter­melnek, akkor a betevőknek co­ki, akkor ők nem üzlet felek. Az üzletfél csak akkor kezdő­dik, ha vesztességről van szó és a legjobb esetben egypár hó­napi Vizsgálat után az üzlette­lek fognak kapni a saját pén­zükből osztalékot, minden be­tett dollárért kapnak majd tiz centett. Az üzlet nem sikerült, a pénz elpárolgott s utána pon­tott tesznek s elvan intézve. De . nem csak Chicagóban van ez igy, az egész középnyugaton egyre-másra zárják be a ban­kokat, ami semmi esetre sem a közeli prosperitást jelzi. Ma már nagyon ritka esetben talál­kozik bérrabszolga, akinek ke­resete megengedi, hogy bankba is juttasson belőle. Ma óriási részben az úgynevezett közép- osztály, a kis üzletemberek, akik csekkszámlára kénytele­nek dolgozni,vannak ráutalva a környékbeli bankok megbízha­tóságára, amelyeknek a legtöbb esetben kisebb részvényesei is. Ezeket a kis kócosokat igyek­szik és elég jó sikerrel megíoly- tani a nagy töke. A pénztőke, amely ma lábbal tiporja s meg­akadályozza a világ iparát, fe­lülkerekedett a leghatalrrfasabb ipari vállalatokon és azok telje­sen tehetetlenek vele szemben. Az egykor hatalmas ipari vállalatok, amelyek a bankok­nak adták az utasításokat, ma a pénztőke karmai között nyög­nek s úgy játszik velük, mint macska az egérrel. Ezt csak a bérrabszolgáknak az Egy Nagy Szervezetben való tömörülése törheti meg. Minnél előbb szer­vezkednek a munkások milliói, annál hamarább vetnek véget a pénzváltó kufároknak, azok uralmának, s megszüntetik a nyomort, szenvedést. Jólétet és boldogságot teremtenek a föld népének. Ha ezért érdemes szer vezkedni, akkor erre itt van az Egy Nagy Szervezet, az IWW. Szakképzett munkások alkonya. Youngstown. Ohióban van a világ egyik leghatalmasabb cső és pléh anyagok készítési tele­pe, amely a legmodernebb gép­rendszerrel van felszerelve. A közel múltban még újabb olvasz tokkal szerelték fel, amelyek annyira tökéletesek, hogy ezen ipar szakképzett arisztokratáit is bámulatba és kétségbe ejti. Egy napszámos munkással, ma a modern gépek és kemencék segélyével 200%-al többet ter­melnek, mint a gépek beállítása előtt egy tucat, tanult szakkép­zett munkással. És mégis a bér­rabszolgák azok, akik a fejlett viszonyok dacára nyomorban, szenvedésben tengetik életüket és ez azért van, mert még min­dég nem akarják megérteni, hogy helyük az Egy Nagy Szer vezetben van. Ebben a szert e- zetben tömörülve, a géprendszer fejlődése nem kárára, hanem a munkás jólétének elősegítésére fordítható. A kizsákmányoló osztály kegyetlenkedése és a géprendszer folytonos fejlődése a bérrabszolgákat arra fogja kényszeríteni, hogy fejeiket ne- csak arra használják, hogy azon kalapot hordjanak, hanem arra is, hogy helyes irányban gondol kozzanak és segítsék az uj tár­sadalom, az ipari, szabadság megteremtését. A chicagói temetkezési kocsi­sok harca Horváth József munkástárs országos körútra megy A polgári híradások tovább űzik az elmúlt három esztendő hazug helyzet javulási híresztelését. Azok a munkások, akik en­nek felülve megjelennek a bemondott munkahelyen, az irodákban azt a felvilágosítást kapják, hogy “bizonytalan időre mi letenni fogunk munkásokat.” Mindennap közelebb jutunk annak a megértéséhez, hogy a gazdasági válságot csak a munkások önmaguk oldhatják meg. Melyek azok az eszközök, amik ennek a sikerére felhasznál­hatók? Mikor nyílnak meg a gyárak kapui? Ezekről fog utján Horváth József munkástárs a következő városokban tartandó népgyüléseken beszélni. Február 5-én Toledoban, a Munkás Otthonban, 2120 Front St. este 8 órakor. Február 6-án Detroitban, a Református Hallban, West Enden este 8 órakor. Február 7-én East Chicagóban, a Szabó Hallban, d. u. 4 órakor. Február 8-án West Pullmanban, a Prokob Hallban, 924 W. 119th St. este 8 órakor. Február 9-én Burn Sideon, a K. P. Hallban, Cottage Grove és 92 St. este 8 órakor. Február 10-én Chicagóban, a Bérmunkás Otthonban 1961 N. Halsted St. este 8 órakor Február 11-én Indianapolisban, a Magyar Házban, 1021 Sherdan Ave., este 7 órakor. A következő helyeken lesznek még népgyülések: Cincinnati­ban 12, Dayton 13, Columbus 14, Newark, O. 15, Martinsferry 16, Coraopolis 17, Pittsburgh 18, Bethlehem 19, Philadelphia 20, Trenton 21, New Brunswick 22, New York 23, Bridgeport 24, Buffalo 26, Youngstown 27, Akron 28, Canton 29. Nagy port vert fel az elmúlt hetekben Chicagóban a temet­kezési limozineket hajtó munká sok . unionjának azon határoza­ta, hogy a gyászmenetben nem vehetnek részt, illetve nem ki­sérhetik a halottat a temetőbe a gyászolók saját kocsijaikon, hanem kizárólagosan csak a te­metkezési vállalatok limozin- jain és kötelezővé teszik, hogy azokat is csak szervezett mun­kások hajthatják. E határozat és annak szigorú végrehajtása, nagy visszatetszést szült Chica­go publikuma között s nap-nap után történtek kisebb-nagyobb összeütközések a limozint veze­tő munkások és a gyászoló kö­zönség között. ■ Mindjárt az első napokban akadt egy biró, aki tiltó paran­csot adott ki az union ezen ha­tározata keresztül vitele ellen s igy aztán a rendőrség is bele­avatkozott a dologba és azon vezetőket, akik megtagadták a limozinek vezetését, letartóztat­ták és a rendőrök vezették to­vább a kocsikat a temetőbe. Miért harcolnak ezek a mun­kások? Az unió elnöke nyilat­kozata szerint, az utóbbi időben igen megcsappant a limozinok használata. A legtöbb esetben a gyászolók saját kocsijukon ki­sérik ki a halottat a temetőbe. Ennek az lett a következménye az elnök nyilatkozata szerint, hogy az union munkások mun- kanélkiil lettek. Hogy ezeket is munkába állíthassuk, szükséges volt a fenti határozat életbelép­tetése. Az union titkára szerint, az union munkásoknak megál­lapodásuk van a temetkezési vállalkozókkal, hogy egy kocsis naponta kétszer hajt ki a teme­tőbe, de most azt nem teheti meg, mert a privát kocsik a ha­lottas kocsi utáni felsorakozása roppant sok időt vesz igénybe s ennélfogva csak egyszer for­dulhat. Tehát az union tisztvi­selőinek nem a munkások mun­kanélkülisége fáj, hanem a li­mozin tulajdonosok vesztesége, mert a helyett, hogy egy mun­kás kétszer fordult volna a te­metőbe, csak egyszer tehette azt meg s igy a szegény limo- zin' tulajdonosoknak még egy munkást kellett alkalmazni az union szabályzata szerint teljes fizetéssel. A kocsik tulajdonosai csekély 20—25 dollárt vesznek egy-egy limozin egyszeri használatáért. A munkások itt sem a saját ér­dekeikért harcolnak, hanem a limozin tulajdonosok magasabb profitjáért. Éz az AFofL harci módszere. Az IWW nem törődik a bo­szok érdekével, kizárólagosan a bérmunkások érdekeit tartja szem előtt. Majd ha a temetke­zési vállalkozók munkásai az osztályharc alapján szervezked­nek és saját érdekeikért száll­nak harcba, megfogják nyerni az osztálytudatos munkások ro- konszenvét, de ebben a harcban csak gyűlöletet váltottak ki ma guk ellen s nevetségessé tették magukat. ELŐADÁS ÉS TÁNC Chicagóban a Kentucky bá­nyászok védelme javára, rende­zi a Védelmi Bizottság február hó 14-én, a North West Hall­ban, 2403 W. North Ave. közel a Western Ave.-hoz. Műsor kezdődik 3.30-kor. Tánc kezdő­dik este 8 órakor. Belépő jegy előreváltva 40c. a pénztárnál 50c. Chicagóban, minden vasárnap d. u. 3 órakor a Bérmunkás Ott­honban (1961 N. Halsted St.) helyiségben tudományos előadá­sokat tartunk beléptidij nélkül. Minden szerdán este 8 órakor a Modern Színkör tart összejö­vetelt és minden péntek este 8 órakor tag értekezletet tart az Otthon vendégeivel együtt az IWW magyar nyelvű tagsága. Kérjük ezen összejöveteleken és előadásokon való szives meg­jelenését is. MEGHÍVÓ A Világ Ipari Munkásai Szer vezetőnek pittsburghi tagjai és a N. S. Pittsburgh-i “Összhang” Dal Kör közösen elsőrendű DISZNÓTÓROS ESTÉT ren­deznek február hó 20-án, szom­baton este 7 órai kezdettel az International Social Lyceum, 805 James St. N. S. Pittsburgh, helyiségében, melyre önt és csa­ládját úgyszintén ismerőseit ezúton is meghívjuk. Részvéte­li jegy vacsorával együtt 50c. A zenét Rákóczi Lajos cigány ze­nekara szolgálja. Vacsora után tánc.

Next

/
Oldalképek
Tartalom